Hihetetlen, de már háromévesek azok a babák, akik a covid elején születtek, és akiket a szülők emiatt nem igazán vihettek közösségbe életük első pár évében. Nemcsak a gyerekközösségeket, hanem a családtagokat, barátokat is távol kellett tartani a babáktól a vírus miatt, ez a távoltartás pedig hatással volt a fejlődésükre fizikailag és érzelmileg egyaránt.
A világjárvány kezdetén született csecsemők ma már kisgyerekek, akik bölcsibe, oviba járnak, azok pedig, akik ovisok voltak, már iskolások, akik a világot a távoktatás, a maszkok és bizonytalanság szemüvegén keresztül tapasztalták meg. És akkor még nem is beszéltünk arról a másodlagos stresszről, amelyet a szülőkön és gondozókon keresztül kaptak a gyerekek, hiszen a környezetükben élő felnőttek élete is bizonytalanná vált sok fronton. Valószínűleg évekbe telik majd, amíg a szakemberek megállapítják, hogy a covid milyen hatással voltak a gyerekekre. Az eddigi kutatások azonban azt mutatják, hogy a covid-generáció már most is fejlődési késésekkel és problémákkal küzd.
A covid-babák szocializációja
Dr. Hansa Bhargava gyermekorvos, a Medscape Education vezető orvosa szerint vannak olyan fejlődési problémák, amelyek leginkább a világjárvány kezdetén, közben, vagy akár néhány évvel azelőtt született gyerekeknél figyelhetők meg.
„A gyermek agyfejlődésének első három éve nagyban függ a másokkal való szocializációtól, különösen a nyelvi és szociális készségek tekintetében – monta el Bhargava.
Több tényező (például a kevesebb szociális interakció, a több képernyőidő és a szülői stressz) miatt sok kisgyerek a fejlődés számos területén késésben van.
Ez gyakran a kommunikációban és a társas érintkezés nehézségeiben nyilvánul meg, felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt.”
A szakember szerint ennek az egyik jele lehet, ha a gyerek fél az ismeretlen emberektől, vagy távolságtartóan viselkedik csoportban. „Mivel nem sok embert láttak ezek a gyerekek, előfordulhat, hogy szoronganak csoportos helyzetekben, például a játszótéren vagy az óvodában” – teszi hozzá Bhargava. Azoknál a gyerekeknél, akiknek a korai szocializációja elsősorban az izoláltságban történt, az olyan fogalmak, mint az osztozkodás vagy konfliktusmegoldás több időt és türelmet igényelhetnek.
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
Mi a helyzet a nyelvi fejlődéssel?
Bhargava többféle fejlődési problémát is észlel a praxisában a covid-generáció körében, ahogy a kisgyermekkorba és azon túlra érnek. „A születéstől hároméves korig a nyelv jelentős fejlődési terület, ami a sok beszéd, szó hallgatásától is függ – mondja. – Azoknál a csecsemőknél, akik nem találkoztak a családdal, barátokkal és általában emberekkel, ez azt eredményezheti, hogy kevesebb szót, kevesebb mondatot alkotnak, és kevésbé képesek megérteni a körülöttük beszélő embereket. Ez viszont frusztráló lehet a gyermek számára, ami dühkitörésekhez, hisztihez vezethet.”
Bhargava hozzáteszi:
Egy tipikus háromévesnek tudni kell háromszavas mondatokat alkotni, néhány leíró szót és névmást használni, és körülbelül 200 szót mondani, de a járvány alatt elszigetelt gyerekek erre nem biztos, hogy képesek.
Azoknál a gyerekeknél, akiknek esetleg még nincsenek meg a szavai ahhoz, hogy leírják, mit éreznek vagy mit szeretnének, észlelhetünk akár agresszív viselkedést, harapást, rúgást, ütést a frusztráció miatt.
A JAMA Pediatrics című szaklapban 2022-ben megjelent tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a 2020-ban született gyermekek most átlagosan alacsonyabb pontszámot érnek el a nagymotoros, finommotoros, szociális és problémamegoldó képességeket vizsgáló teszteken, mint a COVID-19 előtt születettek – de azért itt érdemes megjegyezni, hogy a minta mérete kicsi volt, 255 csecsemőt követtek hat hónapos korig. Bár mindez elég lehangolóan hangzik, Bhargava emlékeztet arra, hogy a gyerekek nagyon rugalmasak, és segíthetünk nekik átvészelni ezeket a nehéz időszakokat: „A jó hír az, hogy az agy, különösen a gyermeké, képes gyorsan változni és alkalmazkodni. Ha olvasol a gyermekednek, beszélgetsz vele, és új szociális helyzeteket teremtesz számára, az biztosan segíti a fejlődésben.”
