Sokak számára az adakozás egyet jelent azzal, hogy átutalunk egy összeget. Gyakran kétségkívül erre van a legnagyobb szükség, ám van, hogy más szívmelengető módjai adódnak a segítségnyújtásnak. Az ilyen ötletekben az a jó, hogy nem csupán a kézzelfogható adományt kapja az, akit megajándékoznak, hanem melegséget, reményt, szeretetet, az emberiségbe és a jövőbe vetett hitet is vele. Erre gyűjtöttünk össze néhány kedves példát.
Hősies kisfiú és szuperhős baba
Magyarországon szinte mindenki emlékszik a gerincvelői eredetű izomsorvadásban (SMA) szenvedő Zentére – hogyan is lehetne elfelejteni –, a kisfiúra, akin csak egy 700 millió forintos gyógyszer segíthet. Senki nem gondolta komolyan, hogy ekkora pénzt össze lehet gyűjteni csupán magánszemélyek adakozásából, de nem is tévedhettünk volna nagyobbat. Hihetetlen, de az országban élők egészen rövid idő alatt teljesítették a kihívást, és a pénz rendelkezésre állt. Már ez önmagában rengeteg erőt adott sok mindenkinek, más betegeknek, más családoknak, olyanoknak, akik már nem tudtak hinni a csodában. Ám Zente azóta is jelképe a küzdelemnek, hiszen szülei időről időre posztolnak róla. És bizony, a kisfiúval mindig történik valami. A legfontosabb persze az, hogy az állapota elkezdett javulni – ezt képeken, videókon is láthatjuk, októberben például már megtette az első lépéseket. Legutóbb pedig kimondottan megmosolyogtatott minket az, hogy szuperhős babát mintáztak róla.
„Van a ‘szomszédban’ egy ügyes kezű anyuka, Mariann, akitől rendeltem Zentének ajándékba néhány kultikus babát az egyik népszerű meséből” – írta Zente édesanyja az egyik közösségi oldalon. „Olyan cukik lettek, hogy az jutott eszembe (régi álmom), hogy próbáljunk csinálni egy Szuper Zenti babát is. Rajzoltam hát egy tervet, majd sok-sok egyeztetés, változtatás után ezek a cuki stilizált babák születtek.” A dologban az a legszebb, hogy a kis Szuper Zenti babák jótékonysági licitekre és ajándékba készültek, vagyis alkotóikat nem a pénzszerzés motiválta.
Kommentben bárki írhatott, aki vágyott egy ilyen babára, és készítői végül ki is sorsolták, amivel újabb kisgyereket sikerült boldoggá tenni.
Négyéves kislányon segített a közösség
Számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy a különféle hivatalok, egészségügyi hatóságok szinte lemondanak egy kis betegről, ám a közösség nem hagyja annyiban a dolgot, és igenis hisz a gyógyulásban. Ilyenkor nem áll rendelkezésre állami segítség egy fontos gyógyszer vagy eszköz megvásárlására, mégis, örömmel látjuk, hogy egyszer csak együtt lesz a szükséges pénz. Így történt ez a négyéves Panni esetében is, akinek bizony nem indult könnyen az élete. Sürgősségi császármetszéssel jött a világra, lélegeztetőgépre került, és mint ilyen esetben sajnos előfordulhat, agyvérzést kapott. Ez volt az igazi baj, mert így visszafordíthatatlan károk történtek: a kislány nem beszél és nem lát jól, nem tud önállóan járni.
Szülei nem adták fel a reményt: folyamatosan hordják különféle fejlesztő foglalkozásokra, és látják is, hogy képes előrelépni. Nincs könnyű dolguk, mert az édesapa mozgássérült, így kevés a család bevétele.
Nem volt egységes orvosi véleményük arról, hogy Panni meddig tud eljutni a mozgásfejlődésben – volt, aki szerint sosem tud megtanulni járni. Erre az álláspontra helyezkedett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő is, amelyhez a szülők kérelmet nyújtottak be egy úgynevezett állítógépre, amivel Panni járni tanulhatna. Sajnos azonban elutasították őket arra hivatkozva, hogy talán kerekesszékben képes lesz majd közlekedni a kislány, de többet ne várjanak tőle. Mindezt a Blikk című napilapnak panaszolta el a kislány édesanyja, aki összeomlott a hír hatására különösen azért, mert korábban egy terápián Panni már tudott járni járókerettel. A család gyűjtésbe kezdett a kislány fejlődése érdekében, és a Csodacsoport sietett segítségére, akiket mi is meglátogattunk.
