A Semmelweis Egyetemen az elmúlt hónapokban nyolc-tízszeresére nőtt a légúti tünetekkel klinikán kezelt kisgyerekek száma. A hirtelen egészségromlást esetükben nem a koronavírus, hanem egy másik, felső légúti betegségekért felelős kórokozó, az úgynevezett RSV (respiratory syncytial virus) okozta – közölte az egyetem.
Az RSV egy régóta ismert, nagyon virulens kórokozó, mely cseppfertőzéssel terjed, de évtizedek óta nem okozott ekkora járványt, mint idén – mondta Szabó Attila, a Klinikai Központ gyermekgyógyász elnöke.
Az elmúlt hónapokban nyolc-tízszeresére nőtt a légúti tünetekkel klinikán kezelt kisgyerekek száma (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)
- A kórokozó gyors terjedésének kedvez a lappangási időszak, amely az első tünetek megjelenéséig, átlagosan 4-5 napig tart. A már megfertőződött személy ez idő alatt is átadhatja a kórokozót a környezetében lévőknek.
- A betegség óvodás, iskolás korban, nagyobb gyermekeknél, vagy a felnőttek esetében általában nem okoz súlyos problémát, jellemzően orrfolyás, hőemelkedés, étvágytalanság (egyszerű nátha) képében jelentkezik, ezért ők elsősorban a vírus terjesztése szempontjából jelentenek magas kockázatot.
- Jelenleg nincs a vírus által okozott fertőzésre célzott terápia vagy gyógyszer, ezért a megelőzésre különös hangsúlyt kell fektetni, melynek eszköze a COVID-19 járvány során megszokottá vált: gyakori kézmosás, maszkhasználat, felületfertőtlenítés, szociális távolságtartás.
- Az RSV szilárd felületeken (például ajtókilincs, telefon) körülbelül 7-8 órán át marad fertőzőképes.
A felső légúti tünetekkel akkor kell azonnal orvoshoz fordulni, ha szapora légzést, zihálást, rohamokban jelentkező, csillapíthatatlan köhögést észlelünk a kisgyerekeknél. A kora-, vagy újszülöttek esetében a táplálási nehezítettség is fontos figyelmeztető jel lehet a kiszáradás veszélye miatt.
Kórházi ápolást azok a gyermekek igényelnek, akiknél kialakult a kislégutak súlyos gyulladása és oxigénterápiára, vagy a kiszáradás miatt infúziós kezelésre, esetleg megfigyelésre szorulnak. „Idén a korábbi évtizedektől eltérően eltérőn 6 éves korig találkoztunk kórházi kezelést igénylő esetekkel” – mondja Szabó Attila.
Az RSV-fertőzés megelőzésére hagyományos védőoltás nincs, de a legmagasabb kockázati csoportba tartozó gyermekek (2 éves kor alatt) jogosultak úgynevezett passzív immunizációra, ami az ellenanyag izomba történő beadását jelenti. De ez csupán rövid távú védettséget biztosít.
A fertőzés beazonosítására létezik gyorsteszt, illetve a koronavírus járvány alatt megismert gyermekkori PCR- vizsgálat hozhat biztos eredményt – mondja az elnök. A pozitív teszt ebben az esetben nem jár sem karanténkötelezettséggel, sem automatikus kórházi felvétellel.
