Alighanem mindenki észrevette már, hogy azokon a napokon, amikor jól sikerült az outfitünk, és tetszik, amit a tükörben látunk, valahogy sokkal magabiztosabbak vagyunk. Mármint nem a szó Carrie Bradshaw-i értelmében, hogy csak úgy ring a csípőnk, amikor sétálunk a napfényben, és minden hajtincsünk repül, hanem úgy, hogy ilyenkor sokkal erősebbnek és tettrekészebbnek érezzük magunkat.
Én például rendkívül sokat köszönhetek Max Factornak: ahogy alakul a sminkem reggelente, hangsúlyt kap a szemem és árnyalatokat az arcom, úgy fokozódik a lelkesedésem a rám váró dolgok iránt. Ez alatt a reggeli pár perc alatt kisarjad az életkedvem, és mire elkészül a külsőm, én is készen állok a napra, a találkozásokra, az alkotásra.
Hogy előtte hogy szoktam érezni magam, arról most inkább nem beszélek.
Pedig semmiképpen sem vagyok egy divatguru, sőt igazából nem is értek az öltözködéshez. Még csak azt sem mondhatnám, hogy a trendek ütőerén tartom az ujjamat, legfeljebb felhasználói szinten. Nem vagyok egy Miranda Priestly Az ördög Pradát viselből, aki két tök egyforma öv között is stílusbeli különbséget lát, és nem szégyellem – jobb híján – „cuccnak” nevezni azokat a ruhadarabokat, amiknek épp nem tudom a szabatos megnevezését. Viszont pontosan tudom, hogy mi az, ami jól áll, és mi az, amit nem kell erőltetnem.
Ilyen egyszerű lenne az egész, csak egy jól sikerült outfit kell a sikerhez? Vagy, kissé árnyaltabban fogalmazva: valóban van összefüggés a lelki stabilitás, az erő, az agilitás és az öltözködés között? Erről kérdeztem Farkas Tamásné Judit szín- és stílustanácsadót, aki egyértelmű és határozott igennel felelt.
Az önismeret segít megtalálni a stílusunkat, a jó stílus pedig segít meggyógyítani a lelket (Fotó: iStock)
Persze, ahogy a dolgok általában, ez is sokkal bonyolultabb annál, mint ahogy az elsőre látszik. Alapvetően minél egészségesebb valaki lelkileg, minél kiegyensúlyozottabb, minél kevesebb sebet kapott az élettől, és minél tisztább énképpel rendelkezik, annál jobban látja magát, és tudja, hogy mi áll jól neki. Ezek az emberek ösztönösen érzik, megtalálják a saját színtípusukat, stílusukat. Általában jól néznek ki, harmonikus, és sosem mesterkélt, „megcsinált” a megjelenésük.
A történelem az öltözködésünket is megtréfálta
A magyarok ezen a téren különös helyzetben vannak. A történelem sok sebet ejtett az emberek identitásán, autonómiáján és még mindig abban az időszakban élünk, amikor – felszabadulva a szocializmus szűkösségéből – az emberek elkezdik újra felfedezni, hogy a világ színes. A lehetőségek tárháza hirtelen szakadt ránk a rendszerváltás után, és most, vagy még mindig, újra építkezünk – magyarázza Judit. A nők keresik, kutatják a divatban rejlő lehetőségeket. Szerencsére egyre több a stílusos, igényes megjelenésű ember az utcákon, de egy nyugat-európai országhoz képest látványos a különbség.
Itthon még mindig sok az olyan nő, de férfi is, aki vagy a semleges színek mögé bújik, vagy pont ellenkezőleg, nagyon márkás, csillogó-villogó ruhákat vesz fel, amitől úgy érzi, identitására lelt.
Ez egy fájdalmas kép, de szerencsére egyre többen keresik tudatosan az összhangot, a harmóniát az öltözködés terén is. Egyre több a szakember, és elindult a megnyílás, ami a lelket is gyógyítja.
Tényleg meggyógyítja a lelket a jó külső?
Akkor találja meg valaki a saját stílusát, akkor van otthon a saját ruhájában, amikor már nem egy ruhadarabot, hanem őt magát dicsérik meg. Nem azt mondják, hogy de jó a kabátod, hanem azt, hogy de jól nézel ki. Judit szerint ilyenkor már nem a ruháját vesszük észre a másikon, hanem őt magát, a tekintetét, és az öltözéke, a megjelenése által ő maga is elkezd élni.
Na de hogy mehetünk legalább közel biztosra a megjelenésünkben? Honnan tudjuk, hogy milyen ruhadarabokat érdemes választani és megvásárolni? Judit szerint ehhez nagy segítséget nyújt a színtípus meghatározása.
