Vannak szülők, akiknek elég ehhez a „soha többé” pillanathoz egy gyerek, és van olyan is, akinél a sokadik után jön el ez a felismerés. Mások vagyunk, máshol van a tűréshatárunk, és ami az egyiknek működik öt gyerekkel, az lehet, hogy a másiknak már egy gyerekkel is sok. Szülők meséltek őszintén arról, mikor érezték azt, hogy nem akarnak már több gyereket.
Hazafelé a kórházból
„Amikor az első és egyetlen babánk születése után mentünk hazafelé a kórházból, már tudtuk, hogy nem akarunk több gyereket. Azért, mert egyszerűen így éreztük magunkat teljesnek. Abban a pillanatban nem beszéltünk róla, de pár nappal később közösen megegyeztünk a feleségemmel, hogy nekünk egy gyerek bőven elég.” – Robert
Hiányzott a munka
„Mindketten nagyon szeretjük a munkánkat, és amikor megszületett a két gyerekünk, úgy éreztük, nem tudunk többet vállalni, mert az már a karrier rovására menne valamelyikünknél. Nagy családot akartunk az elején, de meggondoltuk magunkat, hogy mindenki boldog legyen, és ne kelljen feladni az álmainkat.” – Marc
Amikor megszületett a lánygyerek
„A két fiunk után született meg a lányunk. Több gyereket akartunk eredetileg, de a lányunk annyira kifárasztott mindkettőnket, hogy eljött a pont, amikor azt mondtuk, hogy nincs tovább, nem lesz több. Nem tudom, pontosan mi volt a fordulópont, mert a babáknál nagyjából bármelyik pillanat kihozhatja ezt egy szülőből. Imádjuk őt is, és nem adnánk semmiért, de rájöttünk, hogy így teljes a családunk.” – Samantha
A terhesség, mint visszatartó erő
„Sok nő odáig van a terhességért, ragyognak és boldogok tőle. Én nem tartozom közéjük. Mindent utáltam a terhességemben. Rengeteget híztam. Folyton izzadtam. Gyötörtek a szelek. Állandóan pisilni kellett. A hormonjaim megőrültek. Az a kilenc hónap olyan rossz élmény volt, hogy soha többé nem akarom megismételni. Megérte? Persze. A lányom az életem értelme. De tökéletesen boldogok leszünk úgy is, ha egyke gyerek marad.” – Lyn
Két év kialvatlanság
„Úgy terveztük, hogy három gyerekünk lesz, de a második fiunknak egészségügyi problémái lettek, ami miatt kétéves koráig nem aludta át az éjszakákat. Borzasztó stresszes időszak volt, amit a feleségemmel együtt nagyon nehezen viseltünk. Az éjszakázás mellett mindketten dolgoztunk, és ott volt a nagyobbik fiunk is, akit nevelni kellett. Az alvásmegvonás hatására átgondoltuk a háromgyerekes tervünket, és úgy döntöttünk, maradunk inkább a két gyereknél.” – David