1. Húsz évig fejlődik
Születéskor egy újszülött embergyerek, egy csimpánz és egy Neander-völgyi emberpalánta agya között nincs semmilyen különbség. Ám ellentétben a másik kettővel, az ember agya döbbenetesen gyorsan nő – óvodáskorára pont akkora, mint egy felnőttnek. Ám ez az adat csak a méretére vonatkozik, mert a fejlődésben természetesen ekkor még nem áll meg. Húszéves korig folyamatosan jelennek meg rajta az újabb barázdák.
2. Egyre kevesebbet dolgozik
A hároméves agya kétszer olyan aktív, mint egy felnőtté – többet dolgozik, mert nem tudja még, hogy mi az igazán fontos információ és mi nem. A felnőttek agya sokkal hatékonyabban dolgozza fel az információkat, nincsenek benne olyan kapcsolatok, ideghálózatok, amelyek feleslegesen működnének, ezért kevesebb energiát igényel a működtetésük.
3. Folyamatosan csökken a kreativitása
Az újszülöttek agyában sokkal több a kapcsolat az idegsejtek között, mint egy felnőttében. Hosszú időbe telik megtanulniuk különbséget tenni aközött, mi fontos, mi nem. Úgy kell elképzelni a gyerekek figyelmét, mint egy lámpát, amely a szoba minden sarkát egyformán világítja meg. A felnőttek figyelme ezzel ellentétben olyan, mint egy reflektor: ami fontos, az világos, ami nem, azzal nem foglalkozik. Ahogy nő a gyerek, úgy fejlődik ennek képessége – ám e finomhangolás során egy csomó kapcsolat elsorvad, így csökken minden évvel a gyerekek kreativitása és szabad asszociációs képessége.
4. Mindannyian koraszülöttek vagyunk
Amikor megszületik egy kisbaba, az agyának mérete negyede a felnőttének. Ennél nem lehet nagyobb, mert a női csípő a jelenleginél szélesebbre már nem képes tágulni. Ezért állítják az etológusok, hogy az újszülött első három hónapja valójában a „negyedik trimeszter”. Az embergyereknek ugyanis valójában csak 12-14 hetesen kellene megszületnie. Nem véletlen összefüggés, állítják, hogy pont ebben a korban jelenik meg az első „szociális mosoly” a gyermek arcán, tehát az a mosoly, amely már kifejezetten valakinek szól, nem csak a vakvilágba engedi el a gyermek.
5. Szüksége van a csendre
Mivel a gyerek legfontosabb feladata a fejlődés során, hogy megtanulja kiszűrni, mi fontos, mi nem, a folyamatos háttérzaj (legyen az tv, rádió, vagy akárcsak komolyzene) kifejezetten hátráltatja a fejlődését. Ha túl sok inger éri, megakad a tanulási folyamat, inkább kikapcsol, ezért tudnak a kisbabák olyan jókat aludni tömegben és zajban, és ezért nem válaszol a hároméves, ha szól a zene, és mi a nevén szólítjuk.
6. Három felnőttnek kell nevelnie
A nyelv optimális fejlődéséhez nem elég, ha apa és anya beszél a gyerekhez, szükség van egy harmadik beszélőre is. Ez lehet testvér, nagyszülő, unokatesó – a lényeg, hogy legalább három ember beszéljen rendszeresen a gyerekhez, mert akkor fejlődik a leggyorsabban. Minél többféle hangot, beszédet hall, arckifejezést lát, annál könnyebben tudja megkülönböztetni egymástól ezek jelentését. Ennél több azonban nem feltétlenül tesz jót – megnehezíti, hogy kialakuljon a fejlődéshez fontos kötődés.
7. A gyerekagy mindig éhes
Nemcsak új ingerekre, de valós tápanyagra is. A gyerek által elfogyasztott élelmiszerek döntő többsége az agy munkájának fenntartására megy el, ezért is fontos, hogy mit eszik a csemete. A legjobb, ha zsírban dús tejet, joghurtot, vajat, diót és halat adunk neki, ez biztosítja a megfelelő üzemanyagot, hogy optimálisan működjön.
8. Nem a méret a lényeg
A nagyobb agy nem feltétlenül jelent nagyobb intelligenciát. A férfiak agya például átlagosan 200-300 köbcentivel nagyobb, mint a nőké, de a nagy agyú emberek, nem teljesítenek jobban az intelligenciateszteken, mint azok, akiknek kisebb agyat adott a teremtő. Az elefánt agya például jóval nagyobb, mint az emberé – de ez nem azt jelenti, hogy okosabb lenne nálunk. A gyerek logikai képessége tehát nem azért kisebb, mert az agya még nem kicsi, hanem mert nem elég barázdált és mert bizonyos agyterületei még nem elég fejlettek. És persze még nincs elég tapasztalata a világból.
9. Hamar elfárad
A gyerekek agya 200 százalékos igénybevétellel pörög, nem csoda, ha gyorsan elfárad. Nagy-nagy szüksége van a nyugalomra, pihenésre, kikapcsolódásra. A ringatás, az ölelés, az összebújás, a félhomály mind-mind segít a könnyű alvásban. Amelyik gyerek pedig jól alszik, az jobban is fejlődik, mert pihentebb az agya.
10. A válaszból tanul
Akik azt gondolják, hogy néhány idegen nyelvű tévéműsorral, DVD-vel megalapozzák a gyerek későbbi nyelvtanulását, komoly tévedésben élnek. Már az újszülöttek is különbséget tudnak tenni a nyelvek között és mindegyik a saját anyanyelvének ritmusán sír. A baba hamar rájön, mi a valós személyek és mondjuk egy rádióadás közötti különbség. Az előző válaszol neki – a másik nem. Sok gyerek döbbenetes türelemmel hallgatja a más nyelvű tévéadásokat, meséket, de ne gondoljuk, hogy ezzel a későbbi nyelvtanulását alapozzuk meg. Csak azokat a kifejezéseket fogja megjegyezni, amelyeket ő is kimond, és amit megismétel valaki, aki vele foglalkozik.
