Balesetmentes karácsony és advent

Az adventi és karácsony időszak nemcsak a várakozásról, készülődésről, az ünneplésről szól, sajnos előfordul, hogy a családoknak a katasztrófavédelem segítségére van szüksége. Az év utolsó heteiben naponta 25-30 lakástűzhöz hívják a tűzoltókat, aminek egyik oka, hogy többet vagyunk otthon, így többet fűtünk, főzünk, világítunk, a másik pedig, hogy az otthonunkat tűzveszélyes ünnepi kiegészítőkkel dekoráljuk. 

Koszorú: ez veszélyes!

Mint Mukics Dániel tűzoltó alezredestől, a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjétől megtudtuk, minden évben 40-50 lakástűz keletkezik adventi koszorúk miatt. Tavaly 5 otthon vált lakhatatlanná és 13-an sérültek meg olyan tűz miatt, amelyet adventi koszorú okozott.

„Teljesen mindegy, hogy házilag készítettük az adventi koszorút, vagy készen vásároltuk, a lényeg, hogy a gyertyák alatt legyenek kis fém alátétek, amelyek szélesebbek a gyertyánál. Ha nincs ilyen a koszorún, amint leég a gyertya, lángolni fog a melegben jól kiszáradt koszorú is. Ezért ha a koszorúnkról hiányzik ez a kis gyertyatüske, inkább meg se gyújtsuk rajta a gyertyákat.” Hozzátette, az sem mindegy, hogy hova tesszük az adventi koszorút. Gyakran azért keletkezik tűz, mert az ablakba teszik és meggyújtja a függönyt, vagy az ablakkeretet. Akár az ablakhoz, akár az asztalra tesszük, fontos hogy ne legyen a közelében semmi, ami meggyulladhat. Ha kimegyünk a szobából, akkor pedig fújjuk el a gyertyákat.

És mi a helyzet a lakás legfontosabb díszével, a karácsonyfával, számít-e, hogy műfenyőt vagy valódi fenyőt veszünk-e az ünnepre. „Tűzvédelmi szempontból nem sok különbség van, ugyanis sajnos mindkettő remekül ég. A vágott fával az a baj, hogy a fűtött lakásban még jobban kiszárad, és könnyebben meg tud gyulladni. Emiatt szoktam azt javasolni, hogyha valód fenyőnk van, állítsuk vízbe. Persze előbb-utóbb így is ki fog száradni, de sokkal lassabban és ha tűz keletkezik, az is lassabban terjed” – tanácsolta Mukics Dániel.

Az sem mindegy persze, hogy hol állítjuk fel a fenyőfát, nem ajánlott semmi olyan tárgy mellé tenni, ami hőt termel, legyen szó bármilyen fűtőeszközről,  fűtőtestről és így tovább, és ugyan így szokás, csillagszórót, gyertyát sem biztos, hogy érdemes tenni a fára, mert az is problémát okozhat, de – mint kiderült – volt olyan eset, amikor egy lámpának az izzója forrósodott fel annyira, hogy felgyújtotta a fát. „Nem kell nagy tűz ahhoz, hogy komoly baj történjen, ha azt olvassuk, hogy tragikus lakástűz történt, akkor az esetek többségében füstmérgezés vezetett ehhez a tragédiához, ugyanis nagyon sok olyan tárggyal vesszük körbe magunkat, amelynek a füstje mérgező” – tette hozzá a szakértő.  

Legyen ez a fény, és ne a tűz ünnepe

Vannak, akik az ünnepek alkalmával nemcsak a fenyőt, hanem az egész lakást vagy az egész házat fényfűzérekkel aggatják tele, és a látvány valóban lenyűgöző, de van egy-két szabály, amihez tartani kell magunkat. Fontos, hogy ne használjunk silány minőségű, hibás, piacon, vagy aluljáróban vásárolt fényfüzéreket.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által tavaly megvizsgált 31 díszvilágítási füzér és dekorációs célú világítástechnikai termék közül 24 típust talált áramütés- és/vagy tűzveszélyesnek, és a megbukott termékeknél jellemzően nemcsak egy, hanem többnyire hét-nyolc hiba is előfordult. A hatóság tájékoztatója szerint a veszélyes termékeken általában nem szerepel a gyártó és importáló neve, márka vagy azonosító jele és címe, nincs típus- vagy modellszámuk, nem tüntetik fel rajtuk a műszaki adataikat, hiányzik vagy nem megfelelő formájú a CE jelölés. 

A miheztartás végett, azokkal az égősorokkal is vigyázni kell, amik már hosszú ideje megvannak, és félő, hogy már nincsenek jó állapotban, hiszen ha megtört a vezeték, csak idő kérdése, hogy mikor okoz tüzet. És a biztonság érdekében esztétikai áldozatokat is kell hozni. „Az égősorok vezetékét úgy szeretné mindenki elvezetni, hogy ezek ne legyenek szem előtt. Figyeljünk, hogy a vezeték, a hosszabbító ne kerüljön bútorok alá, ne tegyünk rá nehéz tárgyakat, mert megtörik, ami tűzhöz vezethet. Ha túl hosszú a fényfüzér vezetéke, vagy a hosszabbító, akkor is ki kell fektetni az egészet. Ha összetekert állapotban helyezünk egy vezetéket feszültség alá, annyira fel fog forrósodni, hogy előbb-utóbb meggyullad” – nyilatkozta a szóvivő.

