Kashe Quest mindössze kétéves, de már tagja az amerikai Mensának, ugyanis az intelligencia-hányadosa 146, és ezzel a teljesítménnyel ő lett a legfiatalabb tagja a nemzetközi egyesület helyi szervezetének.
Büszkék vagyunk rá, és arra, hogy segíthetünk neki és szüleinek azokban az egyedi kihívásokban, amelyekkel a tehetséges fiatalok szembesülnek
– nyilatkozta Trevor Mitchell, az amerikai Mensa igazgatója.
Míg legtöbb kisgyermek 2 éves korára pár számot talán tud mondani, Kashe Quest 100-ig tud számolni, emellett több mint 50 jelet ismer jelnyelven, mind az 50 amerikai államot felismeri, és jelenleg spanyolul tanul. „Egyszer csak feltűnt, hogy milyen jó az emlékezőképessége. Nagyon gyorsan felfogta a dolgokat, és nagyon érdekelte a tanulás. Körülbelül 17-18 hónapos korában már felismerte az ábécé betűit, az összes számot, a színeket és a formákat” – nyilatkozta édesanyja, Sukhjit Athwal.
Az, hogy milyen ütemben fejlődik, a család gyermekorvosának is feltűnt, a kislányt ezután vitték el egy pszichológushoz, aki azt javasolta, hogy végeztessenek el vele egy Mensa-tesztet. „Biztosak akartunk lenni abban, hogy mindent megadunk neki, amire szüksége van ahhoz, hogy fejlődni tudjon” – mondta Sukhjit Athwal. Ennek pedig egyik módja az, hogy októberben nyitottak egy óvodát. Persze nemcsak úgy a semmiből akartak megalkotni egy ilyen intézményt, Sukhjit Athwal ugyanis rendelkezik oktatási tapasztalattal.
„Szüksége van arra, hogy a vele egykorú gyerekekkel legyen, és ne legyen rajta az a nyomás, hogy úgy kell viselkednie, mintha idősebb lenne.” Mert magas intelligencia-hányadosa ellenére, vagy inkább amellett Kashe olyan, mint a többi kétéves, például igen, néha neki is vannak hisztirohamai, amit viszont a szülőknek egy picit másként kell kezelniük, mivel ő jobban megérti, mit mondanak a felnőttek, ezért jobban oda kell figyelniük, hogy és mit mondanak neki, hogyan érvelnek, nagyon tudatosan figyelnek arra, hogy milyen szavakat használnak.
Nem lehet elég korán kezdeni?
Bár a szülői büszkeség miatt sokan úgy gondolják, hogy gyermekük tehetséges, sőt, zseni, a legtöbb gyerek olyan, mint a többi gyerek, vannak dolgok, amikben nagyon jók, vannak, amikben csak közepesen, vannak, amikben pedig nem annyira, de ez a világ rendje. Persze kivételek mindig vannak, néhány gyerek valóban különleges adottságokkal bír, olyan adottságokkal, amelyek felismerése és amelyek ápolása, gondozása kihívást jelenthet.
„A tehetség összetett fogalom, és ahogyan fejlődött az intelligenciáról alkotott képünk, úgy fejlődött a tehetséges gyermekekkel kapcsolatos ismereteink is, bár még mindig sok mindent nem értünk. Általában a »tehetséges« szót akkor használjuk, amikor arra akarunk utalni, hogy gyermek képességei jelentősen meghaladják a vele egykorú társaiét. Ez vonatkozhat az értelmi képességekre, a kreativitásra, a szociális vagy fizikai készségekre” – véli Clare Rowe, ausztrál oktatás- és fejlődéspszichológus.
Szerinte a gyerekeknek körülbelül 10 százalékát lehetne „tehetségesnek” nevezni, egyúttal eloszlatta azt a tévhitet, miszerint a szülők többsége szupertehetségesnek hiszi a gyermekét, állítólag ugyanolyan gyakori, hogy alábecsülik gyermekeik adottságait, mint az, hogy zseninek gondolják őket, holott nem azok.
Hogy mire érdemes figyelni szerinte? A jelek legkorábban 12 és 24 hónapos kor között jelentkeznek: lehet, hogy a gyerek hamarabb kezd el beszélni, mint a többiek, hogy fiatalon gazdag szókincsre tesz szert, hogy összetett mondatokat használ, hogy jól tudja követni a felnőttek beszélgetéseit, hogy a többi hasonló korú gyermekhez képest fokozott kíváncsiságot tanúsít, sok kérdést tesz fel a látottakkal és hallottakkal kapcsolatban, hogy kiváló a memóriája, jól emlékezik múltbéli dolgokra, fejlett a kreatív gondolkodása, illetve a problémamegoldásban is kivételes.
