Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Baba

Apák, húzzatok el gyedre!

Az idei év újdonsága a kisgyereket nevelő családok számára a gyed extra. Mindenhol csak arról hallani, hogy az új szabályozás a dolgozni vágyó anyák helyzetén javít majd azzal, hogy végre engedik dolgozni a gyedet igénybe vevő nőket. Nem hinnétek, de egészen meglepő módon a gyed extra előmozdítja a nemek közötti egyenlőséget, és támogatja a családi napközik működését is. Nem biztos hogy pont ez volt a kormány célja, de ha már így sikerült, mi örülünk.

Magyarországon nagyon kevés család van, ahol a szülők úgy döntenek, hogy a férfi megy gyedre. Eddig legalábbis így volt. Egyrészt azért, mert a magyarok többsége hisz a hagyományos szülői szerepek és feladatmegosztás helyességében, másrészt pedig azért, mert a családi kassza szempontjából így volt a legkifizetődőbb. Tény, hogy a családok többségében a férfiak a kenyérkeresők, és az is, hogy az anyák kevesebb, mint ötöde vállalt munkát (hivatalosan) az eddigi statisztikák szerint a gyerekük hároméves kora előtt.

A számok alapján a gyedet igénylők alig 5-6 százaléka férfi, rájuk is ferde szemmel néznek sokan, mert hát sokan hiszik és vallják, hogy ilyen kicsi korban (a gyerek kétéves koráig lehet gyedet igényelni) a gyereknek kizárólag az anyja mellett a helye. Nem véletlen hát, hogy szinte mindenki (kevéssé korrekten) a nőket, anyukákat és édesanyákat célozza meg a gyed extra ismertetése és népszerűsítése kapcsán. A korrektség azonban ebben az esetben kifejezetten hasznos lenne. Forintosíthatóan hasznos.

Megéri az apát gyedre küldeni?

A gyed extra ugyanis az nemek közötti egyenlőséget is elősegítheti nem kevés középosztálybeli családban. Erre nem számítottatok, ugye? Valószínűleg a törvényhozók sem.

A gyed melletti korlátlan munkavállalással azonban most megnyílt a lehetőség, hogy a  kenyérkereső férfiak is gyedre menjenek úgy, hogy  nem veszélyeztetik a család megélhetését, sőt a családi kasszába is több kerül. Családalapítást tervező vagy már csecsemőt gondozó, kétkeresős családban gondolkodó párok figyelem! Fontoljátok meg, számoljatok utána, mert lehet, hogy jobban jártok, ha a baba egyéves kora után nem az anya, hanem az apa igényli a gyedet, és ezzel magasabb összegű ellátásra szereztek jogosultságot. Különösen jól járhatnak azok a családok, amelyekben az anya egyáltalán nem kaphatna gyedet, csak gyest, mert  – elegendő biztosítási jogviszony híján – csak gyesre lenne jogosult, de a párja megfelel a gyedigénylés követelményeinek.

Apák, húzzatok el gyedre!


Hogy is van ez?

Gyermekgondozási díjra akkor jogosult a szülő (az apa is), ha az igénylés benyújtása napján biztosítási jogviszonyban áll, és ha a gyermekgondozási díj igénylését – anya esetében a szülést – megelőző 2 éven belül legalább 365 napon át biztosított volt, valamint a gyermeket a saját háztartásában neveli.

A gyed összege az igénylő átlagkeresetének a 70 százaléka, maximum bruttó 137 200 forint, melyből nyugdíj- és SZJA-járulékot vonnak le (összesen 26%-ot). Azonban az ellátás összege nem haladhatja meg (családi adókedvezmény nélkül) a nettó 101 528 forintot. Ez a legmagasabb összeg, amit kifizet az egészségbiztosítási pénztár.

Ha tehát az apa keresete után igényelt gyed magasabb lenne, mint az, amit az anya kapna, igenis érdemes az apának gyedre mennie. Az anya értelemszerűen szintén vissza (el) tud menni dolgozni, és anyagilag is optimalizálhatják a családi bevételeket erre az egy évre. (A gyerek két- és hároméves kora között igényelhető gyes a korábbi keresettől független.)

Ez a megoldás azonban a legtöbbeknek csak akkor éri meg, ha mindkét szülőnek van keresete, vagy ha az egyikükért megéri minimálbér utáni járulékok befizetésével mind a nyugdíj, mind az egészségügyi járulék befizetésével tud (kb. 34 ezer forint) havidíj mellett biztosítási jogviszonyt vásárolni. Ebben az esetben érdemes jól meggondolni, mikor járnak jobban: ha a nő marad esetleg kevesebb gyeden, vagy a párja megy gyedre, de munkahely híján külön költségeket vesznek magukra.

De vajon az anya el tud menni dolgozni? Aligha, ha nincs hova tennie a gyerekét.

Kapcsolódó cikkeink:

A gyed extra nyertesei lehetnek a családi napközik

A munkavállalással kapcsolatos legnagyobb akadály ma a bölcsődei férőhelyhiány.
Hiába rikkantja optimistán az Magyar Nemzet szalagcíme, hogy “erre minden szülőnek van lehetősége”, mert nincs. Még az EMMI is elismeri közleményében, hogy az édesanyát (vajon miért nem szülőről beszélnek?), aki munkavállalás miatt kívánja bölcsődébe adni gyermekét, nem kezelik kiemelten a helyek betöltésénél. Magyarán szólva a bármilyen okból rászoruló vagy nagycsaládba született jelentkezők elsőbbséget élveznek a helyek kiosztása során.  A kétkeresős család első vagy második gyereke csak akkor járhat önkormányzati bölcsődébe, ha van még szabad férőhely számára. A “csak” két munkahellyel rendelkező, nem nagycsaládos szülők könnyen hoppon maradhatnak. Különösen akkor, ha a bölcsődei nyitva tartás miatt nem az otthonukhoz, hanem a munkahelyükhöz közeli intézménybe adnák a gyermeküket.

Ezek a szülők tehát jobb, ha letesznek a bölcsődei ellátásról, és keresnek egy családi napközit. Valószínű, hogy a bölcsődevezetők is ezt fogják ajánlani nekik: a két kereset mellett megkapott gyed extrából jobb eséllyel ki tudják majd fizetni a szülők a gyerek napközbeni ellátását. Márpedig az a helyzet, hogy még mindig kevés a bölcsődei férőhely ott, ahol sok olyan gyerek születik, akinek a szülei mindketten dolgozni tudnának (és szeretnének) már a gyerekük hároméves kora előtt.  

Így hát könnyen lehet, hogy a gyed extra nyertesei a jelenlegi kormánynak nem épp kedves családi napközik és azok a kis-közepes keresetű családok lesznek, ahol – ha az kedvezőbb anyagilag – Magyarországon egyelőre formabontó módon az apa megy gyedre.

Úgyhogy számoljatok, és ha úgy jobban jártok, húzzatok el gyedre, apák, bárki bármit mond…

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top