A Csepeli Weiss Manfréd Kórház szülészetén

A csepeli szülészetet sajnos bezárták, ezért ez az írás csak felidézi Európa második bababarát kórházának emlékét.

A csepeli szülészetről röviden (2001. decemberi adatok)
– Baba-barát kórház
– A születésszám 2000-ben közel hatszáz volt
– A szülésre felkészítő tanfolyam családias légkörű, mindenki számára elérhető, látogatottsága változó
– Egyágyas, szeparált szülőszobák, az egyik alternatív: franciaággyal, bordásfallal, medencével, szülőszékkel
– Vajúdás közben szabadon járhat-kelhet az asszony. Akár egész családjával együtt lehet a családi szobában
– A császármetszések aránya tizenöt százalék. A metszés módja az asszony állapotától és – ha erre mód van – igényétől függ. (Lehet bikinimetszés, Misgav–Ladach-módszer vagy hosszanti metszés.) Altatást csak sürgős esetben alkalmaznak. Az apa jelen lehet a műtétnél, ő kapja meg a babát. Az anya ébredése után nyomban mellre lehet tenni a babát.
– Szülésznő-választás van
– Az osztályon mindenütt huszonnégy órás rooming-in rendszer működik, ami császármetszés után is igénybe vehető.

Csepelen valóban komolyan gondolják, hogy otthonosabbá, barátságosabbá akarják tenni a kórházat. Az osztályon csend és béke honol. Később mindent megmagyaráz a látvány, ami a szobákban fogad: a rácsos ágyacskák üresen állnak, a csecsemős helyiségben sincs újszülött. Az összes kisbaba a mama ágyában szuszog, vagy éppen szopik. Az anyukák halkan beszélgetnek, pihennek. Dr. Bagdány Sándor osztályvezető főorvos hamarosan összehívja munkatársait a beszélgetéshez. Kezdjük az elején!
– Az osztály már sok éve szervez szülésre felkészítő tanfolyamot – mondja a főorvos –, ennek lényege az ismeretátadás mellett az, hogy a családok közel kerüljenek a kórház dolgozóihoz, s tudják, várhatóan mi hol, miként fog lezajlani.
– A tanfolyam négy alkalomból áll, bármikor be lehet kapcsolódni – veszi át a szót Mészáros Erzsébet vezető szülésznő. A szokásos témák (várandósság, szülés, szoptatás, gyermekágy) megbeszélése mellett videofilmeket játszunk le, tornázunk és relaxálunk. Az osztályt is meglátogatjuk, szerényen megvendégeljük a családokat, végigjárjuk a „helyszíneket”.
– Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az egész család otthon érezze magát nálunk – teszi hozzá Dr. Bagdány Sándor. Az együtt szülések aránya nálunk hetvenöt-nyolcvan százalék. Az a célunk, hogy valóban úgy érezzék magukat a családok, mintha otthon lennének. Az alternatív szülőszobából nyílik a családi szobánk fotelekkel, gyermekjátékokkal, kényelmes ággyal, ahol az asszony a vajúdás idejét, majd a szülés utáni két órát együtt töltheti tágabb családjával, gyermekeivel. Itt koccinthatnak is a hozzátartozók a baba és a mama egészségére. Vannak egyágyas, fürdőszobás „kórtermeink” is, ahol az apa ott aludhat, egyelőre csak egy matracon. A külön szoba igénybevételéért adományokat kapunk, a család lehetőségeinek megfelelően. Ezt alapítványunk az osztály fejlesztésére fordítja. A tervezett átépítés révén valódi kis apartmanokat alakíthatunk ki két ággyal, konyhasarokkal.

