Ez nem a Lila akác köz!
Az ominózus mondatot egy fiatal, szakértőként meghívott lány ejtette el, aki – mint mondta – közelről ismeri a szexmunkások életét, és a jelek szerint könnyedén vont párhuzamot. Kérdés, van-e fogalma arról, mit csinál valójában egy “kitartott” feleség. Bár egyetlen szót sem szóltam, az összehasonlítás miatt még jó néhány órát pufogtam magamban.
A szakértő lehet, hogy sokat nézte a Született feleségeket, és talán Gaby karakteréből vonta le következtetéseit, ha azt feltételezi, hogy Magyarországon ugyanaz a helyzet, mint a Lila akác közben. Vegyünk például engem. Egyrészt nem járok Maseratival (ez ellen annyira nem tiltakoznék), de még csak bejárónőm sincs, és a jóképű kertészfiút is mellőznünk kell. Másrészt annyi feladatom van otthon, hogy még véletlenül sem lenne időm unalmamban a körmömet lakkozni.
A fű pedig egyre csak nő az udvarban
Százhúsz négyzetméteres lakásunk takarításával eltöltök heti egy-két napot, aztán a főzés is időigényes feladat, nem beszélve a vasalásról. A gyereket iskolaidőben reggel viszem, délután hozom, és gyakran segítek neki a tanulásban. A bevásárlást sem végzi el helyettem senki, a fű pedig csak nő az udvarban, és magától sosem lesz rövidebb. Nem panaszkodom, önként vállaltam az otthoni feladatokat, és sosem akartam segítséget kérni. Dolgozhatnék is, de néhány éve olyan ajánlatot kaptam a napi nyolc-tíz órás munkáért, ami nem érte volna meg a családunknak.
Számolgattunk: a bébiszitter, aki elhozza a gyereket az óvodából/iskolából és vigyáz rá, amíg hazaérünk, napi mintegy háromezer forintunkba került volna, az havi szinten hatvanezer. Na jó, állandó megbízással alkudhattunk volna valamit az árból. A takarítónő heti egy napra tízezret kért, az havi szinten negyvenezer, amiben az ablakpucolás, a vasalás, a függönyök nincsenek benne, azok extrák, pluszpénzért. És akkor még senki sem vásárolt be, és a kaja sem főtt meg.
A legnagyobbat mégis abban téved a szakértő, hogy a férjemtől függenék, csupán azért, mert nincs önálló keresetem. Sosem kell pénzért kuncsorognom, mert egy kiegyensúlyozott kapcsolatban ez nem téma, magától értetődő, hogy a költségekre szabadon felhasználható keret áll rendelkezésre.
Nem vitatom, lehetnek olyan kapcsolatok, amelyben a nőt nemcsak eltartja, de ezzel szinte “kitartja” a párja. Az általános összehasonlítást mégsem bocsátom meg, mert kicsit sem vágyom az unatkozó feleség szerepére – és ezzel talán nem vagyok egyedül.
