Ha a házimunkába besegít a gyerek a szülőknek, az nem kihasználás, hanem remek nevelés, hiszen a tanulmányok már kimutatták, hogy boldogabb, egészségesebb és sikeresebb lesz felnőttkorában az a gyerek, aki segített a ház körül gyerekkorában.
Dr. Shane Owens pszichológus próbált meg válaszolni arra a kérdésre, hogy miért van a házimunkának ennyi jó hatása a gyerekekre.
Azok a készségek, melyeket kiskorukban megtanulnak a gyerekek, egész életükben velük maradnak. A házimunka megtanítja nekik mindazt, amire szükségük van a túléléshez. Evolúciós szempontból a házimunka arra tanít, hogyan gondoskodj magadról, és hogyan legyél hasznos tagja a törzsnek.
Mostanában mégis arról olvashatunk a felmérésekben, hogy a gyerekek egyre kevesebbet segítenek a házimunkában. A pszichológus szerint fontos lenne, ha a szülők megértenék, milyen alapvető készségektől fosztják meg a gyerekeiket, ha nem vonják be őket a házimunkákba.
A rászoktatás egészen kicsi korban kezdődik, amikor olyan feladatokat már el tudnak végezni a gyerekek, mint hogy bedobálják a játékaikat egy dobozba, vagy hogy kivigyék a szennyesbe a ruhájukat. Egy két-három éves gyerek még boldog is lesz tőle, ha anya megkéri, hogy indítsa be a mosógépet (egy gombnyomás), vagy hogy rakja be a szennyest a dobba. Nekik ez még játéknak és anyával töltött minőségi időnek számít.
Persze a kézügyességük még nincs meg a kicsiknek ahhoz, hogy valódi segítséget jelentsenek, és jó eséllyel újra el kell pakolni, amit már egyszer elpakoltak, és megint fel kell seperni, amit felsepertek. De megéri a pluszidőt és -fáradságot, hogy rászoktassuk őket a házimunkára.
„A gyerekek nem tudják megtanulni, ha nem adunk rá lehetőséget, és azt várjuk el tőlük, hogy kétévesen már mosogassanak el, és mossák ki a szennyest.
A saját szintjüknek megfelelő feladatokkal kell ellátni őket, és türelemmel megvárni, míg próbálkoznak.
A házimunkát végző gyerekek megtanulják jobban beosztani az idejüket, és türelmesebben várják meg a jutalmukat az élet más területein is, ami életmentő készség lehet felnőttként” – magyarázta el dr. Owens.
Ha pedig mindez még nem elég meggyőző, akkor ott van az a Minnesota Egyetem által végzett, 20 éven átívelő kutatás, melyben bebizonyították, hogy a már három- négy évesen házimunkát végző gyerekek sokkal sikeresebbek a kapcsolatok terén felnőttként. Ezzel szemben azoknál a gyerekeknél, akiknek nem kell semmit segíteniük a házimunkában tinikorukig, azt tapasztalták a kutatók, hogy nehézségeik támadtak felnőttkorukban a közeli kapcsolatok kialakításában.
Dr. Owens szerint minél korábban érdemes kezdeni, már kétévesen be lehet vonni a házimunkába a gyerekeket.
„Azért sikeresebbek az emberi kapcsolatokban a házimunkázó gyerekek, mert sokkal könnyebben veszik észre, miben tudnának együttműködni azokkal, akikkel együtt élnek. Könnyebb egy olyan emberrel együtt lenni vagy dolgozni, aki megtanulta gyerekként, hogyan gondoskodjon saját magáról és a környezetéről.”