És a végére jöhet a jó hír: alig 24 óra alatt összegyűlt több százezer forint, ami már elég volt ahhoz, hogy a család beszerezze az állítógépet a kislánynak. Reméljük, innen már nincs akadály, az összefogás erőt ad neki is!
Kedvencek meglepetése
Rendőrök, mentők, tűzoltók: sok gyerekszobában kedvenc szereplők. A kicsik szemében hősök ők, példaképek, ha megnőnek, sokan akarnak rájuk hasonlítani, az ő munkájukat végezni. Így van ezzel Rikárdó is, akinek a tűzoltók a kedvencei, ám sokszor csak a szobából vagy a betegágyból csodálhatja őket. Rikárdó (vagy ahogy a családja nevezi: Rikó) ugyanis leukémiával küzd, amihez bizony sokszor jól jönne néhány valódi szuperhős-képesség…
Rikó szülei elmesélték, hogy bár a gyógyulás nem könnyű, a kisfiút mindig felvidítja, ha tűzoltós mesét néz vagy meglát egy tűzoltóautót az utcán. Innen jött az ötlet, hogy írjanak a „katasztrófavédőknek”, egészen pontosan a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (HMKI), hátha sikerül egy jó élményt szerezni a kis betegnek. Rikó nagy vágya az volt, hogy meglátogathassa az egri tűzoltólaktanyát, és megfigyelhesse az ott dolgozókat munka közben.
Az egriek azonnal válaszolták, és fogadták is a négyéves kisfiút és családját. Még egy locsolós játékot is összeszereltek, amin Rikó kipróbálhatta, milyen is ez a munka. A legizgalmasabb persze a próbariasztás volt: szólt a jelzés, a tűzoltók – ahogy kell – lecsúsztak a csúszdán, és már robogtak is, mintha igazi életmentésre indulnának. Végül igazi tűzoltóautó fuvarozta haza Rikót és édesanyját – a HMKI fotóin jól látszik, ahogy a kisfiú büszkén „vezeti” a hatalmas, piros járművet.
Segíteni a segítőkön
A járványhelyzet a jótékonykodás egészen új formáit hozta el, és ezáltal emberségről, emberi kapcsolatokról, empátiáról is sok újat tanultunk. Emlékezetes például Beke Dávid szombathelyi fodrász esete. Ő úgy gondolta, ha már le kellett állnia a munkával, nem tölti tétlenül az idejét. Azoknak fog segíteni, akik nekünk segítenek: vagyis egészségügyi és rendvédelmi dolgozóknak. Mint az RTL Híradó beszámolt róla, Dávid meghirdette, hogy ingyen vágja a haját és szakállát annak, aki jelentkezik. Volt is nem egy megkeresése. Amint látható, nemcsak pénzt lehet adni, de energiát, fáradságot, munkaidőt is. Ahogy Dávid elmondta a riportban: nehéz helyzetben vannak, de úgy gondolja, jelenleg a rendőrök és orvosok, ápolók teszik a legtöbben értünk. „Amennyit mi meg tudunk tenni őértük, annyit mindenki tegyen meg” – javasolja másoknak. Azóta a közösségi oldalon nyilvános csoport is alakult azért, hogy összekösse a segítséget felajánlókat az érdeklődőkkel.
Ahol igazán nagy a szükség
Az nlc. videós stábja készített riportot egy nagyon szimpatikus csapatról, Barf Attiláékról. A férfinak festékboltja van, és mikor gondolkodott, mivel tudna segíteni másoknak, arra jutott, a legegyszerűbb az, ha saját szakmájánál marad. Felhívott néhány festő-mázoló szakembert: vajon benne lennének-e egy kis jótékonykodásban, ha a festéket ingyen adná hozzá. Mint meséli, senki nem mondott nemet. Azóta havonta más iskolát vagy óvodát festenek ki, egy helyen két-három termet vállalnak. Ma már tizenhat-tizenhét ember is segíti a munkáját: szakemberek és laikus önkéntesek egyaránt. Ki mihez ért, abban segít. De a lényeg, hogy jelen vannak, támogatják egymást, hozzátesznek a közös eredményhez.
„Nagyon szeretnek minket, bárhová megyünk. Évek múlva is hallom, hogy becsülik, amit csináltunk” – meséli Attila. – „Szeretettel fogadnak minket, elhalmoznak mindennel” – folytatja az egyik segítő, Szőke-Csizmadia Regina. „Csodás dolog, és sokat ad, enélkül már nincs élet!”
Ők még egymás születésnapját is megünneplik – a jó dolgok „körbeérnek”. Érdemes megnézni a róluk készült filmet, amit egy tápiószecsői iskolában forgattunk.