Franciaágy vajúdókáddal
Az osztály munkatársai a családias légkör megteremtése mellett a beavatkozások számának csökkentésére törekednek. Többféle fájdalomcsillapítási lehetőség közül lehet választani. A vezető szülésznő szerint az „alternatív vajúdás” lehetősége jelentősen csökkenti a fájdalomcsillapítás igényét. A családi szobából nyíló tágas szülőszobában széles franciaágy, bordásfalak, szülőszék és egy gyönyörű medence várja az asszonyt a hagyományos szülőágy mellett.
– A vízben vajúdás – a meleg és a kényelmes testhelyzet miatt – ellazítja a medencefenék izmait, jelentősen csökkenti a vajúdás idejét. A medencében jól ki lehet támasztani a lábat, de el is lehet terülni. Bármikor bekapcsolhatjuk a finoman masszírozó vízsugarakat. Ez abban is segít, hogy elterelje a kismama figyelmét a fájdalomról. Vízben szülés eddig ugyan nem történt, de bármikor előfordulhat, hogy a kismama már nem tud kiszállni a vízből. Mi nem fogjuk kirángatni…
A szülésre való előkészítés nem tartalmaz sok „kötelező gyakorlatot”. Beöntést csak az kap, aki ragaszkodik hozzá, vagy akinek nem volt széklete több mint egy napja. Borotválást akkor végeznek, ha látszik, hogy elkerülhetetlen a gátmetszés, akkor is csak a vágás helyén.
– A gátmetszéshez nem ragaszkodunk – mondja Mészáros Erzsébet. – Sokszor azért vágunk, mert maga az anya kér minket: csináljunk bármit, csak legyen meg végre a baba. A gátmetszés nélküli szüléshez nagy türelem kell szülésztől, szülésznőtől, anyától egyaránt. Szülni bármilyen testhelyzetben lehet. Sokszor az apa az anya mögé ül, hátulról öleli át, támogatja. Ezt a pozíciót a szülőszéken, az ágyon és a széthajtható szülőágyon is fel lehet venni.
Dr. Bagdány Sándor vágya, hogy modern, széles, átalakítható szülőágyakkal lássák el az osztályt. Jelenleg hagyományos ágyakkal dolgoznak, de ez láthatóan nem gátolja őket abban, hogy teljes szabadságot adjanak a szülő anyának. Itt előbb a szemlélet változott meg, a bútor csak később fog. Szerencsés sorrend.
Amikor megszületik a baba, letörlik az arcát (ritkán kerül sor nyákszívásra), egy mozdulattal leitatják róla a nedvességet, és a mama mellkasára teszik, majd együtt betakarják őket. A zsinórt csak akkor vágják el, ha már nem lüktet.
– A placentából legalább huszonöt milliliter vér áramlik vissza a baba testébe, ha türelmesen kivárjuk – mondja Dr. Tőrös Éva gyermekgyógyász. Ez nem elhanyagolható mennyiség egy háromkilós kis embernél. Stabilizálja a vérkeringést, és növeli a baba vastartalékait. Az elsődleges köldökellátás után a babát csak később viszik el pár pillanatra, amikor véglegesen rendbe teszik a köldökét, megmérik, Apgar-értéket számolnak. Ezalatt a lepény többnyire leválik, a szülész ellenőrzi a méhszáj állapotát, ellátja a gátat, ha kell. Ha minden rendben, az anya és a kisbaba a családi szoba kényelmes ágyán töltheti a következő két órát. Itt kerül sor az első szoptatásra, persze szakszerű, türelmes segítséggel.
Szoptatni császármetszés után is azonnal lehet, mihelyt az anya és a baba állapota alkalmas rá. Ez az idő többnyire az első félórán belül el szokott érkezni. Ha altatásban történt a műtét, akkor sincs akadálya a szoptatásnak ébredés után, hiszen a baba ilyenkor még egészen keveset szopik, tehát nem kerülhet át a szervezetébe számottevő mennyiségű gyógyszer. Ahhoz, hogy az első szoptatás ilyen korán megtörténhessen, feltétlenül ott kell állni az anya mellett, figyelni, ha segíteni kell – mondja szinte egyszerre a szülésznő és a gyermekorvos. Ezen az osztályon ezt kivétel nélkül mindenkinek biztosítják. A nap huszonnégy órájában az asszonyok rendelkezésére állnak.
– Nagyon egyszerű megállapítani, hogy jól szopik-e a kicsi – mondja Tőrös doktornő. Ha ritkán van széklete, és kezd besárgulni, akkor nem jut elég anyatejhez. Az erőteljes élettani sárgaság egyértelműen a rossz kórházi gyakorlat eredménye. A jól szopó, gyakran mellre tett babák sárgasága, ha egyáltalán megjelenik, mindig elfogadható szinten belül marad, és magától megszűnik. Nálunk évente néhány kékfénykezelésre kerül sor. Ekkor bevisszük a szobába az inkubátort, hogy továbbra is együtt lehessen a gyermek az anyukával. Tudjuk, a gyakori, hatékony szoptatás serkenti a tejtermelést, a tej pedig megelőzi, gyógyítja a sárgaságot. Én azt mondom: ha egy gyerek besárgul, a nővéreink nem végeztek jó munkát, nem figyeltek oda eléggé arra, jól szopik-e a gyermek. Nálunk minden baba az édesanyával van éjjel-nappal, kivéve azt az egy-két órát, amit a szülés utáni első szoptatás, barátkozás után az inkubátorban tölt a kicsi. Közben műszerrel figyeljük, megfelelő-e az oxigén-ellátottsága. Nem egy példa volt már arra, hogy a látszólag jó állapotban lévő babánál a műszer mutatta ki a rendellenességet. Őket a szívműtét mentette meg, mert időben átkerültek az Országos Kardiológiai Intézetbe.

Fontos a korai és gyakori szoptatás
– A szoptatás hamarabb beindítja a tejet, emellett segíti a méh összehúzódását. Így hamarabb csillapodik a vérzés, kevesebb a pangó váladék, következésképp kevesebb a szülés utáni szövődmény is. A korai szoptatás persze a babának is fontos, szinte pótolhatatlan. Ennek ellenére a doktornő szerint meg kell adni az anyának a lehetőséget, hogy ő döntse el: akar-e szoptatni. Az asszonyokra nem nyomást kell gyakorolni a szoptatás érdekében, hanem tájékoztatni kell őket, mégpedig hatékonyan. Van olyan baba, akinek akár két hétre is szüksége van ahhoz, hogy belejöjjön a szopásba. A doktornő azt tapasztalja, hogy a terhesség folyamán végzett felvilágosítás a leghatékonyabb.

Az interjú 2001. decemberében készült. Az itt leírtak a kórház dolgozóinak véleményét tükrözik.

A kórházhoz kapcsolódó szüléstörténetek:

• Megálmodtam a szülést!