Tavaly a csokoládémikulásból 435 tonna, több mint 8 millió darab fogyott. Hasonlóan népszerű volt az adventi naptár, amelyből 350 ezret értékesítettek. Az ünnepi édességek 46 százalékát hipermarketek, 54 százalékát egyéb üzletek adták el.
Évente szaloncukorból 3500 tonna fogy, mintegy 6 milliárd forintért. A csokoládémikulások és az ahhoz köthető egyéb édességek forgalma pedig 4 milliárd forintot tesz ki, ezekből mintegy 700 tonnányi terméket értékesítenek. Ilyenkor a piac 63 százalékát az idén jócskán megdrágult csokimikulások teszik ki, 13 százalékot pedig egyéb édességek, például csokiördögök, csokicsizmák adják – derül ki a Magyar Édességgyártók Szövetségének felméréséből.
MTI Fotó: Varga György
Az ízek közötti versenyben a megkérdőjelezhetetlen elsőség a zselés szaloncukoré, amelyet a vásárlók közel kétharmada választott a kedvenc ízének. Dobogós lett még a kókusz és karamella is, de sokan szeretik a drágább, például marcipános és mogyorókrémes változatokat is. Kevésbé kedvelt íz egyebek mellett a gesztenyés, a joghurtos, az epres vagy az alkoholos. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan a legkevésbé népszerűek közé csúszott a valamikor szinte egyeduralkodó fondant (cukortöltelékes) konzum szaloncukor, a szaloncukrok ősanyja. Közben egyre nagyobb teret nyernek a minőségi csokoládéval és töltelékkel készített, magasabb kategóriájú termékek.
Bár a szaloncukor hivatalosan nem hungarikum, de készítésével magyar cukrászok kezdtek foglalkozni az 1800-as évek első harmadában, és azóta is kizárólag a magyarok készítik. Igaz, a fondantcukor, minden szaloncukor őse Franciaországból származik. A karácsonyfa-állítás szokása pedig német eredetű. A német karácsonyfa és a francia cukordesszert összepárosítása, a fa szaloncukorral díszítése csak Magyarországon alakult ki. Eleinte a tehetősebb családok engedhették meg maguknak a karácsonyfa-állítást. Akárcsak az édességeket. Az úri családok a fenyőfát lakásuk vagy házuk szalonjában helyezték el, innen ered a szaloncukor neve.
MTI Fotó: Mohai Balázs
A vásárlók többsége 2 ezer forint körüli összeget szán szaloncukorra, de harmaduk akár 4 ezer forintig is elmehet. Szaloncukorból nem szokás „bespájzolni” a háztartásokban. A vevők elsőként az ízesítésről döntenek, majd a második legfontosabb szempont az ár. Mivel az ár fontos, a vásárlók fele karácsony után is körülnéz, és hazavisz a már akciós szaloncukorból is.
A szaloncukorpiacon az elmúlt években nőtt a prémium termékek aránya, de sok az ömlesztett és a saját márkás szaloncukor is.
