A mai tiniknek a Facebook már nem játszik – ahogy a saját lányom mondta: az már az öregeké –, náluk az Instagram megy nagyon, ott csevegnek privátban, küldözgetik egymásnak a videókat, és üzengetnek posztokban a másiknak. Teszik ezt úgy lehetőleg, hogy lakat alá rejtőznek, hogy az egyszeri szülő még véletlenül se lássa, mi folyik a kulisszák mögött.
Nem azért akarjuk tudni, mit művelnek a közösségi oldalakon a tini gyerekeink, mert minden üzenetükre kíváncsiak vagyunk, és nem bírunk a kémvérünkkel, hanem mert aggódunk értük. Túl sok olyan cikket olvastunk már, melyből kiderült, hogy a gyereket pedofil környékezte meg, vagy baltás gyilkos hívta titkos találkára. Ráadásul még azt is tudjuk, hogy gyakoribb a depresszió, szorongás azoknál a gyerekeknél, akik több órát is pörgetik a közösségi oldalakat naponta. Megbízunk a tini gyerekeinkben – legtöbbször –, de nem bízunk a környezetünkben.
Szabad kémkedni aggódásból a tini telefonján?
Dr. Gail Saltz pszichiáter szerint a kémkedés nem jó szó erre, mert azt jelenti, hogy megsérted a másik magánszféráját, itt pedig inkább arról van szó, hogy ellenőrizni akarod a saját gyereked tevékenységét. Szerinte ez utóbbiban semmi kivetnivaló nincs, sőt Saltz azt szokta ajánlani a szülőknek, hogy hetente egyszer nézzék át a gyerekek telefonját a biztonság kedvéért – de csakis a gyerek tudtával és beleegyezésével.
Képünk illusztráció (Forrás: iStock)
Azt a fajta bevett szülői gyakorlatot, amikor a szülő álnéven regisztrál és úgy követi a gyerekét a közösségi oldalakon, teljes mértékben elítéli, és helyette az őszinteséget javasolja minden szülőnek.
Már az elején, amikor megveszik a szülők a telefont a gyereknek, el kell mondani neki a szabályokat, köztük azt is, hogy a szülők ellenőrizhetik hetente egyszer, mit művel a közösségi oldalakon, a saját biztonsága érdekében.
A pszichiáter szerint azonban ebben az ellenőrzésben ne nézzük meg a gyerek üzeneteit, mert az már a magánszférája megsértése lenne. Elég, ha átnézzük a posztjait, videóit, abból már kaphatunk egy képet arról, milyen módon működik a gyerek a közösségi oldalakon. Egyedül akkor léphetjük át a határt, ha arra utalnak a gyerek posztjai, hogy depressziós, szorong vagy öngyilkos gondolatai vannak, ilyenkor nem érdekes a magánszféra, életet kell menteni.
A legfontosabb azonban az, hogy még mielőtt a kezébe adnánk a közösségi oldalakat, mindenképpen alaposan tanítsuk meg a veszélyekre és a felelős használatra. Ahogy nem adunk autót sem a gyereknek, amíg nincs jogosítványa, ugyanúgy nem szabad korlátlan elérhetőséget adni neki az internet legsötétebb bugyraihoz, amíg meg nem tanulja, hogyan használja és védje meg magát az interneten. Felejtsük el a kémkedést, inkább fektessünk nagyobb hangsúlyt a megelőzésre és a felvilágosításra, ha meg akarjuk védeni a gyereket a közösségi oldalak veszélyeitől.
