A laktózintolerancia, azaz a tejcukor-érzékenység nem válogat. Az érintettek közt kicsiket éppúgy találunk, mint nyugdíjas korúakat, a laktózt tartalmazó ételek és italok után jelentkező kellemetlen, vagy akár fájdalmas tünetek pedig akár már felnőttfejjel is jelentkezhetnek először.
A krónikus állapot kiváltó okaival mindenképp érdemes szembe néznünk, és fontos meggyőződnünk róla, hogy a mi esetünkben az adott tüneteket valóban tejcukor-érzékenység okozza-e.
Jobb, ha nem halogatjuk, várjuk a problémák súlyosbodását és belevágunk a vizsgálatokba, ha a tejtermékek fogyasztása után az alábbi tünetsor jelentkezése jellemző: haspuffadás, hasi görcsök, fájdalom, akár vizes hasmenés, fokozott bélgáztermelés, de akár kellemetlen szájszag is lehet figyelmeztető jel. De nézzük, hogyan is deríthetünk fény arra (természetesen gasztroenterológus szakorvos segítségével), hogy valóban tejcukor-érzékenység áll-e a problémáink hátterében?
Kizárásos diéta
Ahogyan a neve is utal rá, ebben az esetben a hétköznapi menünket, étrendünket egy laktóz-intoleranciás verzióra állítjuk át, amelyből természetesen kompletten kimaradnak a tejtermékek (italok, ételek egyaránt). Az étkezések után pedig megfigyeljük, hogyan reagál a szervezetünk, javulnak-e a panaszaink. Persze ebben az esetben is érdemes szakorvossal konzultálni, annál is inkább, mert a gluténérzékenység is produkálhat hasonló tüneteket.
Hidrogén-kilégzési teszt
Ez lényegében egy többkörös folyamat, nem mellesleg a leggyakoribb vizsgálati típus a laktóz-intolerancia esetében. Éhgyomorra történik a vizsgálat, mégpedig egy laktóz tartalmú speciális ital elfogyasztását követően végzik el rajtunk a tesztet, többszöri méréssel, amikor is egy ballonszerű műszerbe kell kifújnunk a levegőt. Lényege, hogy mivel az emésztetlen laktóz a vastagbelünkben hidrogént fejleszt, az automatikusan a véráramunkba és a lélegzetünkbe is bekerül, így mutatva ki, ha valóban laktóz-intolerancia a problémáink forrása. Ha ezt a tesztet végeztetjük el, számoljunk azzal is, hogy a vizsgálat előtt bizonyos gyógyszereket kerülni kell (például hashajtók, antibiotikumok, gyomorsav-csökkentők, probiotikumok.)
Terheléses teszt vérből
A hidrogén-kilégzési teszthez hasonlóan itt is egy laktózzal dúsított speciális italt kell meginnunk a vizsgálat előtt. Két órával később vért vesznek tőlünk, amelyből megállapítják a vérünk glükózszintjét. Amennyiben a vércukorszintünk nem emelkedik, ez azt jelenti, hogy a szervezetünk nem birkózik meg a laktózzal.
Genetikai teszt
A laktóz-intoleranciát a szájnyálkahártyáról történő mintavétellel is ki tudják ma már mutatni, méghozzá genetikai teszt segítségével (itt nincs szükség laktóz fogyasztására, és nem kell éhgyomorral menni a vizsgálatra). Ebben az esetben természetesen arra derül fény, hogy a DNS-ünkbe kódoltan szerepel-e a genetikailag meghatározott laktózintolerancia, vagy éppen számíthatunk-e arra, hogy életünk egy pontján megjelenik.
Kicsik útja
A kisbabáknál, kisgyerekeknél sokszor a székletminta jelenti a megoldást (bár a genetikai tesztet is el lehet végeztetni az esetükben) laktóz-intolerancia megállapítására. Ilyenkor az orvos székletminta segítségével ad választ arra, hogy a laktóz megfelelően lebomlik-e az adott kisgyerek esetében. A székletben kimutatható tejsav arra utal, hogy laktóz-intoleráns a kicsi.