Hosszú a sora azoknak a hírességeknek, akik béranya által váltak anyává, ilyen Sarah Jessica Parker, Naomi Campbell, vagy Kim Kardashian. De született béranyától gyereke Elon Musknak is, és hogy itthoni hírességet is említsünk, Palácsik Tímeának. A béranyaipar egy globális, több milliárd dolláros piac, és az Egyesült Államok bizonyos részein teljesen elfogadott reprodukciós eljárás.
Azokban az államokban, ahol ez törvényileg engedélyezett – általában erősen szabályozott, drága és jogilag körülbástyázott folyamat.
A béranyák sok esetben középosztálybeli nők, akik önként, jogi képviselettel, pszichológiai szűréssel és részletes szerződésekkel vesznek részt a folyamatban. Egy teljes amerikai béranyaprogram akár 100–200 ezer dollárba is kerülhet, és a béranya önálló jogi képviseletet, egészségügyi ellátást, biztosítást és bizonyos fokú döntési jogot is kap a terhesség alatt.
Nastya, az olasz pár béranyja, 2024. március 1-jén Kijevben, Ukrajnában rutinellenőrzésre látogat el orvosához a szülés előtt. Nastya-nak két gyermeke van, és már korábban is volt béranya. Első gyermeke jelenleg Kanadában él, és ő továbbra is kapcsolatban áll mind a gyermekkel, mind a családdal. A béranyává válás melletti döntését anyagi szükségletei, valamint az a vágy vezérli, hogy másoknak boldogságot szerezzen. A program részeként pszichológusnál jár kezelésre. Ahhoz, hogy a klinikán páciensnek, más néven „béranyának” minősüljön, a nőknek jó fizikai egészségi állapotban kell lenniük. Nagyon fontos és kötelező, hogy azok a nők, akik jelentkeznek az eljárásra, már legyenek saját gyermekeik. (Forrás: Gian Marco Benedetto / Anadolu, forrás: AFP)
Más a helyzet azonban a szegényebb országokban
Ilyen Ukrajna, vagy Grúzia: a béranya-turizmus célországai, ahová a leendő szülőket rendszerint az alacsony ár vonzza. Ezekben az országokban jellemzően gazdaságilag kiszolgáltatott nők vállalják a béranyaságot, míg a megrendelők főleg gazdagabb, nyugati országokból érkeznek. Az ipar hatalmas központja volt India is: a 2000-es és 2010-es években évente több ezer külföldi pár utazott az országba, mert az amerikai ár töredékéért lehetett béranyát találni.
A kritikusok szerint viszont az iparág sokszor extrém módon épült rá a szegénységre és a női kiszolgáltatottságra. Indiában végül fokozatosan betiltották a külföldiek számára a kereskedelmi béranyaságot, majd jelentősen szigorította a szabályozást. A hivatalos indoklás szerint azért, mert túl sok volt a kizsákmányolás és a jogi visszaélés, és erről számos dokumentumfilmet, riportot is találunk a neten.
A nemzetközi viták ma már egyre inkább különbséget tesznek az erősen szabályozott, átlátható rendszerek és a gazdasági egyenlőtlenségekre épülő „reprodukciós piacok” között. Emiatt egyre több ország próbál szigorúbb szabályokat bevezetni, vagy teljesen betiltani a külföldiek számára elérhető kereskedelmi béranyaságot.
Ukrajnában ez még várat magára
A háború sújtotta Ukrajna ma is közkedvelt célország, az orosz offenzíva előtt is a béranyaság fellegvára volt, és a bombatámadások után is az maradt. A fizetett béranyaság legális Ukrajnában, sőt az ország évekig a világ egyik legolcsóbb és legegyszerűbb célpontjának számított ezen a téren.
Oroszország inváziója megbolygatta a határokon átnyúló iparágat, és felszínre hozta a béranyák, a gyereket váró párok és az őket összekötő ügynökségek sokszor egymásnak feszülő érdekeit. És azt a komoly, etikai aggályt is kidomborította, hogy sokszor nem valódi, saját döntésből válnak a nők béranyákká az országban.
Mi az a béranyaság?
A folyamat során egy béranya pénzügyi ellenszolgáltatásért hordja ki és hozza világra a genetikai vagy donor szülők gyermekét.
