Gaál-Soproni Anita 2011-ben kezdett szexuálpszichológusként praktizálni. Vidékről és külföldön élő magyaroktól is nagyon sok megkeresés érkezett hozzá, ezért kezdett el online is rendelni. „Úgy gondoltam, ha nincs az online segítség, akkor ezek a páciensek nem nagyon tudnak máshová fordulni” – mondja.
Munkácsi Krisztina pszichiáterként rendel olykor Skype-on is, de bevallja, nagyon nem szereti, és csak abban az esetben vállalja, ha korábbi pácienseiről van szó, akik külföldre kerültek és onnan kérnek tőle segítséget. „Skype-on hosszútávú terápiákba nem szoktam belemenni, inkább tanácsadásnak mondanám ezeket a beszélgetéseket, amikor egy krízishelyzetben van szükség gyors segítségre.”
Adatbiztonság és váratlan helyzetek
Az online terápiára itthon a mai napig nincs kidolgozott a szakmai protokoll, így Gaál-Soproni Anita kezdetben külföldi szakemberek gyakorlatából merített, és a telefonos segélyszolgálatok tapasztalatait is felhasználta munkájához. Kezdetben Skype-on keresztül dolgozott, ahogy ma is sokan, de aztán keresett egy olyan videókonferenciás céleszközt, amely a netterápiához a legmegfelelőbb. „Erre mindenképpen áldozni akartam, egyrészt a minőség, másrészt az adatbiztonság érdekében is. Vannak olyan páciensek, akiknél különösen fontos, hogy ami elhangzott a terápián, az ott is maradjon. A rendelőben tudom ezt biztosítani, de online térben csak megfelelő védelemmel ellátott rendszerek tudják ezt garantálni, amilyet mi is használunk a kollégáimmal – a Skype nem ilyen rendszer, nem erre tervezték.”
Gaál-Soproni Anita szexuálpszichológus (Fotó: Facebook)
Egy idő után egyre több megkeresés érkezett, főleg külföldön élő magyaroktól, és Anita úgy érezte, már nem bírja egyedül, összehozott ezért egy csapatot, és ma már hét szakterületen várják online pszichológusok a klienseket. „Az online munka, ha az ember otthon ül négy fal között, bármilyen területről is van szó, eléggé elszigetel. Ezért fontosnak tartom, hogy teamben tudjunk dolgozni, legyenek rendszeresen találkozók, szakmai megbeszélések, amikor meg tudjuk vitatni az esetlegesen felmerülő problémákat a kollégákkal.”
Merthogy időről időre vannak váratlan szituációk, melyekre közösen próbálnak megoldást találni. „Most már, úgy tudom, vannak online terápiás kurzusok az egyetemen, de mi még nem tanultunk arról, hogyan kell ilyen helyzeteket kezelni. Például mit kell csinálni, ha bármilyen technikai probléma miatt megszakad a kapcsolat. Nagyon fontos, hogy már a legelején megbeszéljük a pácienssel, hogy ezekben az esetekben mi történjen.”
Nyugodt terápiás tér, biztonságot nyújtó szakember
Míg a személyes terápia esetén a pszichológus teremti meg azt a nyugodt, biztonságos teret, amiben az ülés folyik, online terápia esetében a páciensnek is aktívan ki kell ebből vennie a részét. „Ez nem mindig szokott jól működni, van, hogy ülés közben bejön a kutya, ami zavaró lehet adott esetben. Az ehhez hasonló eseteket is tisztázni kell előre, hogy ez ne okozzon váratlan helyzetet, illetve ne akassza meg a terápiás ülés menetét. Egy rendelőben, az izolált környezetből fakadóan, ilyen és hasonló szituációk nem fordulhatnak elő.”
Krisztina is különös figyelmet fordít a terápia során a nyugodt, biztonságot jelentő légkör megteremtésére, ami az online térben számára sokkal nehezebb. „Nagyon ügyelek a terápiás tér kialakítására, a férjem iparművész, aki nagyon nagy gondossággal teremtette meg ezt a rendelőmben, és ez nekem nagyon fontos. Ráadásul én nem vagyok egy hagyományos terapeuta.
Vannak olyanok akik azt mondják, hogy meg se érintsük a pácienst, én nem ez vagyok. Ha van olyan páciensem, akinél azt érzem, hogy szüksége van rá, akkor megölelem, mikor elmegy. Ilyesmit Skype-terápián nem tudok megtenni.
Munkácsi Krisztina pszichológus (Fotó: Facebook)
Nagyon fontos, hogy a terapeuta miben hisz, miben érzi magát komfortosan. Ha én bizonytalan vagyok egy helyzetben, akkor hogyan tudnám elérni hogy a páciens biztonságban érezze magát? Szerintem az őszinte légkör, a kialakult kapcsolat és a bizalom fogja a terápiás eredményt meghozni.”
A bizalom megteremtésében Anita szerint is nagy szerepe van a személyes találkozásnak, ezért törekszenek arra, hogy egyszer legalább mindenkivel találkozzanak személyesen is. „Az az ideális, ha személyes találkozással tudunk kezdeni, mert ilyenkor a bizalom könnyebben kialakul. Én sosem titkolom, hogy annak ellenére is, hogy a netterápiás ülések élményét igyekszünk a személyes találkozásokéhoz közelíteni, egy csomó minden kimarad, hisz azzal, hogy egy térben vagyunk egy emberrel, sokkal több információt kapunk róla.”
