Kisgyerekes szülőként, amikor utazunk, a csomagunk állandó tartozéka egy nagy táska tele mindenféle gyógyszerrel. Lázcsillapító, allergiagyógyszer, krém a csípésekre, por hasmenésre, sebtapasz, kötszer és egyéb hasznos holmik: igyekszünk odafigyelni a megelőzésre. Hál’ istennek, a táska legtöbbször szinte érintetlenül tér vissza az utazásról – persze azért volt már dolgunk nyári fertőzésekkel, napszúrással, de azt szerencsére nem mondhatom, hogy rutinunk lenne az ilyen helyzetek kezelésében. Ennek megfelelően rajtam kisebb pánik lesz úrrá, ha beüt a baj.
Strandolás helyett sötét szoba
2013-ban és 2017-ben három, 2016-ban egy hőhullám érte el hazánkat, a 2015-ös nyári időszak viszont rendkívülinek bizonyult, akkor öt hőhullám harmincnégy napja alatt átlagosan 17 százalékkal emelkedett meg a hőség miatti rosszullétek száma. A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint a hőségriasztások idején mintegy 15-30 százalékkal többen hívják a mentőket. Magas az általános rosszullétek, vérnyomásproblémák, a kevés folyadékbevitel következtében a kiszáradásos panaszok miatti hívások aránya.
Nyári kánikulában az egyik legfontosabb, amire oda kell figyelni, a megfelelő folyadékfogyasztás, ennek hiányában fejfájás, szédülés és erős rosszullét is kialakulhat. Az egyre forróbbá váló nyarak miatt a kalap és a napszemüveg ma már alapvető nyári kellék.
Egy napszúrás bizony alaposan elszúrhatja a várva várt nyaralást. Ilyenkor tulajdonképpen egy enyhe agyhártyagyulladásról beszélünk, melynek kialakulását nem egy vírus vagy egy baktérium, hanem a túlzott hőhatás okozza. Ennek következtében alakul ki az agyhártyák duzzadással, vizenyővel járó gyulladása. A duzzadt agyhártyák nyomást gyakorolnak az agyra, ennek következtében fejfájás, hányinger, hányás, szédülés, fokozott izzadás léphet fel. Ilyenkor a legjobb, ha egy elsötétített szobában várjuk ki a helyzet jobbra fordulását, közben pedig nem feledkezünk meg a megfelelő mennyiségű folyadékról sem. A nap nemcsak ilyen módon okozhat problémát, az arra hajlamosaknál – mint például nálam – a vakító fény is alaposan átírhatja a programot, ugyanis hatására migrén alakulhat ki, mely jó esetben pár óra alatt lecseng, de akár egy napig is eltarthat.
Medencés strandokon általában a fürdőzők viszik be a kórokozókat
Ha természetes vizekben szeretünk fürdőzni, érdemes kijelölt fürdőhelyeket felkeresni, ezeken a strandokon rendszeresen ellenőrzik a víz minőségét, ezért a megbetegedés kockázata csekély. Nem megfelelő minőségű tavakban, folyókban elsősorban különböző vírusfertőzések jelenthetnek veszélyt (pl. hányásos, hasmenéses betegségek, légúti fertőzések, szem- vagy fülgyulladás). Érdemes fürdés után lezuhanyozni, kezet mosni, ezzel megelőzhetjük a bajt – javasolják a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakemberei.
Érdemes előtte és utána is lezuhanyozni (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
A medencés strandokon esetlegesen előforduló fertőzések elsősorban fürdőzőktől származhatnak, így még jobban oda kell figyelnünk, hogy mi is segítsünk megőrizni a medencék tisztaságát. A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértői hangsúlyozzák, hogy a medencébe csobbanás előtt, a mosdó használata után zuhanyozzunk, használjuk a lábmosót, ne vigyünk ételt, italt vagy bármi más, nem oda való tárgyat a vízbe. „Betegen senki ne strandoljon, sőt gondoljunk arra, hogy egy hasmenéses betegség után még három napig ürülhetnek kórokozók a szervezetből. A leggyakoribb medencevízzel közvetített fertőzések a hányásos, hasmenéses betegségek mellett a baktérium vagy gomba okozta bőrfertőzés, a fülgyulladás és a vírusos kötőhártya-gyulladás. Ennek megelőzéséhez lehetőleg ne a legzsúfoltabb medencét válasszuk, és ügyeljünk a fürdés utáni tisztálkodásra” – tanácsolják a szakértők.
