Froclizott sztárok és egy jóslat
Bár a show házigazdája, Ellen DeGeneres (aki hét éve egyszer már lehetett Oscar-műsorvezető) előzetesen azt ígérte, nem fogja froclizni a sztárokat, a dolog szerencsére megmaradt az ígéret szintjén. A bevezetője még egy szolidabb, az esős Los Angeles-i időjárásra utaló poénnal indult, ám utána rögtön a Nebraska idős színésznőjét, June Squibbet szívatta a korával, amikor úgy kezdett szándékosan túl hangosan beszélni hozzá, ahogy a nagyon idősekhez szokás. Persze ő még megúszta Jennifer Lawrence-hez képest, akit DeGeneres végig a tavalyi és az idei (igen, idén is sikerült neki már a vörös szőnyegen zakóznia) esésével szívatta hosszan, sőt még azt is megjegyezte, hogy ha idén is díjat kap, inkább leviszi neki, nehogy a lépcsőn felfelé baleset érje. A terem legszebbjének azt a Jared Letót nevezte, aki az este első díját zsebelte be a Mielőtt meghaltam mellékszerepéért, és aki a fehér zakójában úgy festett, mint egy pincér, aki a sztárok pezsgőjéről gondoskodik. Nem úszta meg Jonah Hill sem, aki a Wall Street farkasában mutogatta a férfiasságát, és ezt többször is megkapta a házigazdától. DeGeneres elég ütősen és merészen fejezte be a szellemes kis megnyitóját, amivel amúgy nem csak az NLC, de az amerikai tévékritikusok szimpátiáját is elnyerte: “Az első lehetőség, hogy a 12 év rabszolgaság nyeri az Oscart. A második, hogy mi itt mindannyian rasszisták vagyunk. És akkor következzen az első fehér díjátadó, Anne Hathaway.“ Ekkor talán még ő sem sejtette, mennyire telibe talált…
Hősök helyett buli és fiatalság
Az idei gálát elviekben Hollywood és a filmek hőseinek szentelték, de mint ahogy DeGeneres is elmondta, Hollywoodban a hősiességnél sokkal fontosabb a fiatalság. Erre leginkább Alfred Hitchcock színésznője, a Szédülésből ismert Kim Novak hívta fel a figyelmet, aki felismerhetetlenné botoxolva, mimika nélküli arccal adott át díjat Matthew McConaughey segítségével. Ha létezik hatásos reklám a plasztikai műtétek ellen, ez a két perc az volt, de Goldie Hawn még Kim Novakra is rá tudott tenni egy lapáttal, pedig ez nem kis teljesítmény.
Idén végre volt értelme előadni az Oscar-jelölt betétdalokat is. Pharrell Williams kapásból hatalmas bulit csapott a Happy előadásával – még Meryl Streepet és Amy Adamsot is táncra perdítette pár másodperc erejéig –, Karen O pedig nagyszínpadon is intimmé tudta varázsolni A nőben hallható dalát. És akkor arról még egy szót sem szóltam, hogy a U2 is elnyomott egy nótát ott helyben. Igen, a U2! Kár, hogy a Mandela-filmből, amiben elhangzik, egy-két év múlva maximum erre a dalra fogunk emlékezni. A díjat viszont egy Disney-betétdal, a Let It Go vitte haza, pedig idén kivételesen tényleg erős volt a mezőny.
A végtelen köszönőbeszédek kora
A köszönőbeszédek között idén is akadt egy-két emlékezetesebb. Amikor a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscart a 20 Feet from Stardom vitte el, ami olyan háttérénekesekről szól, akik egy életen át a legnagyobb sztárokkal dolgoztak, ám őket mégsem ismeri a világ, a díj átvételekor az egyik főszereplő énekben köszönte meg az elismerést, amit még a legnagyobb sztárok is állva tapsoltak meg. Az éneklős díjátvétel ragadós volt. A Jégvarázs betétdalának szerzői is dalolva köszönték meg az Oscart, ahogy Jamie Foxx is énekelve konferálta fel a legjobb filmzenék jelöltjeit. Lupita Nyong’o mellékszereplői Oscarját Gwyneth Paltrow vehemenciával könnyezte végig, és nem volt olyan család- vagy stábtag, aki kimaradt volna a köszönőbeszéde szórásából (ezt a technikát később Cate Blanchett másolta, aki egyszerűen nem akart kifogyni a nevekből). Kicsit csodálkoztam is, hogy idén nem volt divatban a hosszúra nyúlt köszönőbeszédek lezenélése, pedig néha igazán jót tett volna a műsorral.
Meglepetés: nyista!
A díjak nem igazán a meglepetésekről szóltak. Ahogy arra a fél világ számított, Cate Blanchett bezsebelte a magáét a Blue Jasmine-ért, a zenélésből sok év után visszatérő Jared Letót is díjazták transzvesztitaként, ahogy Lupita Nyong’o rabszolga-alakítása sem maradt elismerés nélkül, pedig be kell vallanom, amikor a filmet tavaly októberben láttam, ez a szerep egyáltalán nem hagyott mély nyomokat bennem. Igazi izgalmat csak a Leonardo DiCaprio – Matthew McConaughey-küzdelem ígért, amiből végül az utóbbi jött ki győztesen. Sokak szerint McConaughey True Detective-beli alakítása is rásegített a díjra, hiszen az Akadémia-tagok hétről hétre győződhettek meg arról a tévében is, hogy ez a fickó mekkora színésszé vált az elmúlt egy-két év során. A Wall Street farkasából nemcsak Leót, hanem alle zusammen az egész filmet hanyagolták a konzervatív ízlésű Akadémia-tagok. Az este legnagyobb győztese így a Gravitáció lett a maga hét díjával (köztük a legjobb rendezés Oscarja), a legnagyobb pofára eső pedig az Amerikai botrány, ami gyakorlatilag üres kézzel távozott, hiába volt tíz jelölése, és hiába volt teli jobbnál jobb színészek jobbnál jobb alakításaival. A legjobb film a 12 év rabszolgaság lett, ami azt jelenti, hogy idén az Akadémia a legkomolyabb témájú filmet díjazta a legjobb(ak) helyett. Ez egyben azt is jelenti, hogy Brad Pitt most már Oscar-díjas, hiszen producerként ő jegyzi a filmet.
A legtöbb díjat nyert filmek listájaGravitáció – 7 Oscar-díj Legjobb film Legjobb női főszereplő Legjobb férfi főszereplő Legjobb női mellékszereplő Legjobb férfi mellékszereplő Legjobb rendező Legjobb idegen nyelvű film Legjobb animációs film Legjobb eredeti forgatókönyv Legjobb adaptált forgatókönyv Legjobb vizuális effektek Legjobb látványterv Legjobb operatőr Legjobb vágás Legjobb jelmez Legjobb smink Legjobb filmzene Legjobb betétdal Legjobb hangvágás Legjobb hangkeverés Legjobb egész estés dokumentumfilm Legjobb rövid dokumentumfilm Legjobb animációs rövidfilm Legjobb élőszereplős rövidfilm |