Úgy tűnik, a kormány mégsem mondott le a nulladik, felkészítő évfolyammal kiegészített kilenc évfolyamos iskola bevezetéséről – értesült a Népszava. Ezt onnan lehet tudni, hogy a tervről a november 5. és 7. közti hajdúszoboszlói Országos Közoktatási Szakértői Konferencián is szó esett. A lap ezek után felkereste a közoktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahol egyelőre nem erősítették meg, de nem is cáfolták az értesülést. Hozzátették, hogy az új Nemzeti Alaptanterv egyelőre kidolgozás alatt van. Az már ismert, hogy ebben külön fejezetet kap majd az óvoda–iskola átmenet.
Az előzmény, hogy az új alaptanterv első, tavaly nyáron megjelent verziójában már szó volt a nulladik évfolyamról, ami nem lett volna kötelező, a szülők döntésétől tették volna függővé. Majd röviddel a NAT-tervezet megjelenése után az Emmi elállt a tervtől, így az kikerült a dokumentumból. Valószínűleg azért, mert a minisztérium sok kritikát kapott a különböző szakmai szervezetektől. Köztük azt, hogy a gyerekeknek nem tenne jót, ha a megszokott környezetükből, vagyis az óvodából kiszakítva próbálnák meg őket felkészíteni az iskolára.
A fordulat mögött most a köznevelési törvény idei módosítása állhat: aki augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét, annak már kötelezően iskolába kell mennie. Az iskolaérettség megállapítása is változott: alapvetően már az állam dönti el az óvoda és a szülők helyett. Elképzelhető olyan koncepció, hogy a gyerekek, akik nem bizonyultak kellően érettnek a iskolára, az óvoda helyett ezekben az iskolai nulladik évfolyamokban kaphatnák meg a szükséges felkészítést.
