Az elmúlt tíz évben több mint duplájára nőtt a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában évente regisztrált végintézkedések száma – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) közleményéből.
A kamara szerint jelentős gondot okoz, hogy több százezer fiókban lapuló végrendeletet egyáltalán nem látott közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas jogász, ezért erősen kétséges, hogy ezek megfelelnek a törvényi elvárásoknak, amit az örökösök ki is használnak. A fővárosban 100-ból több mint 90 esetben szinte biztosan megtámadják az érvénytelen vagy formailag hibás végrendeletet, vidéken ez az arány alacsonyabb. A szakértők szerint ilyen végrendeletből akár több százezer is lehet.
Tavaly hivatalosan 5902 végintézkedésekkel kapcsolatos bejegyzés került a nyilvántartásba, ezek döntő többségét már közjegyző előtt írták. Az otthon, szakértő nélkül írt végrendeletek típushibája, hogy nincsenek számozva az oldalak, illetve nincs minden oldala aláírva a géppel írt végintézkedésnek, valamint az, hogy olyan tanúval – például közeli hozzátartozóval íratják alá a végrendeletet, aki maga is örököl, így vele szemben hatálytalan lesz a végrendelet.
A kedvező tendenciák ellenére nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül alacsony a hazai lakosság végintézkedési hajlandósága: míg az Egyesült Államokban a felnőtt korú lakosság közel 45 százaléka rendelkezik valamilyen végintézkedéssel, addig Magyarországon ez az arány csupán 4 százalékra tehető.
A végintézkedést hagyók jelentős részét a családi béke fenntartása vezérli, hiszen egy szabályos végrendelettel évekig tartó pereskedések kerülhetők el, végső soron a család szétesése is megelőzhető.
