Család

Apák a szülõszobán

Ahány szülés, annyi születéstörténet. Legtöbbjükben már részt vesznek az apák is. Az anyuka és az apuka együtt válik szülõvé. Azonban megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyire kívánatos az apák jelenléte a szülõszobában.






Ma már az számít természetesnek, ha a kismama a férjével együtt állít be az orvosi rendelőbe, aztán együtt izgulnak az ultrahangvizsgálatokon, és együtt készülnek a szülésre. A nagy pillanat előtt azonban mindenkiben felmerül a kérdés, vajon jó döntés-e ez a „ketten szülünk” program. Mert mi lesz, ha a férfi elájul… ha komplikációk lesznek… ha a kismama olyat mond majd, amit később megbánna… és csak áradnak a kérdések.






Miben segíthet az apuka?

A vajúdáskor

Időben induljatok el a kórházba. Mérd a fájások közötti időt, foglald le párodat, tartsd szóval, sétálj vele, masszírozd a derekát.
Szülés közben
Segíts neki relaxációs technikák, légzőgyakorlatok alkalmazásában, próbáld ellazítani a méhösszehúzódások között. De az is lehet, hogy csupán arra vágyik: nevettesd meg egy kicsit.
Szülés után
Elvághatod a köldökzsinórt, kezedbe foghatod a kisbabád. És elkészítheted életed fotóját. 

Nézz be a fórumra!
• Apás szülés »

Cikkek a Születés Hete Portálról:
• Az apák igazi szerepe »
• Papás szülés »
• Apás szülés »

Honlap apáknak:
• Apafej »

Mit mond a szülésznő?


Bár a párok az orvossal egyeztetnek az apás szülést illetően, a szülőszobában legtöbbet nem a nőgyógyásszal, hanem a szülésznővel töltenek. Katona Jánosné már több mint harminc éve vezet le szüléseket. Megszokta, hogy csak kivételes esetekben jönnek a kismamák egyedül a kórházba.

– Ha annak idején én is választhattam volna, valószínűleg én sem akartam volna magamra maradni ezekben a nehéz órákban. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy a férjemet kértem volna-e kísérőnek.
Sokféle történetet tudnék mesélni. Férfiakról, akik rengeteget segítettek a feleségüknek, mert kivételes összhangban tudtak együtt dolgozni. És itt nem fizikai, hanem lelki munkáról van szó: az amúgy is ideges kismamát megnyugtatták, szinte pótolták az egyre fogyó erejét. Képesek a feleségükre koncentrálni, szinte érezni, hogy éppen milyen segítségre vágynak. A másik oldalon viszont ott vannak azok a férfiak, akik talán jobban tették volna, ha az ajtón kívül várakoztak volna.
Sokan nem merik vállalni, hogy tulajdonképpen nem is vágynak az apás szülésre, de a családi nyomás miatt inkább nem ellenkeznek, engedelmesen bevonulnak a szülőszobába. Ott aztán meglepődnek… És itt ne az elájulásra gondoljunk. Még nem volt olyan esetem, ahol az apukát élesztgettük, míg a feleség némán megszült. Sokkal inkább az történik, hogy a férfi csupán lábatlankodik, képtelen segíteni, és teljesen kétségbeesik. A nők fantasztikusan erősek tudnak lenni a kritikus pillanatokban.




Tudják, érzik, hogy ez az élet rendje, a fájások után majd jön a megkönnyebbülés, sokszor szinte nincsenek is maguknál a legnehezebb szakaszban. A férfiak ellenben csak azt látják, hogy a szeretett kedves szenved, csak szenved, mintha megállt volna az idő, és nincs segítség, nincs feloldozás. Folyton kérdezgetik az orvost, a szülésznőt, oktalan pánikot keltenek a szülő nőben, és siettetni próbálják az eseményeket. Én megértem őket is, de bevallom: néha nagyon nehéz velük együtt dolgozni.
Aztán vannak olyanok is, akik két hét alatt szülésszé képezték ki magukat az interneten, és folyton mindenbe beleszólnak. Akik videokamerával a kezükben a legjobb pillanatot, legjobb pózt keresik, oda se figyelve az orvos munkájára.
A várandós anyákat kísérő nők, édesanyák, anyósok, barátnők szinte kivétel nélkül segítik a szülést. Jobban tudják, érzik, hogy mire vágyik a vajúdó, és egyfajta postásként működnek közre: megnyugtatják az ajtó előtt szorongó apukát.

