Másokért harcolni
Valószínűleg kevés nőnek lenne arra ereje, hogy miután eltemette hathetes kisfiát, harcolni kezdjen egy védőoltásért. Melinda pedig ezt teszi, méghozzá másokért. Ádám nem is igazán számított koraszülöttnek, mivel a 39. héten született, viszont kis súllyal, orrjáratszűkülettel. Melinda nem tudta szoptatni, de ettől még nem tartozott a kockázati csoportba, feltehetőleg ezért a székesfehérvári kórházban nem is említették a nőnek az oltás lehetőségét.
Az RSV (respiratory syncitial vírus), ami a kisfiú halálát okozta, felnőttekre veszélytelen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az öt évet betöltött gyerekek 95 százaléka találkozik vele, szerencsére a többségük szervezete legyőzi a kórt, ami leginkább egy hétköznapi náthához hasonló lefolyású. A legtöbb gyerek gond nélkül átesik ezen a betegségen, de az előbbi csoportokat egyéves kor alatt komolyan fenyegeti a cseppfertőzéssel terjedő RSV.
A törvényi szabályozás értelmében minden olyan gyereknek, aki a terhesség betöltött 32. hete előtt született, meg kell kapnia az oltássorozatot. Mivel a vírus koraszülöttekre és bizonyos betegségekben (például szív- és tüdőbetegségekben) szenvedő csecsemőkre veszélyes elsősorban, így az oltási protokoll szerint őket védik.
A döntés joga
Melinda viszont azt mondja: nem érti, miért nem lehet tájékoztatni a szülőket ennek az oltásnak és ennek a vírusnak a létezéséről, hogy aztán a szülő maga dönthessen arról, beadatja-e a gyerekének annak ellenére, hogy nem tartozik a koraszülött kategóriába. “Létezik egy olyan kis könyv, amiben az összes kötelező és ajánlott oltás benne van, ebben egyetlen szó sincsen az RSV-ről” – mondja Melinda, akinek feltett szándéka, hogy a döntéshozók elé viszi ezt az ügyet.
Az oltássorozat Magyarországon csak a koraszülött babáknak ingyenes, egyébként 300 ezer forintba kerül darabja. Egy oltás csak egy hónapig nyújt védettséget, ezért a téli időszakban támadó vírus ellen a teljes immunitás érdekében havonta meg kell ismételni, összesen négy alkalommal.
A kockázati csoportot oltják
Mészner Zsófia, az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet főigazgató-főorvosa azt mondja: a vírusra mindenki fogékony, de a koraszülött vagy szívfejlődési rendellenességgel született babák különösen azok. Az RSV-n kívül rengeteg olyan vírus létezik, ami ellen nem oltanak, és aminek a létezéséről a szakembereken kívül senki sem tud. “Az RSV ellen nem a hagyományos oltás működik, tehát nem arra késztetjük a szervezetet, hogy ellenanyagot termeljen, hanem átmeneti, lecsengő védelmet ad ez a fajta oltóanyag” – mondja.
“Borzasztó, ami a családdal történt, de szerencsére nagyon ritka, hogy egy kockázati csoporton kívül eső gyermek meghaljon ebben a vírusfertőzésben.” Mészner Zsófia azt is mondja: az RSV, hasonlóan az influenzához, felső légúti betegségnek számít. Tapasztalatok alapján abban az évben, amikor erősebb az influenza, gyengébb az RSV, és fordítva. Ennek az oka, hogy mindkét típusú vírus ugyanazokért a légúti hámsejtekért “versenyez”. Magyarországon az RSV-nek inkább a januári–februári időszak a szezonja, de hogy pontosan mennyi gyereket betegít meg ebben az időben, nem lehet tudni: az intézményeknek nincsen erre vonatkozó jelentési kötelezettségük.
A Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület munkatársa, Nagy Lívia szerint csak jóindulattal mondhatjuk azt, hogy minden koraszülött baba megkapja ezt az oltást. “Elvileg meg kellene, hogy kapják, de sokszor ezt a kórház saját hatáskörben másként gondolja.” Az anyukák nem is mindig tudnak erről a lehetőségről, ezért az egyesület szerint is a tájékoztatás lenne a legfontosabb.