Korábban is főleg olyan fiatal nők vállalkoztak a béranyaságra, akiknek komoly megélhetési gondjaik voltak, és ezt a háborús helyzet csak felerősítette. Erről is szól az a BBC-n nemrég megjelent videó, ami az ukrajnai béranya-bizniszről szól. A filmben megszólal egy 22 éves nő, akinek lebombázták az otthonát, és hajléktalanná vált. Ebben a kilátástalan helyzetben találkozott egy klinika hirdetésével, ami kimondottan a hozzá hasonló, nehéz helyzetben lévő nőket szólít meg. Nem ritkák az ilyen reklámok, a klinikák és a béranya ügynökségek nem kevés pénzt költenek arra, hogy a fiatal, kilátástalan helyzetben lévő nőknek lehetőségként ábrázolják a béranyaságot a közösségi médiában, és egyéb reklámfelületeken.
Érthető, ha az emberi jogi szervezetek kritizálják az ukrajnai béranyaság rendszerét, különös tekintettel azokra az országokra, ahol a gazdasági egyenlőtlenségek miatt sokkal nagyobb a kiszolgáltatottság veszélye, ezért nehéz egyértelműen szabad döntésről beszélni. Ahogy az a fiatal nő történetéből is látszik, sok esetben nem valódi választási lehetőségről, hanem sokkal inkább gazdasági kényszerről van szó.
Több feminista és emberi jogi szervezet ezért úgy fogalmaz: a globális béranyaság-iparban gyakran a szegényebb nők teste válik „reproduktív erőforrássá” a gazdagabb országok megrendelői számára.
Sok kritikát kap az is, hogy a béranyaság bizonyos formái a gyerekvállalást piaci szolgáltatássá alakítják, és a gyerek könnyen „megrendelt termékké” válhat.
Ez különösen azokban az esetekben vált látványossá, amikor megrendelő szülők végül nem vitték haza a gyereket – például betegség, fogyatékosság vagy a kapcsolatuk felbomlása miatt. Ukrajna a Covid, valamint a háború kirobbanás alatt is sokszor került emiatt a címlapokra. A Covid alatt a lezárások, majd a kialakult háborús helyzet miatt rekedt sok baba a kórházakban Arról azonban eddig keveset beszéltek, hogy egyáltalán nem ritkák azok az esetek, amikor a “megrendelt gyerekekért” nem jelentkeznek a szülők.
A BBC említett videójában megszólal Svitlana Sokolo, a Ferta Béranya Ügynökség tulajdonosa, és azt mondja, hogy 80 százalékban nem sietnek a gyerekekért a leendő szülők. Ő maga egy kínai ikerpárt gondozott 11 hónapos korukig, és sírva mesélte a kamerák előtt, hogy ennyi idő után mennyire nehéz volt átadni a gyerekeket a biológiai szülőknek.
A riportból az is kiderül, hogy több kórházban külön részleget tartanak fent azoknak a gyerekeknek, akikért még nem jöttek a szülők, az ott dolgozó ápolók azonban nem nyilatkoztak arról, hogy mi volt a leghosszabb idő, amit egy kisgyerek ott töltött. Az ukrán gyermekjogi ombudsman egy korábbi nyilatkozatában pedig azt mondta, hogy hivatalosan legalább tíz olyan esetről tudnak, amikor külföldi szülők hátrahagyták a béranyaságból született gyereket, de szerinte a valós szám ennél magasabb lehet.
A hátrahagyott gyerekek problémája nem Ukrajna sajátossága
Thaiföldön és Grúziában sem ritka, hogy a gyerekeket a leendő szülők sokáig parkoltatják, vagy egyáltalán nem mennek érte. Különösen igaz ez azokra a gyerekekre, akik nem egészségesen, valamilyen fogyatékkal, rendellenességgel születtek. Korábban az ABC ausztrál oknyomozó riportja konkrét eseteket is bemutatott: egy amerikai pár hátrahagyott egy speciális szükségletű kislányt Ukrajnában; míg egy ausztrál pár pedig csak az egészséges ikertestvért vitte haza Thaiföldről.
(Forrás: Gian Marco Benedetto / Anadolu, forrás: AFP)
Gammy 2013-ban született egy ausztrál házaspár megrendelésére. A gyereket egy thai béranya, Pattaramon Chanbua hordta ki donorpetesejtből és az ausztrál apa spermájából. A kisfiú Down-szindrómával született, emellett súlyos szívproblémái is voltak. A béranya később azt állította, hogy a megrendelő szülők azért nem vitték magukkal a kisfiút Ausztráliába, mert fogyatékossággal született, miközben egészséges ikertestvérét, Pipah-t hazavitték.