A gyógyvizes medencék különleges vízösszetételük és hőmérsékletük miatt – jótékony hatásuk mellett – megterhelik a szervezetet, ezért gyermekeket ne engedjünk gyógyvizes medencébe, és a felnőttek is tartsák be a javasolt (általában maximum 20-30 perces) használati időt. Ezeket a medencéket ülőfürdőre, nem pedig lubickolásra tervezték.
Ha nem iható a víz, felejtsük el a jégkockát
A magyarok által legszívesebben látogatott dél-európai országokban a leggyakoribb problémát a hasmenés, a balesetek, az UV–A/UV–B sugárzás és a tengeri csalánozók csípése jelenti. Indulás előtt érdemes tájékozódni az adott ország higiéniai viszonyaival kapcsolatban. Ahol nem javasolják a csapvíz fogyasztását, ott ügyeljünk arra is, hogy az italunkban ne legyen jég, és fogmosáshoz se használjunk csapvizet, emellett kerüljük a hámozatlan gyümölcsöt.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértői azt tanácsolják, hogy az egészségügyi csomagnak mindenképpen legyen része a láz- és fájdalomcsillapító, a hőmérő, a görcsoldó, a hasmenés vagy székrekedés kezelésére szolgáló készítmény, és ha előírták, a malária megelőzésre szolgáló gyógyszer is. Az elmúlt években egyre többen utaznak különböző egzotikus nyaralóhelyekre. Ilyen nyaralások előtt különösen fontos, hogy az utazó konzultáljon háziorvosával, illetve keresse fel az országban található oltóközpontok valamelyikét, vagy valamelyik akkreditált magánrendelőt.
Kagylók, medúzák, tengeri sünök
Klasszikus tengerparti sérülés a medúzacsípés. Érdemes észben tartani, hogy a vihar után partra sodródott egyedek érintése is okozhat még bajt, ugyanis az elpusztult állatok csalánsejtjei csíphetnek még. A csípés általában bőrpírral, hólyagosodással járó gyulladást okoz, de fejfájás, szédülés, hányinger is kísérheti.
Csípés után az első tennivaló az esetleg a bőrön maradt leszakadt csalánsejtek eltávolítása, ezekkel ugyanis további méreganyag juthat be. Az eltávolítást semmi esetre se kézzel végezzük, hanem például törölközővel. Ezután tengervízzel öblítsük le a bőrt, az édesvíz ugyanis fokozhatja a méreganyagok kioldódását – akárcsak az emberi vizelet, melynek hatásos alkalmazása csupán városi legenda. Ha letisztítottuk a bőrt, és visszaértünk a szállásra, jót tehet egy ecetes borogatás, de segítenek az antihisztamin- és hidrokortizon-tartalmú krémek, a fájdalomcsillapítók, sőt a forró fürdő is közreműködhet a méreganyagok hatásának mérséklésében. Extrém allergiás reakció esetén mindenképpen menjünk orvoshoz.
A medúzacsípés is hamar tönkreteheti a tengerparti nyaralást (Fotó: Profimedia / Alamy)
A tengeri sünök mérgező tüskéi is szerezhetnek kellemetlen órákat, bőrbe jutva gyulladást, fájdalmat okoznak, de ízületi és izomfájdalom, valamint kiütés is kialakulhat. A kisebb tüskék eltávolításában az ecet segíthet, ez ugyanis feloldja a tüskét. A sérült terület forró vízben történő áztatásával a tüske mérge közömbösíthető, a fájdalom csökkenthető. Szemöldökcsipesszel nem érdemes próbálkozni, mivel a tüske könnyen beletörhet a bőrbe. Ha ez megtörtént, és begyulladt a tüske, vagy méretesebb tüskével van dolgunk, bízzuk sebészre az eltávolítást.
Szintén tipikus nyári sérülés, amikor strandolás közben éles kagylóba lépünk. A kagyló héja felvágja a talpat, az esetlegesen bejutó baktériumok pedig gyulladást okozhatnak. A fertőzés veszélye miatt azonnal fertőtleníteni kell a sebet, előfordulhat ugyanis, hogy ilyen sérülésből vérmérgezés alakul ki, vagyis a gyulladás a véráram útján szétterjed az egész testben, és megtámadja a szerveket. Ennek jele, hogy a seb gyulladása nem javul, belázasodunk, rosszul érezzük magunkat, esetleg a bőrön a szív felé futó piros csíkot veszünk észre. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, mindenképpen forduljunk orvoshoz.
