Kutatások bizonyítják, hogy az albinizmus genetikailag örökölhető. Egy tanzániai felmérés szerint egy albínó 50 százalékos valószínűséggel tud megnevezni egy másik albínót a családjából. A világon átlagosan minden húszezer emberből egy jön a világra veleszületett pigmenthiánnyal, ám Afrika egyes részein a zavaros vérrokonsági kapcsolatok miatt a jelenség jóval gyakoribb. A legtöbben Tanzániában élnek, ahol egyes becslések szerint a 48 millió lakos közül több mint százezer az albínó. A fotón egy kameruni rapper ikerpár, Clifford és Rene Bouma látható.
A szub-szaharai Afrikában számos babona kötődik az albinizmushoz, többek között sokan hiszik azt, hogy az albínók átkozottak, akik szerencsétlenséget hoznak, ezért a falvakból gyakran kitaszítják őket. A képen látható modell a dél-afrikai Thando Hopa, aki a fotóival azt próbálja elérni, hogy az albínók is fogadják el önmagukat, mert egy albínó is lehet gyönyörű.
Afrika számos országában az úgynevezett boszorkánydoktorok, akik egyfajta sajátos keverékei a régi sámánoknak, a modern orvosoknak és a new age természetgyógyászoknak, rendkívül befolyásos tagjai a helyi társadalomnak. Az, hogy egy közösségben milyen sors jut az albínóknak, leginkább a helyi boszorkánydoktor(ok) hozzáállásától függ. A képen egy dél-afrikai boszorkánydoktor utcai hirdetése látható.
Bár Afrika lakosságának hivatalosan nagyjából 80 százaléka keresztényekből és muszlimokból áll, a gyakorlatban ez sokszor csak a felszínt jelenti, és az ezeket a vallásokat felvett emberek jó része még mindig hisz a törzsi vallásokban is. Ezzel és a modern orvoslás helyi elmaradottságával magyarázható a boszorkánydoktorok máig is tartó népszerűsége. A képen egy Sangoma nevű boszorkánydoktor látható, aki épp csontvetéssel akar jövőt jósolni.
A boszorkánydoktorok egy része hisz abban, hogy az albínók testrészei misztikus és mágikus energiákkal bírnak, és ha varázseszközöket és italokat készítenek belőlük, azzal gazdagságot és jólétet, netán jó egészséget biztosítanak új tulajdonosuknak. Ennek szellemében – mivel az albínók testrészeivel való kereskedés továbbra is illegális – hatalmas vagyonokért adják-veszik ezeket, és főképp Tanzániában, de Afrika sok más országában is rengeteg albínót gyilkolnak meg pusztán a bőrszíne miatt. A fotón Mariam Staford látható, akit 2008 októberében támadtak meg machetével, és azon kevés szerencsés közé tartozik, aki túlélt egy ilyen támadást. A segélyszervezeteknek hála, ma már profi végtagprotéziseket kapott és varrónőként dolgozik.
Mivel egyes boszorkánydoktorok az albínók testrészeiért akár 2-3000 amerikai dollárt is fizetnek, egy halott albínó a feketepiacon pedig akár több tízezer dollárt is megérhet, nem csoda, hogy egy olyan országban, ahol a havi átlagjövedelem 50 és 100 dollár között mozog, mindez a bűnözés melegágyát jelenti. Bár a törvény védi őket, rengeteg albínó így is rettegésben él, bujkálni kényszerülnek, és sokszor a félelem miatt nem nagyon mozdulnak ki otthonról. A képen tanzániai albínó gyerekek láthatók a házuk ablakában üldögélve.
A hatalmas anyagi nyereség miatt sokszor maguk az apák támadnak a gyermekeikre, így számos asszony szökik el a gyerekkel, hogy megvédjék az életüket. Az utóbbi években a tanzániai kormány próbál minél több menedéket építeni nekik, ahol békében és nyugalomban élhetnek, veszélyeztetés nélkül.
Az albínók élete leginkább vidéken forog veszélyben, így a többségük, ha adódik rá lehetőség, minél előbb beköltözik egy nagyvárosba. Itt sokszor külön közösségeket alkotnak, és nem ritka, hogy az albínó gyerekek külön osztályokban tanulnak, és táborokat is szerveznek számukra. A fotó egy 5–17 év közötti albínó gyerekeknek készült tanzániai keresztény táborban készült, ahol a hittérítők arra próbálják nevelni őket, hogy ők is értékesek és fontosak Isten szemében, és nem átkozottak, ahogy azt sok embertársuk tartja róluk.
A kormányok és a nemzetközi segélyszervezetek fellépésének köszönhetően ugyan mára valamelyest visszaesett az albínók elleni támadások száma, de még így is évi több tucat fordul elő. Az áldozatok pontos számát azért nem lehet tudni, mert ezeket az eseteket sokszor maguk a közösségek is eltitkolják. Mivel októberben választásokat tartanak Tanzániában, arra lehet számítani, hogy megnő az albínók elleni támadások száma, ugyanis a sikerre éhes politikusok sokszor maguk is hisznek az efféle fekete mágiában, és így próbálják bebiztosítani a szerencséjüket.
A témáról egy mozifilm is készült Fehér árnyék címmel, ami tavaly óta járja a világ filmfesztiváljait nagy sikereket aratva. A film egy albínó kisfiú, Alias sorsát meséli el, akinek apját megölik a boszorkánydoktorok, őt pedig anyja egy nagyvárosi rokonához menekíti, hogy ott biztonságban élhessen tovább. A filmet a miskolci Jameson CineFest filmfesztiválon is bemutatták, ahol a rendező, Noaz Deshe elmondta, hogy a főhőst játszó fiú, Hamisi Bazili maga jelentkezett a szerepre, mivel a sorsa szinte pontosan megegyezett Aliaséval, és úgy érezte, hogy ez az ő története. A Fehér árnyék 2015 elején kerül a magyar mozikba.