Négy alaptípus létezik (meg egy csomó altípus, de ezekbe most inkább ne vesszünk bele), melyeket az évszakokról neveztek el: a tavasz, a nyár, az ősz és a tél, és ezekbe mindenki besorolható.
Rejtőzködni sokféleképpen lehet
A magyarok rendkívül vonzódnak a meleg és a semleges színekhez, mert ezek biztonságot sugallnak, el lehet mögéjük bújni. Sokan azért nem mernek a színtípusuknak megfelelő árnyalatú ruhadarabokat választani, mert félnek, hogy túl élénk, túl rikító lesz, holott éppen ellenkezőleg: ezekben lenne összhangban a megjelenésük.
Te tudod, milyen színtípus vagy?
Ők azok az emberek, akik félnek kinyílni, nem mernek magukba nézni, feladatként élik meg az öltözködést és a ruhavásárlást. Ha ilyenkor, a szakértő eladó tanácsára, mégis felpróbálnak a színtípusukhoz illő ruhadarabot, maguk is megdöbbennek, sőt izgatottá válnak, hogy mennyire jól áll, milyen szépek benne. Mégsem biztos, hogy meg is fogják venni az adott darabot, mert megijednek, félnek, hogy túl kötött a színe, és egyébként sem tudják semmihez sem felvenni.
Pedig pont ez a másik lényege a színtípusoknak: ha valaki tudja, hogy melyik évszakhoz tartozó színek állnak jól neki, és így is vásárol, akkor egy idő után tökéletesen passzolni fognak egymáshoz a ruhái, és mindent mindennel fel tud venni. Ez a kapszulagardrób lényege: kevés, de jó minőségű és egymáshoz illő ruhadarabot ezerféleképpen kombinálva mindig másképp, de mindig jól nézhetünk ki.
A szürkeség mögé rejtőző nőkhöz képest a másik végletet azok jelentik, akik mindent megtesznek azért, hogy módosítsák a külsejüket. Ez is a rejtőzködés egyik formája – magyarázza Judit, aminek a hátterében szintén sokszor az önismeret és az önbizalom hiánya húzódik meg. Ők azok, akik például a színtípusuktól eltérő, merész árnyalatra festetik a hajukat, vagy bármi mást tesznek, hogy elrejtsék a természetes megjelenésüket. Ilyenkor még egy szakembernek is nehéz dolga van, ha szeretne segíteni, és megtalálni a vendég színtípusát.
Az igazság pillanatai
A színtanácsadás egy legalább másfél órás folyamat. Előtte megkérik a pácienst, hogy smink nélkül érkezzen, a ruháját és a haját fehér kendővel elfedik, majd színkendők segítségével meghatározzák, hogy melyik színtípusba tartozik.
Először az arany és az ezüst kendő kerül elő, vagyis első lépésként az derül ki, hogy hideg, vagy meleg színű-e az illető. Ennek megfelelően, sok vendég már rögtön az elején megdöbben, ugyanis a magyarok legalább 60 százaléka a hideg színtípusokhoz tartozik. Vagyis az első kihívást az jelenti, hogy el merje engedni a biztonságosnak hitt meleg árnyalatokat, és bevállalja a hidegeket.
Közben pedig a jó tanácsadó beszélget is a vendégével, hiszen a lélek és a megjelenés szorosan összefügg – vallja Judit. Ahogy a fájdalmak, a csalódások, az önbizalomhiány is meglátszik a megjelenésen, úgy visszafelé is működik a dolog: amikor valakinek megtalálják a színtípusát és stílusát, és elkezdi a megfelelő ruhadarabokat viselni, a megjelenése harmóniát kezd sugározni, az maga az út a gyógyulás, az önbizalom és az erő megtalálása felé.
A tudás segít elkerülni a divatcsapdákat is
Aki tisztában van a saját színtípusával, azt nem ingatja meg egy évszakváltás sem. Jó példa erre, amikor ősszel minden üzletben megjelennek például a meleg mustárszínek, melyek tipikusan az ősz típusú embereknek állnak jól. Belőlük viszont nagyon kevés van a magyarok között.
Ugyanakkor, aki tudja magáról, hogy milyen színtípusba tartozik, nem lesz soha a divat áldozata, nem fog egy ruhadarabot azért megvásárolni, mert éppen divatos a színe. Most, hogy lassan jön a nyár, egy hideg tél típusú (olyan, mint Hófehérke: bőre fehér, mint a hó, haja, mint az ében), továbbra sem fog fakó (nyár) színű ruhákat vásárolni.
Ősszel sem vesz barnát meg narancsot, mert pontosan tudja, hogy pénzkidobás lenne: a meglévő ruháival nem fogja tudni párosítani, és még csak jól sem érzi majd magát bennük. A színtípusa ismeretében ugyanakkor bármelyik évszakban biztos kézzel nyúl a saját színtípusának megfelelő darabok után.
