Hupp bagoly és Lámpalány: mesék, amik elaltatnak

Elalvási zavar az, ha a kisded egyedül nem tud, illetve az idősebb kisgyermek nem akar elaludni – foglalja össze tömören a problémát dr. Futó Judit, az Avec Pszichoterápiás Intézet és Oktatási Központ gyermekpszichológusa. 

Önálló elalvásra a csecsemők nem képesek “automatikusan”, ezért erre meg kell tanítani őket. Az elalvás idején síró, nyöszörgő kisdedet röviden, kedvesen nyugtassuk meg, nem érdemes azonban olyan altatási rítusokat (babakocsiban tologatás, autóztatás, ismételt etetés) kialakítani, amik hosszútávon megnehezítik az életünket.

Az sem jó, ha minden rezzenésre ugrunk

A csecsemők éjszakánként átlagosan ötször felébrednek, ezek az ébredések azonban nem tudatosulnak, a gyermek néhány másodpercen belül önállóan visszaalszik. Abban az esetben azonban, ha a szülők minden mozdulatra ugranak, és kikapják a csecsemőt az ágyából, a kicsi valóban magához tér, és kezdődhet a visszaaltatás. A csecsemők e kis ébredésekkor “ellenőrzik”, hogy minden ugyanúgy van-e, mint ahogy elalváskor volt. Ha ébredéskor nem az elalvással megegyező állapotot találják, keserves sírásban törnek ki.

Az elalvási nehézségek az óvodáskorú, illetve kisiskolás gyermekeknél sem ritkák. Az egyik leggyakoribb hiba, amit elkövethetünk, hogy a gyermeket akkor küldjük ágyba, amikor még nem álmos. Az alvási szokások kialakításánál az egyéni alvásszükségletet, illetve a gyermek napi ritmusát mindenképp célszerű figyelembe venni. Az elalvás időpontjának következetes betartása (hétvégén is), illetve a lefekvést megelőző rendszeres és megnyugtató rítusok (vacsora, fürdés, mese) kialakítása segíti a jó alvást. 

“Dehát nincs is itt senki az ágy alatt!”

Az elalvást és az átalvást gyakran nehezítik pszichés tényezők is. Léteznek a gyermekkorban életkor-specifikus félelmek. Ilyen például óvodáskorban a sárkányoktól, boszorkányoktól, farkastól való félelem, kisiskolás korban a zombiktól, betörőktől való rettegés, és ez lefekvéskor felerősödhet. Tudnunk kell, hogy ezeket a félelmeket nem lehet racionális érvekkel eloszlatni (megmutatjuk, hogy nem is bujkál a szekrényben betörő), hisz természetükből adódóan irracionálisak. A legtöbb, amit tehetünk, hogy elfogadjuk gyermekünk félelmét, megölelgetjük, megnyugtatjuk, és biztosítjuk a lefekvés, elalvás megszokott, normális menetét. Ha gyermekünket megnyugtatja, kapcsoljunk egy kis éjszakai fényt.

Az alvási nehézségek hátterében gyakran pszichés problémák (családon belüli konfliktusok, szeretett személy elvesztése, szorongás) állnak. Ilyenkor nem érdemes “hadba szállni” a gyermekkel, a tünetek hátterében álló lelki okot kell kezelni, amihez mindenképpen javasolt pszichológus szakember felkeresése. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a nyugtalan alvást, gyakori ébredéseket betegségek is okozhatják, ezért a gyermek orvosi kivizsgálása is indokolt lehet. 

Segítő mesék

A sötéttől, az esti zajoktól és árnyékoktól való félelem leküzdésére és az elalvás megkönnyítésére Both Gabi, a meseutca.hu szerkesztőjének ajánlása alapján válogattuk össze a legjobb segítő meséket.

Jill Tomlinson: A bagoly, aki félt a sötétben
(Javasolt életkor: 3- 10 év)

Hupp egy pihe-puha, igencsak jó étvágyú bagolyfióka, aki fél a sötétben, ezért éjjeli helyett inkább nappali madárrá szeretne változni.

A mamája rájön, hogy Hupp csak azért fél a sötéttől, mert nem ismeri, ezért ráveszi, hogy huppanjon le a fáról, és kérdezze ki az embereket a sötétségről. A kis bagoly hétszer bucskázik le, és mind a hét esetben más-más oldalát ismeri meg a sötétnek és az éjszakának.