A testbeszédet nehezebb kamerán keresztül olvasni
Anita a terápia során mindig azt kéri, hogy a kamera úgy legyen beállítva, hogy a páciensnek ne csak az arca, de a felső teste is látsszon. Így a nonverbális jelzések nagyobb teret kapnak, és nem csak az arcmimikát, de a kezeket, a felső test jelzéseit is látják.
A testbeszéd nagyon fontos a terápia során, például az, hogy a páciens hogy lép be, melyik székbe ül le, hogy fog kezet, izzadt-e a tenyere, hogy néz rám, hogy veszi a levegőt, amikor például egy kényes témához érünk – mondja Krisztina. – Ezek a jelzések számomra az első pillanattól kezdve információt szolgáltatnak. Egy monitoron keresztül nehezebb ezekből olvasni.
Anitáéknál a pszcihológiai tanácsadástól kezdve a hosszútávú terápiáig mindenféle kezelés igény bevehető. „Nyilván a nonverbalitásra alapozó technikák, például a pszichodráma vagy a táncterápia nem működnek itt, inkább a verbálisan hangsúlyos terápiákat alkalmazzuk, de a relaxációs technikák is hatékonyak. A gyerekekkel azonban csak a rendelőben foglalkozunk, mert náluk még a játékon, a nonverbális módszereken van a hangsúly.” Anitáék párterápiát is tartanak online, de ez is csak úgy működik, ha a páciensek egy térben vannak, mert ebben az esetben is fontos, hogy lássa a szakember a metakommunikációs jelzéseket, azt, hogy a felek hogy viszonyulnak egymáshoz.
Nagyon fontos, hogy a terapeuta miben hisz, miben érzi magát komfortosan (fotó: istock)
Az eleve egy krízishelyzet, ha az ember külföldre költözik
Talán azt gondolnánk, hogy elsősorban a fiatalabb generáció él az online terápia lehetőségével, a „cyber-gyerekek”, akik számára egyébként is otthonos az online közeg. Anita azt mondja, náluk a 30-40-es korosztálytól mindenféle generáció megjelenik, sőt 50-esek is. Szerinte ebben nem a kor a meghatározó, inkább az, hogy valakinek nincs más lehetősége, például azért, mert vidéken vagy külföldön él, vagy nem fér bele az idejébe, hogy eljárjon egy szakemberhez.
A netterápiát igénybe vevők között azonban van egy egyértelműen jelentősnek mondható csoport, a külföldön élő magyaroké. „Tőlünk nyugatabbra még mindig elfogadottabb, ha az ember pszichológushoz jár, de önmagában a külföldi lét magával hozza, hogy az eredetileg is fennálló problémák fókuszba kerülnek, felerősödnek. Például egy párkapcsolati konfliktus, ami eddig is megvolt, de itthon valahogy megoldották. Kint azonban, ahol csak egymásra vannak utalva, sok más problémával is meg kell küzdeni, mikor sokan újrakezdik az életüket, a karrierjüket, ott hatványozottan felerősödnek a korábban is meglévő problémák. Ráadásul
az már eleve egy krízishelyzet, hogy az ember külföldre költözik, ami sok mindent előhoz. Az ember pedig igazán csak az anyanyelvén tud megnyílni, az érzéseiről beszélni, ezért is keresnek magyar szakembert a kint élő magyarok.
Munkácsi Krisztina szerint a netterápia egy ideig segíthet annak is, aki nem tudja elhagyni az otthonát, mert annyira rossz állapotban van, hogy nem tud kijönni a lakásból, ami számára a biztonságot jelenti. De szerinte ahhoz, hogy egy terápia működjön, az kell, hogy abba a páciens is energiát fektessen, és akarjon változtatni.
„Ha valakinek az a motivációja, hogy ő jobban érzi magát az online térben, akkor le szoktam beszélni a netterápiáról, mert ilyenkor az hátráltatja a fejlődését – mondja Anita. – Ilyenkor inkább meg kell próbálni kilépni az online térből, és személyesen találkozni, hogy ezzel is segítsük azt, hogy a későbbiekben könnyebben tudjon kapcsolatokat teremteni.”
Krisztina, bár ő maga nem kedveli a netterápiát, mégis úgy látja, annak megvan a helye. „Ha valaki például külföldön krízisben van, a semminél biztos jobb, ha legalább azt hallja, hogy sürgősen menjen orvoshoz, és tegyen valamit. Ugyanúgy, mint egy krízistelefon, amely életet menthet. Nagyon fontos, hogy legyenek ilyen lehetőségek.”
Anita szerint külföldön az online tér ma már természetes közege a terápiának, elismerik. Ahol nagyobbak a távolságok, például az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában, sokkal hamarabb kialakult ennek a kultúrája. Itthon, még más a helyzet, de úgy látja, hogy pár év múlva ebben jelentős változás várható.
