Nem véletlenül féltékenyek az apák az első pár hónapban a babára és anyára, ez természetes jelenség, és senki sem hibás miatta.
Sarah Schoppe-Sullivan pszichológus professzor szerint ez a fajta kimaradás és féltékenység biológiai okokra vezethető vissza. Az anyák úgy vannak programozva, hogy az első időkben összenőjenek a gyerekkel, elsődleges feladatuk az, hogy életben tartsák, ami miatt az apák tényleg kimaradnak a családi élet nagy részéből.
„Az apa érezheti magát úgy, hogy kihagyja őt az anya a szülői feladatokból, mintha nem engedné közel a saját gyerekéhez. Nem az anya önzősége miatt van ez, hanem csak fut a biológiai program, ami lezárja a kapukat a gyerek körül.”
Képünk illusztráció (Forrás: iStock)
A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy ez nem egy rossz dolog, de fontos, hogy amint észlelik a szülők a problémát, ne sértődéssel reagáljanak, mert az csak még nagyobb szakadékot ékel az apa és a baba közé. Úgy lehet feloldani jól a helyzetet, ha az anya hajlandó elengedni a teljes irányítást, és a gyerek körüli gondozási feladatokba bevonja az apát is, hogy építeni tudja a kötődést a babával.
Amikor pedig már nagyobb lesz a gyerek, akkor el kell fogadni, hogy ő választja ki, melyik szülőre van épp szüksége.
Néha a gyereknek biztonság kell, ezért az elsődleges gondozójához fordul. Máskor pedig kalandra vágyik, és megy a másik szülőhöz.
Általában az elsődleges gondozó az anya, a kalandos az apa, ami teljesen rendben van, ez nem jelent egyenlőtlenséget. A féltékenység ebben az esetben is felütheti a fejét, de inkább az anyában, aki úgy érzi, minden felelősség az övé, míg apa csak bolondozik a gyerekkel. Pedig mindkét szerep ugyanolyan fontos a gyerek számára, a szakember szerint kifejezetten jó neki, ha tisztán átlátható, hogy melyik szülő tud az épp felmerülő szükségleteire megoldást találni.
Mindehhez pedig nyílt, őszinte kommunikáció és egymás tisztelete szükséges a szülők között. Apa mondja el, ha kihagyva érzi magát. Anya tisztelje apa érzéseit és próbáljon megoldást találni vele közösen. Apa tisztelje anya biológiai programját, ami vezeti a csecsemőgondozásban. Csak ezen az úton maradhat egészséges a kapcsolat, és épülhet zavartalanul a kötődés a babával.