Most akkor bemenjen?


Nehéz egy olyan kérdésre választ adni, amikor tulajdonképpen nem is tudjuk, hogy miről döntünk. Egy teljesen ismeretlen, kiszámíthatatlan kimenetelű helyzetben kell a férfinak helytállni, honnan is tudhatnánk, hogy képes lesz-e rá. A legfontosabb dolog az őszinteség.


• Ha úgy döntötök, hogy együtt szültök

Tiszta sornak tűnik: kéz a kézben a szülőszobában. Együtt menjetek minden orvosi vizsgálatra, és együtt kérdezgessétek az orvost, a szülésznőt. Végezzetek el egy szülésfelkészítő tanfolyamot, és beszélgessetek párokkal, akik már túl vannak a nagy eseményen.





• Ha a párod hezitál

Semmi jóra nem vezet, ha erőszakoskodsz és a barátnőd férjével bezzegelsz. Ha annyira fontos a kedvesed jelenléte a szülésnél, beszéljétek át a félelmeit, és próbáljátok ezeket eloszlatni. Ha nagyon ellenáll, nem érdemes tovább erőltetni a dolgot, inkább vigyél be magaddal mást. Ha végül úgy dönt, hogy bejön veled, akkor is egyezzetek meg abban, hogy bármikor kijöhet!

• Ha te nem akarod, hogy ott legyen

Mert majd nem kíván utána, mert nem akarom, hogy így lásson, mert félek még saját magamtól is… és ezek jogos aggodalmak. De emellett számos olyan történetet is hallhatsz, amelyek arról szólnak, hogy micsoda élmény volt ez a férfinak is. Hogy egy életre összekapcsolja a szülőket. Ezen neked is érdemes elgondolkodni. 



Tippek leendő apukáknak:

•  Kísérd el párodat a választott szülészeten tartott szülésfelkészítő tanfolyamra.
•  Nem kell szülésszé képezned magad, de legyél tisztában a szülés szakaszaival. Jól jöhet, ha a méhszáj mérete vagy a méhösszehúzódások gyakoriságának ismeretében nagyjából tisztában leszel azzal, hogy is áll a szülés.
•  Sok kórházban csupán egyetlen kísérőt engednek be a szülőszobába. Tisztázzátok előre, hogy a párodnak kire lehet még szüksége, és ezt beszéljétek meg a családtagokkal, ismerősökkel!
•  Nézz meg néhány szülésről szóló filmet!
•  Nyugodtan kérdezd ki az orvost, a szülésznőt arról, hogy miben lehetsz a kedvesed segítségére a szülés alatt!
•  Készülj te a nagy napra: vigyél magaddal enni- és innivalót. Ha videózni, fotózni akartok, az apparátot is vidd! (Csak legyen feltöltve!)
•  A telefont se feledd (meg a feltöltést), szülés után sokat fogod használni!










„Judit fogja a kezemet. Ez nekem jó. Fájások között beszél hozzám, azt hiszem, én is beszélek, azt hiszem, hozzá. Szülünk. Egyszer csak arra kér, mondjam meg az ügyeletes nővérkének, hogy jöjjön, mert kezdődik a végső szakasz, a kitolás. Nem veszítem el a fejem, tudom a dolgomat! – motyogom magamnak. De biztos, ami biztos, Judit pontosan elmagyarázza, hogy valahogyan jussak el a szülőszoba ajtajáig, azt nyissam ki, és keressek a folyosón egy nővérfélét. Sokat segít nekem Judit, jó, hogy itt van velem! Kedvesem ágyát a nővér egy mozdulattal szülőszékké alakítja át. Szegénykém lábait olyan természetellenes pózban rögzíti. Most villan át az agyamon a kérdés, hogy férfi létemre mit keresek én itt? Marasztalnak. Állítólag sokat tudok segíteni!”

Részlet dr. Patik László: Apás szülés és egyéb viszontagságaim című könyvéből.  
• A könyvről bővebben itt olvashatsz! »









Apák is kérdezhetnek!

A fogamzással, a terhességgel, a szüléssel kapcsolatos kérdéseiddel fordulj szakértőnkhöz!

• Dr. Demendi Csaba szülész-nőgyógyász »

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top