Család

Mese a feleségről, aki ebédelni ugrott ki, de útközben elhagyta az asszonynevét

Ebédelni mentem – tűzi ki a cédulát az ajtóra, fülébe dugja a füldugót, és örök lejátszásra kapcsolja be a mostanában kedvenc számát. "Nyitott vagyok arra, amit hoz ez a nap, nyitott látni, félretenni az elvárásokat" – dúdolgatja az énekessel.

Ez az első acélosan hideg novemberi nap, jólesik a füldugó, meg a szám meleg békéje, avarba ugrani menet közben, és cipőorral jól belerúgni a sárgán zörgő levelekbe. “Nyitott bármire, ami az utamba jön.” A bíróság előtt pár öltönyös fickó cselleng, taláros nők telefonálnak, és már ott ül ő is, füstöt eregetve.

“Biztos meg fogják állítani a fémkapunál” – gondolja a nő somolyogva, és igaza lesz, a férfi zsebe megint tele van mindenféle csetresszel, ahogy szokott. Olyan komolytalan ez az ellenőrzés, nem pórázon vezetett rabok ők, ahogy itt a legtöbben. Most igazán szabadok csak, annyira, hogy még a páternosztert is kipróbálhatják, nem úgy, mint gyerekkorukban, amikor büntetést kaptak amiatt, hogy átfordultak vele a legfelső szinten, hogy megnézzék, vajon a lift is fejjel lefelé fordul-e. Jó játszani, újra.

A folytatásért kattints az E-mesék caféblogra!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top