 |
Szex a gyerek előtt? |
Gergő (35)
„Most 10 éves a fiam, de nálunk nem volt soha kérdés a meztelenség. Együtt fürdünk, nem mindennap, de amikor alkalom van rá. Teljesen természetesnek tartjuk, és nemcsak én, de a feleségem is. Nálunk otthon az én gyermekkoromban sem volt tabu a meztelenség. Gyakran fürödtünk együtt, és senki sem ijedt meg, ha a másik ruha nélkül látta. Én azt szeretném, ha a gyerekeim is ilyen szellemben nevelkednének.”
Nóri (32)
„Amíg egészen kicsik voltak a gyerekeim, fürödtünk együtt, de már csak a kényelmetlenségek miatt is, amikor a nagyobbik lányom elmúlt három, nem erőltettük a dolgot. Egészen addig azonban többnyire hétvégén családi fürdéseket rendeztünk, és nagyon élvezték a gyerekeim. Ma már csak a gyerekek szoktak együtt fürdeni, de abban nem látok semmi rosszat, még úgy sem, hogy különböző neműek.”
Ildi (33)
„Mi sohasem fürödtünk együtt, mert nem tartom normálisnak. Még azt sem, hogy egy kisfiú és egy kislány együtt fürödjön kiskorában, de azt teljességgel visszautasítom, hogy egy gyermek a szüleivel meztelenkedjen. Az nem nekik való látvány, és szerintem érzelmileg nincs egy kisgyermek felkészülve arra, amit lát. Nem hiszem, hogy pszichésen jó ez; nálunk otthon az én gyermekkoromban nem volt divat pucéran mutatkozni egymás előtt. Ha véletlen láttam valamelyik szülőmet már csak félig felöltözve, én szégyelltem magam.”
Mit mond a szakember?
Elsőként érdemes arra figyelni, a családban milyen hagyományai vannak a meztelenségnek, mit hoznak a szülők gyermekkori családjukból. Olyan szokásrendszert érdemes bevezetni, amelyben mindkét szülő kötetlenül érzi magát. Akkor oldott és természetes egy családi otthon, ha meztelenül ki lehet jönni a fürdőszobából, nem kell bujkálva öltözni vagy vetkőzni, s a családtagok természetesen viselik meztelenségüket.
Ám a meztelenség nem lehet „program”, hiszen akkor a gyermek sem tanul meg határt tartani, viselkedni. A legtöbb kisgyermek jól érzi magát kevés ruhában, meztelenül, ám 3 éves kor felett, amikor a pszichoszexuális érés során felerősödik a szexuális kíváncsiság, célszerű a meztelenséget is helyhez, alkalomhoz kötni.
Nincs itt másról szó, mint a nevelésről, úgy általában. Ugyanúgy, ahogy megtanítjuk a gyermeket szobatisztaságra, enni, öltözködni, szexuális kíváncsiságát és a meztelenséget, a saját és mások testéhez való viszonyt is alakítani lehet.
Sajnálatos s a gyermek későbbi alkalmazkodását megnehezíti, ha a családban nagyon mások a szokások az általánosan elfogadottnál. Vagyis jólesik ruha nélkül lenni a fürdéshez, átöltözéshez kapcsolódóan, este lehet egy kis szertartás masszírozással, szeretgetéssel, ez a meztelenség megszokott helye és ideje.
PÉLDA: Ám olyan családban, ahol hazaérkezéskor az apa anyaszült meztelenre vetkőzött, majd kisfia utánozta, később nehezen fogadta el a gyerek, hogy az oviba érkezés nem jelenti a teljes levetkőzést ugyanúgy, mint otthon.
Ugyanez érvényes az együtt fürdésre is. Néha nehéz eldönteni, hogy ez a szülő vagy a gyermek öröméről szól. Vagyis, ha be akar jönni hozzánk a kádba, ez rendben van. Ám bármilyen élvezetes és vidám dolog egy kisgyermekkel együtt fürödni, ne csináljunk belőle rendszert. Hiszen a felnőttek együtt fürdésének is van egyfajta erotikus vetülete, az elő- vagy utójáték részeként. Érzelmileg intelligens szülő egyébként érzi, mikor jön el az az életkor, úgy 4-5 éves kor táján, amikor a gyerek el akarja kapni az apa fütyijét, paskolja anya mellét, s úgy érezzük, jól jönne egy fürdőruha. Nos, ekkor érdemes a közös fürdőzéseket abbahagyni, inkább jöhet a medencés, fürdőruhás hancúr!
Testvérek közös fürdőzésére is a fentiek érvényesek, legyenek azonos vagy különneműek. Óvodáskorban intenzív a szexuális érdeklődés, ám úgy 6 éves kor körül a szabad gyermekiséget kezdi felváltani a szabályok követése, egyfajta lelkiismeretesség, önkontroll, s ennek része a szemérem is. A gyerekek sokszor maguk szabnak határt az együtt fürdésnek, köszönik, nem kérik már.
Okos szülő tudja, hogyan élhet meg gyermekével mélyebb intimitást, meghittséget. Az összebújás, dögönyözés, beszélgetés, mesélés során. Kár a szokássá váló, rendszeres fürdőzéssel túlerotizálni a gyermeket. Később aztán azt érzi majd, valamit megvonunk tőle. Inkább az intimitás olyan területeit erősítsük, melyek későbbi életkorban is fenntarthatóak.
A kisgyerek képes tulajdonképpen bármit elfogadni a szeretett személytől a kapcsolat részeként. (Így akár az agressziót vagy szexuális visszaélést is.) Ezért fontos az a szülői felelősség, hogy milyen tartalommal töltjük meg a gyerekkel való kapcsolatot.
Nincs arra vonatkozóan kőbe vésett szabály, hogy hetente hányszor, meztelenül vagy fürdőruhában, milyen nemű gyermekkel, illetve hány éves korig szabad, célszerű együtt fürdeni. Inkább az ALKALMI jellegen van a hangsúly.
A meghittségnek, intimitásnak, testkontaktusnak sokféle módja, helye legyen a kapcsolatban, a gyerek életkorától függően: babusgatás, összebújás, dögönyözés, mesélés, játék, beszélgetés. Kár lenne ezt CSAK az együtt fürdés felé elvinni. Például akadnak olyan apukák, akik csak a kádban képesek játszani a csemetével. Így a gyerek persze hogy a pancsizást kéri majd, pedig igazából a JÁTÉK, MEGHITTSÉG a fontos.