Hozzátette, éjszakára mindig húzzuk ki a fényfüzért a konnektorból, és arra is figyeljünk oda, hogy míg a lakásban és házban beltéri és kültéri égősort egyaránt használhatunk, kint viszont csak utóbbit lehet. 

Fotó: Getty Images

Tűz a konyhában

Mivel az ünnepi időszakban sokat sütünk-főzünk, gyakori az is, hogy a konyhában is tűz keletkezik  nagy sürgés-forgásban. Előfordulhat, egy műanyag-nyelű evőeszköz vagy vágódeszka, vagy az egyik hozzávaló csomagolása rálóg a tűzhelyre és meggyullad, de egyéb baleset is történhet. 

„Ha kigyulladna az étel a tűzhelyen, mert ott felejtettük, akkor ne oltsuk vízzel, mert csak nagyobb lesz a tűz. Ha égő olajat oltunk vízzel, az szabályosan ki fogja robbantani az edényből az olajat, az pedig mindent meggyújt maga körül. Ha meggyulladna az étel az edényben, inkább tegyünk rá fedőt és kapcsoljuk le a tűzhelyet. Ha pedig a sütőben maradt étel gyulladna meg, akkor egész egyszerűen kapcsoljuk ki a sütőt, és várjuk meg míg a tűz kialszik. Utána konyharuhával vigyük ki az ételmaradékot az erkélyre vagy a kertbe, ahol nem tud semmit meggyújtani” – tanácsolta Mukics Dániel tűzoltó alezredes.

A konyhai tüzeket is meg lehet előzni persze, először is azzal, ha rendet tartunk a konyhapulton, a tűzhely körül, illetve azzal, ha a telefonunkon, ami általában úgyis mellettünk vagy velünk van, beállítjuk az időzítőt akkorra, amikor elkészül az étel, vagy amikor meg kell keverni, így biztosan nem fogunk megfeledkezni róla. Hasznos lehet az is, ha veszünk otthonra füstérzékelőt, ami csupán pár ezer forintba kerül, de életeket ment.

„Az elmúlt jó néhány évben nem találkoztunk olyan esettel, hogy füstérzékelő mellett  akár haláleset, akár komolyabb sérülés, akár nagyobb tűz lett volna. A készülék ugyanis azonnal jelzi, ha füst keletkezik, így van idő akár megfékezni a tüzet, akár kimenekülni az épületből és hívni a tűzoltókat. Hogyha két szobával odébb csukott ajtók mögött szunyókálunk, akkor is fel fog bennünket ébreszteni a füstérzékelő, mert annyira hangosan sípol. Szoba közepén a plafonra kell ezt szerelni, mivel fölfele száll a füst, ott egyből jelezni fog nekünk, hogyha valami kigyulladt.”

Jó, ha van otthon emellett egy hatkilogrammos ABC porral oltó tűzoltó készülék, amely alkalmas égő tárgyak, folyadékok és gázok tüzeinek oltására is.

„Ha vannak otthon gyerekek vagy idősek, akkor lehet, hogy nekik a hatkilós készülék az egy picit nehéz, ezért jó, ha van otthon egy  kétkilós porral oltó is, ezt ők is elbírják. Oltáskor érdemes 1-2 méterre állni a tűztől, hogy ne égjen meg a ruhánk, illetve fontos, hogy háttal álljunk a kijáratnak, hiszen így könnyebben ki tudunk menekülni. A készüléken nem szabad folyamatosan nyomni a kart, mert akkor nagyon gyorsan kiürül a tűzoltó készülék, szakaszosan kell puffogtatni. És akár sikerül megfékezni a tüzet, akár nem, mindenképpen hívjuk a 112-es segélyhívószámot, az eloltott tüzet is jelezni kell a tűzoltóknak” – tudtuk meg. 

Fotó: Getty Images

Természetesen vannak helyzetek, amikor nem érdemes megkockáztatni azt, hogy mi magunk próbáljuk meg eloltani a tüzet. „Életünkből csak egy van, minden egyéb, az pótolható. Ha a saját testi épségünk kockáztatása nélkül el tudjuk oltani a tüzet, akkor természetesen megpróbálhatjuk magunk kezelni a helyzetet, de ha már egy kiterjedt nagy tűzzel találjuk szembe magunkat, akkor ne próbálkozzunk. Meneküljünk ki, segítsünk másoknak is kijutni az épületből, időseknek, gyerekeknek, mozgásukban korlátozottaknak, és mindenképpen szóljunk a szomszédoknak, illetve hívjuk a tűzoltókat.”