Senki sem állítja, hogy könnyű, mégis muszáj magadra is fordítani időt, mert ettől igazából jobb anyává válhatsz. Amikor kimerült vagy, és úgy érzed, az egész életed másból sem áll, mint kakis pelenkákból és feladatok hosszú sorából, akkor türelmetlenebbé válsz, és nem tudsz annyira örülni a gyerekeidnek sem. Néha ki kell lépned a taposómalomból ahhoz, hogy jól legyél testileg és lelkileg.
Minden anyának vannak rossz napjai, amik aztán annyira felhalmozódhatnak, hogy rossz hónapokká állnak össze.
Ezt határozottan jelnek kell tekinteni, és visszavonulót fújni a saját életedtől. Eszter pont ilyen rossz periódusban volt, amikor beszélgettünk. Két kislánya van, 8 és 2 évesek, anya pedig azt vette észre, hogy már mindenen felidegesíti magát, amin pár hónappal azelőtt még nem problémázott volna. Ha festett a kicsi, és kiszaladt az asztalra a papírról az ecsettel, akkor Eszter már a plafonon volt, és kiabált vele. Ha a nagy úgy jött haza, hogy kiszakadt a nadrágja – ami amúgy havonta egyszer biztos előfordul –, akkor mérhetetlenül dühös lett miatta.
A férjével is feszültté vált a kapcsolata, a beszélgetéseik nagy része vitába torkollott, folyton hibáztatta, amiért keveset segít a gyerekek körül. Eszter pár hónap után úgy érezte, elért egy határt, amin túl már csak az összeomlás van. “Annyira lefoglalt, hogy mindenki másról gondoskodjak, hogy nem figyeltem magamra. Kimerült és mérges voltam állandóan, amit a családomon vezettem le” – meséli erről az időszakról.
Egy feszült és ideges anya mellett pedig a gyerekek is feszültté válnak, ez az állapot senkinek sem jó, sőt a család széteséséhez vezethet.
Eszter ráébredt, arra van szüksége, hogy valamilyen módon legyen ideje magára, amikor feltöltődhet energiával. Mert minden, amit csinált, a háztartás, gyereknevelés, gondoskodás, csak vitte el tőle az energiáit, de nem volt arra alkalma, hogy fel is töltse a raktárait.
Olyan ez, mintha egy kamrából folyton csak kivennéd az ételt, de sosem vásárolnál újakat, mégis azt várnád tőle, hogy tele legyen. Vagy mintha úgy várnád el, hogy tiszta legyen a lakás, hogy nem veszed a kezedbe a porszívót. Pont így működik egy anya is: nem lehet elvárni magadtól, hogy végtelen energiáid legyenek, ha nem teszel azért semmit, hogy feltöltsd az akkumulátoraidat. Ha mégis így élsz, hogy csak lemeríted magad, akkor annak komoly következményei lehetnek, kiégéshez, sőt depresszióhoz is vezethet.
Elfoglalt anyaként kifejezetten nehéz énidőt találni, főleg akkor, ha még kicsik a gyerekek.
Én is küzdök vele, én is lemerítem magam, és én is kampányszerűen lázadok fel, mint Eszter, és még valószínűleg több millió anyatársam. A szakértőknek azonban van pár hasznos tanácsuk, hogy hogyan kerítsünk magunknak időt az energiáink visszanyerésére.
1. Kérj segítséget
De még azelőtt, hogy felrobbanna benned a sok frusztráció. Kézenfekvő megoldásként ott van a legtöbb családban az apuka, akire rá lehet bízni pár órára a gyereket. Le kell ülni a férjjel és megbeszélni vele, hogy miért van erre az énidőre olyan nagy szükséged. Ne várd el a partneredtől, hogy gondolatolvasó legyen, mondd el neki, mit szeretnél, és találjatok rá közösen megoldást, hogy legyen időd magadra is. Persze vannak olyan esetek, mint Eszteré, ahol a férjnek olyan a munkája, hogy ezt nem tudták megoldani, ezért Eszter végül bébiszittert fogadott hetente három órára, hogy egyedül tudjon lenni kicsit. Bármilyen megoldás szóba jöhet, amiben minden családtag jól érzi magát.
2. Engedd el a bűntudatot
Írd fel a családi naptárba, hogy mikor lesz a te énidőd. Ilyenkor tervezd meg, hogy elmész egy fodrászhoz, vagy a barátnőiddel találkozni, és mindezt tedd úgy, hogy nincs bűntudatod. Nem elveszed az időt ezzel a gyerekeidtől, hanem a velük töltött időt akarod még jobbá, még tudatosabbá tenni. És ne foglalkozz azzal, hogy a környezeted mit fog szólni hozzá, hogy a gyerekeid nélkül akarsz lenni, ne várd, hogy helyeseljék a döntésedet. Mert mindegy, hogy mit gondolnak magukban, egyedül te tudod, hogy mi a legjobb neked és a családodnak.
3. Találd ki, mi működik neked a legjobban
Az, hogy mennyi időt szánsz magadra, leginkább az életmódodtól függ. Lehet az 5-10 perc naponta vagy egy egész éjjel. Megalkothatod az énidőt magadnak a gyerekek fektetése után is. Amikor már aludni ment mindegyik, akkor fogj egy könyvet, filmet, pohár bort, bármit, amit szeretsz, és amitől jól érzed magad, és csak merülj el benne. Ezt akár minden este megteheted, miért ne lehetne ez a te énidős rutinod?
4. Védd az énidődet
Erős a kísértés mindig, hogy pont a saját időd kárára dönts bizonyos helyzetekben. Például az nem feltöltődés, ha a közösségi média oldalakon cirkálsz, mert kicsit sem pihentető, sőt inkább csak még jobban stresszeled magad vele. Összehasonlítod magad másokkal, ami csak rosszul sülhet el, úgyhogy védd meg az énidődet, és ne a Facebook felé vedd az irányt, ha van öt szabad perced. Az sem számít énidőnek, ha valamit a családtagjaidért teszel a szabadidődben, mint például a jelmezek varrása vagy az iskolai ünnepségre süti sütése. Ne verd át magad, mert visszaüthet, ha nem szánsz elég időt arra, hogy feltöltődj olyan tevékenységekkel, amik csak rólad szólnak, és csak az a céljuk, hogy jól érezd magad a bőrödben.
