A dolgozó nők és a házimunka viszonyát vizsgálta az American Time Use Survey, és azt találták, amit én helyből megmondtam volna: a dolgozó nők ugyanannyi házimunkát végeznek, mint 100 évvel ezelőtt.
A legnagyobb kiszúrás, amikor hazaesel pont annyi óra munka után, mint bármelyik másik ember, de még vár rád a halom mosatlan edény, szennyes ruhák tömkelege, és már felmosni sem ártana. Amikor pedig még gyerek is van a háznál, akkor aztán teljes a káosz és a kimerültség, pihenés és énidő elfelejtve, mert nő vagy, tehát a te feladatod rendben tartani a házat.
Persze ez túlzás, hiszen a férfiak egyre nagyobb részt vállalnak a házimunkákból, legalábbis elődeikhez képest tényleg jobban jelen vannak, ha mosogatásról, mosásról, takarításról van szó, de úgy tűnik, ettől még nem csökkent számottevően a nők dolga egy évszázad alatt.
A tanulmány során teljes munkaidőben dolgozó nőket vizsgáltak, és kiderült, hogy munka után, az otthoni második műszakban hetente 21 órát töltenek el házimunkával. Nemcsak a nőket, a férfiakat is megnézték, és míg a nők 49 százaléka végzett házimunkát napi szinten, addig a férfiak között csak 20 százalék mondhatta el magáról ugyanezt.
Az 1900-as években a nők 27 órát töltöttek hetente házimunkával, tehát alig változott a helyzet az elmúlt 100 évben.
A Michigani Egyetemen végzett kutatás szerint pedig egy férjezett, háromgyerekes anya heti 28 órát dolgozik a háztartásban, amivel lekörözi az ükanyáinkat is egy órával. És ha ez még nem lenne elég, azt is kiderítették, hogy a hat év alatti gyereket nevelő házaspároknál a nők napi 1,1 órát töltenek azzal, hogy a gyerek fizikai szükségleteivel foglalkoznak, míg a férfiak csupán 26 percet szánnak erre a nemes feladatra.
Nem vagyok harcos feminista, de azért igazán elmozdulhatnánk már a 100 évvel ezelőtti állapotokból, és egy kis egyenlőséget bevezethetnénk a nemek között a házimunkában is. Együtt használjuk a lakást, együtt hoztuk létre a gyereket, akkor együtt is gondoskodjunk mindegyikről.