Fotó: Getty Images
Persze a magas intelligencia önmagában nem jelenti azt, hogy valakinek minden az ölébe hullik, hogy nem kell tennie semmit, nem kell fejlesztenie magát. Ann Clarkson, a brit Mensa szóvivője korábban úgy fogalmazott,
„a magas IQ olyan, mint egy szerszámosláda – a gyerekeknek megadja szükséges eszközöket a tanuláshoz, de az ő erőfeszítésükre is szükség van ahhoz, hogy szakértővé váljanak valamiben.”
Mert hogy az intelligencia nem egyenlő a tudással, a bölcsességgel, a műveltséggel, előbbieket szerezzük, utóbbi pedig részben adott, hiszen pedig van örökletes háttere is, és egy bizonyos kor után már nehezen fejleszthető.
A Mensa tagsági kritériuma az emberek két százalékára jellemző intelligenciaszint elérése a tesztjükön, de az, hogy milyen korban lehet belépni, az eltérő lehet nemzetenként. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában például egészen kicsi korban is be lehet lépni. A magyar Mensát is gyakran keresik meg szülők azzal, hogy mérjék meg gyermekük intelligencia-hányadosát, de mivel nem áll rendelkezésünkre gyermekek számára összeállított teszt, ezért ezt nem tudják vállalni, és csak 17 év felett fogadnak tagokat, hiszen – mint írják is – az egész életünkben jellemző intelligencia-hányadosunk körülbelül 17 éves korunkra alakul ki.
Vannak, akik szerint nem is túl szerencsés a gyermekben korán tudatosítani, hogy intelligensebb az átlagnál
– írják, de segítendő a szülőket, honlapjukon van egy tájékoztató arról, miről ismerszik meg az intelligens gyermek, és saját tehetséggondozó programjuk is van általános iskolás gyermekek számára.
Magas IQ
A csodagyerekek vagy a fiatal zsenik persze mindenkit lenyűgöznek, ahogyan történt az például 2009-ben is, amikor Elise Tan-Roberts lett a legfiatalabb, aki valaha is csatlakozott a Mensához, hiszen csak kétéves és négy hónapos volt, amikor 2009-ben teljes jogú tag lett. Az ő rekordját egy hónappal késte le Adam Kirby, őt ugyanis két évesen és öt hónaposan fogadták be még 2013-ban.
2020-ban a hírek az Angliában élő Muhammad Haryz Nadzimról szóltak, aki azután nyert felvételt a társaságba, hogy 142 pontot ért el a Stanford-Binet IQ-teszten. Egy évvel korábban pedig a birminghami Freya Mangotráról írt a sajtó. Igaz, ő már tízéves volt ekkor, de a tesztek alapján akkora az IQ-ja, mint Albert Einsteiné és Stephen Hawkingé. „Azt mondják, ez a legmagasabb pontszám, amit 18 év alatt bárki elérhet. Nem akartunk túl nagy terhet tenni a vállára, de már két-három éves korában tudtuk, hogy különleges képességei vannak” – nyilatkozta édesapja, Kuldeep Kumar.
Kashe Questet pedig néhány héttel előzte meg a 4 éves Dayaal Kaurt. A birminghami kislány 142 pontot ért el a teszteken. Ilyen magas IQ-val az Egyesült Királyságban élők 0,01 százaléka rendelkezik csupán, de szülei a nyilatkozatuk alapján nem akarnak ebből feltétlenül olyan nagy ügyet csinálni, nekik mindegy, hogy a kislány egyszer a világ egyik fontos vezetője lesz, Nobel-díjat kap vagy felszolgálóként dolgozik egy kávézóban, az a legfontosabb, hogy azt csinálja, amit szeretne, és mosolyogjon.
Ami a legidősebb tagokat illeti, mind az amerikai, mind a brit szervezetnek volt 100 éven felüli tagja, ami pedig a korösszetételt illeti, az egyesült államokbeli Mensa közlése szerint náluk a tagok 38 százaléka 1943 és 1960 között született, 31 százalékuk 1961 és 1981 között, 13% százalékuk 1982 és 2000 között, és az ennél fiatalabbak csak a tagság öt százalékát teszik ki. Ami pedig a foglalkozásokat illeti, állításuk szerint mérnökök, háztartásbeliek, tanárok, színészek és sportolók is vannak körükben.
Az IQ nyomában:
„Ez a világ a hülyeségnek kedvez” – hivatalosan is egyre butább az emberiség
