A nagy gazdagság gyakran jár elferdült értékítélettel, elcsúszott prioritásokkal, amit alátámasztanak a Redditen olvasható beszámolók a leggazdagabb családok bébiszittereitől. Fenntartásokkal kezeljük a névtelenül írt kommenteket, de azért a legtöbb olyan részleteket tartalmaz a gazdag gyerekek hétköznapjairól, amiket nehéz lenne kitalálni.
„1991-ben egy New York-i családnak dolgoztam, amely egy nagy újság tulajdonosa volt. Az apa nagyon kedves volt, és szerettem a gyerekeket, de az anyával nem volt nagy öröm dolgozni – írja egy wendywise nevű felhasználó. – Egyszer bevitt az egyik gyerekszobába, és rámutatott, hogy egy növényről több levél is lehullott az ablakpárkányra. Azt mondta, az én dolgom, hogy mindig tökéletes legyen az otthonuk, és én aznap nyilvánvalóan nem töröltem le az ablakpárkányt.
Nekem kellett naponta bevetni az összes ágyat, beleértve a szülők ágyát is, és egy egész héten át tanítottak csak arra, hogy pontosan hogyan kell a az ágytakarót az ágyra teríteni, hogy megfelelő legyen a kinézete.
Körülbelül hat hónapot bírtam ki az ilyen dolgok és a rendszeres eligazítások között, hogy mi a teendő, ha elrabolják a gyerekeket. A pénz elviselhetetlenné teszi az embereket.”
Egy névtelenül megszólaló ember arról számolt be, hogy bébiszitterkedett egy családnál, ami ugyan nem volt milliárdos, de azért bőven volt pénzük mindenre. Tudtak venni egy házat San Franciscóban, két dadát foglalkoztattak, magániskolába küldték a gyerekeiket, több luxusautójuk volt, és csak az egyik szülő dolgozott. Az anya rendszeresen, naponta vásárolt a legdrágább márkákhoz tartozó termékeket, és még a babának is Burberry fürdőruhája volt. A nagyobb gyerekeknek pedig alapvetően csak designer ruhái voltak.
„Elviselhetetlen volt a tudat, hogy minden, amit nekem kellett csinálnom, a szülők is megtehették volna, csak éppen úgy döntöttek, hogy nem teszik meg.
Az apa a nap nagy részében dolgozott, de az anya a szobájában vagy kávézókban töltötte az időt a gyerekei helyett.
Az sem segített a munkában, hogy a gyerekek teljesen elkényeztetett kölykök voltak. Egyszer elvittem őket sétálni, és öt ropogós 100 dolláros bankjegy (175 ezer forint) volt a babakocsi egyik cipzáras rekeszében összetekerve, és 100 százalékig biztos vagyok benne, hogy a szülők soha nem keresték ezt a pénzt, mert nekik ez csak aprópénz volt.”
Az IslandoftheMoths nevű kommentelő a húga tapasztalatait írta le, aki egy gazdag házaspárnál bébiszitter, és mesélt arról, milyen megdöbbentő volt számára ezzel a világgal szembesülni. Az egyik legsokkolóbb a bébiszitternek az volt, hogy a szülők mennyire nem vesznek részt a lányuk életében, aki október elején született, és a hónap végén a bébiszitter már heti 80+ órát töltött vele. „A férj csak egy napot volt otthon, mióta náluk dolgozik, a feleség pedig minden nap reggel hattól este kilencig van távol – írja a felhasználó. – Aztán az is megdöbbentette, hogy mennyire lazán bánnak a pénzzel. Számtalanszor felajánlották, hogy kifizetik a kocsijának a javítási költségeit, és a feleség a testvéremnek adta az összes tavalyi karácsonyi dekorációt. A legtöbbjükön még rajta volt a címke. Húsz dollárt (7000 forint) költött egy díszre, és még csak nem is használta őket.”
A lansters néven posztoló user egy olyan családnál volt bébiszitter, ahol az apuka egy ismert forgatókönyvíró volt, az anyuka pedig egy nagyhatalmú városi ügyvédi iroda ügyvédje. Volt egy lányuk, aki 10 éves volt, amikor felfogadták mellé a bébiszittert. „A legfurcsább az volt, hogy elvárták tőlem, hogy én legyek a lányuk szülői példaképe.
Mivel egész nap dolgoztak, nem sok idejük volt arra, hogy fegyelmezzék vagy jó erkölcsöt neveljenek a lányukba, így ez mind rám hárult.
Ezt rendkívül furcsának találtam, valószínűleg azért, mert a gyerekkorom arról szólt, hogy a szüleim megtanítottak arra, hogyan kell viselkedni. Emellett a munkaadóim nem voltak tekintettel arra sem, hogy úgy szórják a pénzt, mintha nem lenne nagy ügy – teszi hozzá a bébiszitter. – Amikor új lakásba költöztem, és megemlítettem, hogy új ágyat kell vennem, egyszerűen megvettek nekem egy új ágykeretet és matracot az Ikeából, kérdés nélkül. Ugyanez volt a helyzet, amikor az autóm tönkrement. Csak ámultam, hogyan tud valaki ennyi pénzt elkölteni anélkül, hogy aggódna a számlák kifizetése miatt.”
A legtöbb tapasztalattal a gazdagok gyereknevelési szokásairól egy névtelen kommentelő rendelkezett, aki több mint 20 éve dolgozik hivatásos dajkaként, bébiszitterként. „Dolgoztam hírességeknek, milliárdosoknak és sportolóknak. Azok az emberek, akik úgy nőttek fel, hogy minden álmuk a hollywoodi gazdagság volt, vagy a sok pénz szerzése labdadobálással, vagy arról álmodtak, hogy beházasodjanak a gazdagságba, azok nagyobb eséllyel lesznek bunkók – állítja a bébiszitter. – Persze vannak kivételek ez alól. Azonban a multimilliomosok vagy milliárdosok, akik pénzzel kitömve nőttek fel, gyakran dadákkal vagy nevelőnőkkel is nevelkedtek, és megtanulták, hogy a bébiszitterek, szakácsok, sofőrök stb. segítsége nélkül megáll az életük, ezért megbecsülik őket.”