Az ausztrál pár ezt később vitatta, az ügyből pedig nemzetközi botrány lett, amely világszerte újraindította a vitát a kereskedelmi béranyaság etikájáról, a gyerekek jogi helyzetéről és a kiszolgáltatott béranyák védelméről.
A kisfiú végül Thaiföldön maradt a béranyjánál, aki a nemzetközi felháborodás után érkező adományok segítségével nevelte tovább.
Az ilyen helyzetekre sajnos lehetőséget ad a jogi védelem hiányossága, kiszolgáltatott helyzetbe hozva a béranyákat és a gyerekeket is. Előfordul, hogy a nők nem rendelkeznek teljes kontrollal a saját terhességük fölött, vagy nem kapnak megfelelő egészségügyi és pszichológiai támogatást. A Covid-járvány és az ukrajnai háború idején pedig az is láthatóvá vált, mennyire bizonytalan helyzetbe kerülhetnek azok a gyerekek, akik nemzetközi béranyasági programokban születnek.
Bizonytalan az ott rekedt gyerekek státusza
Ez az egyik legsúlyosabb kérdés, az országban hagyott gyerekek sorsa. ami többféleképpen alakulhat attól függően, hogy miért nem vitték el őket a megrendelő szülők. Ennek okai között lehet a halál, válás, anyagi, egészségügyi ok, vagy az, hogy a gyermek nem egészséges. A Covid idején és a háború elején sok esetben átmeneti helyzetről volt szó: a szülők akarták a gyereket, csak nem tudtak beutazni az országba. Ilyenkor a klinikák, dadák vagy ideiglenes gyermekotthonok gondozták a csecsemőket addig, amíg a szülők meg nem érkeztek. A legismertebb képek is ekkor készültek: tucatnyi újszülött feküdt egy kijevi hotelben vagy bunkerben kiságyakban.
A nehezebb esetek azok, amikor a szülők végül ténylegesen eltűnnek, és a gyerekek Ukrajnában maradnak. Ilyenkor a gyerek jogi helyzete rendkívül bizonytalanná válhat. Ukrajnában a törvény alapvetően a megrendelő szülőket tekinti jogi szülőknek, nem a béranyát. Vagyis papíron a gyerek nem „az övé”, még akkor sem, ha végül senki nem veszi át. Több nemzetközi riport szerint ilyenkor a klinikák próbálnak nyomást gyakorolni a szülőkre, átmeneti gondozást szerveznek, vagy gyermekvédelmi rendszerbe kerülhet a gyerek.
Az egyik legnagyobb probléma, hogy ezekre a helyzetekre sok országban nincs világos nemzetközi jogi protokoll, így előfordulhat, hogy a gyerek hónapokra vagy akár évekre jogi bizonytalanságba kerül.
Több gyermekjogi szervezet ezért hangsúlyozza, hogy a jelenlegi rendszer egyik legsúlyosabb vakfoltja éppen az: mi történik akkor, ha a „megrendelés” meghiúsul. A kritikák szerint a rendszer sokkal részletesebben szabályozza a fizetést és a szerződéseket, mint azt, hogy ki viseli a végső felelősséget a gyerekért minden helyzetben. A gyakorlatban a legtöbb szülő végül elmegy a gyerekéért, tehát nem tömegesen „elhagyott” csecsemőkről van szó. De már az a néhány eset is komoly etikai vitát váltott ki, ahol a gyerekek végül intézményi ellátásban vagy jogi vákuumban maradtak.
Mi a helyzet itthon?
A béranyaság itthon nem büntetőjogi kategória, mégis lényegében illegális. Az egészségügyi törvényben felsorolt lehetséges humán reprodukciós eljárások között ugyanis nem szerepel sem a béranyaság, sem a dajkaanyaság, azaz ez az eljárás itthon nem jogszerű. Európai lehetőségek: Számos európai országban (pl. Magyarországon, Franciaországban, Németországban) a béranyaság szigorúan tilos. Egyes országokban (pl. Ukrajna vagy Grúzia) az önzetlen vagy bizonyos formájú béranyaság engedélyezett.