Minden beszélgetés során megtud valami újat, izgalmasat, kedveset a sötétről, míg végül ő maga is megszereti azt. Habár a mamája és a papája számára is egyre sürgetőbb, hogy Hupp megkedvelje az éjszakát – egyrészt azért, mert egyre növekvő étvágyát a két kimerült szülő már alig tudja csillapítani, másrészt mert az unatkozó csemete rikkantásaival, fészkelődéseivel nem hagyja a szülőket aludni –, mégse kényszerítik semmire, okosan kivárják, hogy saját maga birkózzon meg a félelmeivel.

Finy Petra: Lámpalány meséi – Történetek rossz alvókról
(Javasolt életkor: 3-6 év)

Rufusz Rafael még csak négy és fél éves, de hatnak mondja magát, és olyan vörös a haja, hogy rókának nézte egy néni az állatkertben. Varázsolni pedig korábban tudott, mint beszélni, ennek köszönhetően minden éjszaka életre kelti az éjszakai lámpáját, hogy az meséivel, történeteivel álomba ringassa. Rufusz Rafael ugyanis a világ legrosszabb alvója. Minden este van valami, ami miatt nem tud elaludni.

Van, hogy az izgatja, mit csinálhatnak a szülei, amíg ő alszik, de ez is zavarja, ha meg-meg libben a függöny, sír a kistesó, vagy furcsa árnyékok imbolyognak a falon.

Előfordul, hogy az izgalomtól nem alszik, mert meg akarja lesni a Mikulást. Szerencsére a Lámpalány minden félelemre, zavaró tényezőre tud egy oda illő mesét, amitől Rafael megnyugszik és álomba szenderül.

Alexandra Bizi: A kislány, aki nem tudott aludni
(Javasolt életkor: 5-8 év)

Egy kislányt rémálmok gyötörtek, ezért elhatározta, hogy soha többé nem fog elaludni. Így is tett, viszont emiatt napközben álmos és fáradt volt. Az emberek lusta Álomszuszéknak csúfolták, és az iskolában is kikezdték figyelmetlensége, fáradtsága és folyamatos ásítozása miatt. Eldöntötte, hogy ezentúl iskolába se jár. Csak a háza előtt lakó állatok barátkoztak vele, mert ők tudták egyedül, mi a kislány problémája. Egy nap valaki ellopta a városka toronyóráját. Az órásmester elárulta, hogy csak az tudja fülön csípni a tolvaj manót, aki három napot és három éjjelt ébren kibír a város főterén.

A feladatot senki nem vállalta, egyedül a kislány jelentkezett, habár mindenhonnan csak a csúfolódást hallotta. Három nap és három éjjel ébren virrasztott a torony előtt a kis barátaival, míg végül találkozott a manóval, aki nemcsak a toronyórát adta vissza, hanem megajándékozta a kislányt valamivel, ami segít neki az elalvásban. Csak olvasnia kell belőle lefekvéskor.

Nádori Lídia: Sárkány a lépcsőházban
(Javasolt életkor: 5-8 év)

Ebből a könyvből két mesét is ajánlunk, ami elalvási nehézségre kínál megoldást. Az egyikben a négyéves Jancsi nem a megszokott helyén és a megszokott kiságyában alszik, hanem egy matracon, a dédmamájánál, akihez húsvétra utaztak le. Az éjszaka közepén Jancsi felriad, és nem tud visszaaludni a szokatlan neszektől: az eső kopogásától, és a családtagok horkolásától, hortyogásától, szuszogásától. Virrasztása alatt próbálja kibogozni a ki kinek a kicsodája rokoni hálót, és mintha csak bárányokat számlálna, el is szenderedik közben.

A másik történetben Jancsi az ágya alatt lévő bagolytól fél. Habár tudja, hogy amikor az anyukája bejön és felkapcsolja a lámpát, akkor a bagoly eltűnik. Ennek ellenére Jancsi még a szuszogását is hallja, sőt azt is, amikor az a csőrével megkocogtatja az ablakot. Egy este meg is jelenik nála a bagoly, aki azt mondja: “azért jöttem, mert hívtál.” “Én mindenkit meglátogatok, aki fél tőlem, hogy lássa: tőlem aztán igazán nem kell félni.” Így kezdődik Jancsi és a bagoly beszélgetése, amely során kiderül, hogy a bagoly igencsak bőbeszédű, sőt olyan viccesen huhog és forgatja a fejét, hogy végül Jancsi elneveti magát, és már egyáltalán nem fél a bagolytól.

Reméljük, találtok olyan könyvet ajánlataink között, amely megkönnyítheti kicsit az éjszakai, esti problémák megoldást. Ha esetleg van olyan könyvetek, ami nagyon bevált, írjátok meg a cikk alatt kommentben, kíváncsiak vagyunk rá.