„Nálunk nem volt ajándékozás”
„Kubában decemberben pompás idő van, ragyog a nap, virágba borulnak a fák és a bokrok, eső alig, hó pedig sohasem nem esik, egyáltalán nincsen az európaiak által ismert karácsonyi hangulat – kezdi Gombos Edina férje, Alberto. – Karácsonyfát azonban mindenhol állítanak, egy kis műfenyőt díszítenek fel a Magyarországon is ismert üveggömbökkel, girlandokkal.
 |
De a kubaiak nem a szobában a fa körül, hanem a teraszon, a kertben gyűlnek össze. Jelen van az egész család, és a kertben egy egész malacot sütnek nyárson. Ez tipikusan kubai szokás, az év többi napján ilyen nem fordul elő. Egy egzotikus szósszal kenik be, közben söröznek, dominóznak, úsznak a tengerben, majd jöhet a rum. Miután megsült a malac, felszeletelik és babbal, rizzsel, banáncsipsszel tálalják. És persze egyfolytában szól a latin zene. Egy visszagondolva, én még soha nem hallottam, hogy egyházi dalokat énekelnének a kubaiak, és arról sem hallottam, hogy bárki ajándékot adott volna a szerettének karácsonykor.”
„Ahogyan Kubában, karácsonykor itthon is malacot sütünk, igaz, a sütőben és darabokban”
Mindezek után Albertónak igen furcsa volt az, ahogyan a felesége és a családja ünnepelte a karácsonyt. Viszont mára megkedvelte és a magáénak érzi az ünnepet, szereti a Gombos család hagyományait, főleg miután egy kubai karácsonyi szokást ők is átvettek. „Ahogyan Kubában, karácsonykor itthon is malacot sütünk, igaz, a sütőben és darabokban – meséli Alberto. – Valamikor karácsony előtt minden évben disznót vág a család, abból bőven jut az asztalra. Szenteste az anyósoméknál gyűlünk össze, jön Edina nővére és öccse a családjaikkal. Anyósom pedig igazi lakodalmi ételsort készít, még soha nem volt olyan, hogy hétnél kevesebb sütemény legyen az asztalon. Nincs nagy ajándékozás, inkább az unokák kapnak ezt-azt. Tulajdonképpen a kubai és a magyar karácsony is a családról szól, csak az a baj, hogy nem lehet mindenki körülöttem. De szerencsére ott van az internet, így legalább látjuk és halljuk egymást.”
Alberto karácsonyi malacreceptje
Omlós malacsült mojoszószban
Hozzávalók:
(4-6 főre)
• 1 kiló bőrös malachús
• 1-2 csésze mojo criollo szósz (lásd alább)
• 1 közepes fej vöröshagyma
• 1 teáskanál római kömény
• 3 babérlevél
• 1 dl száraz fehérbor
• szemes bors
• zsiradék
Elkészítés:
Készíts mojo criollo szószt egy nagyobb tálban! Reszeld bele a vöröshagymát, majd add hozzá a köményt, és löttyintsd bele a bort. Keverd jól össze! A húst mosd meg és töröld szárazra papírtörlővel, tedd egy tepsibe, és öntsd rá, jól dörzsöld bele a szószt. Úgy a legjobb, ha lefedve hűtőbe teszed egy éjszakára.
A pácolt malachúst sütés előtt újra forgasd át jól a pácban, majd önts alá kevés vizet! A tepsibe dobj mellé pár szemes borsot és babérlevelet, tegyél rá fóliát és így párold legalább egy órát a 200 fokra előmelegített sütőben. Amikor már puha a hús, a sütőt állítsd grillezésre, légkeverésre. A fóliát középen bontsd meg (sátorszerű legyen), és hagyd barnára pirulni a malacot. Adj hozzá egy kis vizet vagy mojo criollo szószt, ha kezd kiszáradni.
Tipp: A páclébe lehet tenni kevés csípős paprikát, például, szárított chilit, és egy teáskanál őrölt koriandert. A maradék húst ne dobd ki, mert remek szendvicseket lehet belőle készíteni.
Mojo criollo szósz
Hozzávalók:
• 10-12 gerezd fokhagyma
• 2 dl frissen facsart citruslé
• 1 dl olaj
• só (ízlés szerint)
| A kubaiak tudják a hosszú és boldog élet titkát, és ezeket a praktikákat most mind megosztja velünk a műsorvezető és férje, hiszen az A mi Kubánk, a mi konyhánk című szakácskönyvükben sokat mesélnek az országról. |
Elkészítés:
Egy serpenyőbe öntsd bele az olajat, közepes hőfokon kezd el pirítani rajta a zúzott fokhagymát, sózd meg, és folyamatosan kevergesd, nehogy megégjen! Amikor már aranybarna a fokhagyma, húzd le a serpenyőt a tűzről.
Egy tálban keverd össze a citrusok levét. Ez lehet csak citrom facsart leve, de citrom és zöld citrom levének keveréke, sőt, citrom- és narancslé keveréke is. Ezt add hozzá az olajos, pirított fokhagymához, majd jól keverd össze.
Tipp: Van, aki a szószt őrölt oregánóval is ízesíti.
