Macskagazdának (rabszolgának) lenni nem egyszerű. Kifejezetten meg vagyok győződve arról, hogy a cicám azt gondolja, azért vagyok heti több napon is home office-ban, hogy őt szórakoztassam. Vakargassam a hasát, nyissam ki az ablakot, adjak neki enni, csukjam be az ablakot. Játsszak vele, nyissam ki az ablakot, cseréljem ki a vizét, csukjam be az ablakot. Dobáljak neki játékokat a szőnyegre – amikre persze magasról tesz –, aztán megint nyissam ki az ablakot, ágyazzak be, mert másképp nem hajlandó odafeküdni, és – meglepetés! – csukjam be az ablakot. Ha pedig mindez nem történik meg, olyan óbégatás (igen, óbégatás, nem pedig nyávogás) következik a hiszti hevében, hogy ember legyen a talpán, akinek az idegrendszere ezt követően nem mondja fel a szolgálatot.
Szóval egy bársonytalpú alattvalójának lenni korántsem egyszerű, és sokszor az a benyomásom, hogy aki erre adja a fejét, annak a gondolatolvasás szuperképességét is el kell sajátítania a saját lelki békéje érdekében.
Fotó: Depositphotos
Korábban sokat gondolkodtam azon, hogy mi ez a folyamatos figyeleméhség (még mielőtt bárki megsajnálná a szóban forgó ördögfajzatot, és rám hívná az állatvédőket, elárulom, olyan kitüntetett figyelmet kap, hogyha újjászületnék, én is saját magamnál szeretnék macska lenni), úgyhogy amikor Danielle MacKinnon állattréner videója szembejött, úgy éreztem, ezt minden felelős gazdinak látnia kell.
Ideje szünetet tartani!
MacKinnon elmagyarázta, hogy a macskák „intuitív módon kapcsolódnak” hozzánk, vagyis pontosan tudják, mit gondolunk és mit érzünk. Bár ezek az állatok napi 12-18 órát alszanak, érzékszerveik ki vannak hegyezve a gazdájuk érzelmeire és cselekedeteire, tehát, amikor egy bársonytalpú kényelmes helyet talál közvetlenül a billentyűzeten vagy a laptopon, annak az az oka, hogy így akarja jelezni, hogy ideje szünetet tartani. Gyakorlatilag szavak nélkül adja a tudtunkra, hogy túlterheljük magunkat, és azért próbálja magára felhívni a figyelmet, hogy ezt velünk is tudassa.
Az nem újdonság, hogy a macskák remek stresszoldók, de ügyesen kiszagolják a szorongást is, kifejezetten figyelnek a gazdájuk testbeszédére, arckifejezésére, összességében a nonverbális jelzéseire. Veled is előfordult, hogy a cicád bizalmatlanul méregetett? Az nem azért volt, mert nem azt a tápot adtad neki, amit szeret (ha mégis, szégyelld magad), hanem azért, hogy megfejtse, mi megy végbe benned.
Miu-miújság?
A cicák folyton figyelnek és próbálják kitalálni, hogyan reagáljanak az emberekre és körülményekre, épp ezért sokszor jobban tudják, mire van szükségünk, mint mi magunk, akik elveszünk a hétköznapok hajtásában.
Sokszor nevezik ezeket az állatokat önzőnek, de valójában pont az ellenkezőjéről van szó. A My Lovely Feline szerint a macskák anyafiguraként tekintenek a gazdáik útmutatására, vigasztalására, szeretetére, minket helyeznek fókuszba. Tehát, amikor arról van szó, hogy egy stresszes projekt kellős közepén nyávogni kezd, és mindenáron próbálja magára vonni a figyelmedet – akár úgy is, hogy a munkát ellehetetlenítve a billentyűzetre fekszik –, akkor „tudja, hogy ebben a pillanatban is szükséged van erre” – mondta MacKinnon.
Tehát, amikor legközelebb a macskád felugrik a laptopodra, ne hessentsd odébb és pláne ne lökd le, mert tényleg csak jót akar.
