Az ünnepi időszak alatt a közösségi médiát ellepik a boldogan mosolygó, tökéletes sminkű emberek télapósapkában, térdig gázolva a csodálatos karácsonyi dekorációkban. Mindenki próbálja bebizonyítani, hogy ez számára az év legboldogabb időszaka. És azt is mindenki tudja, hogy ennek a fele sem igaz. Mégis, képtelenek vagyunk abbahagyni.
Azt hazudjuk, hogy nekünk a legjobb, a többiek azt hazudják, hogy elhiszik, és miután mindannyian eljátszottuk ebben a nagy közös játékban az épp ránk eső szerepet, mehetünk is vissza dolgozni, takarítani vagy egyedül üldögélni. Közben pedig ott ül a vállunkon a kisördög, és a fülünkbe sugdossa:
„Neki hogy lehet jobb? Én miért nem én így nézek ki? Nekem miért nem jutott eszembe, hogy az egész nappalit feldíszítsem? Nem hiszem el, hogy a #nomakeup fotón tényleg nincs rajta smink!”
Az év vége közeledtével egyébként is hajlamosabbak vagyunk magunkba szállni, összegezni, hol is tartunk a januári fogadalmainkhoz képes. Ezen nem sokat segít, ha folyamatosan azt látjuk, hogy mások még túl is teljesítették a terveiket. Az év végi pánik, a „jaj, még gyorsan meg kell csinálni idén” ettől csak még jobban felerősödhet, és az év utolsó napjait hajrázással töltjük a megérdemelt pihenés helyett. Közben pedig nekiállunk kontraposztokat gyártani: én boldogabb vagyok, nekem szebb a nappalim, jobban nézek ki reggel smink nélkül. Ettől mások lesznek frusztráltak, és ez így megy a végtelenségig.
Képünk illusztráció (Forrás: iStock)
De ha az emberek egy részében a sok boldog, és nyilvánvalóan nem a valóságot mutató poszt kényszeres bizonyítási vágyat ébreszt, másokat frusztrál, akkor mégis kinek jó a rengeteg karácsonyi poszt? A válasz egészen kézenfekvő, és legalább olyan lehangoló: a boltoknak. A CNBC nemrég publikált cikke rámutat arra, hogyan használja egyre tudatosabban marketingeszközként a kereskedelem a közösségi médiát. A statisztikák alapján a mobiltelefonról indított online vásárlások száma nagyon megugrott az elmúlt két évben, különösen a 17 és 22 év közötti korosztály körében, és ezek jelentős része az Insagram és a Snapchat közreműködésének köszönhető. A direkt hirdetésekből is egyre több van, de a felhasználók is remekül működnek reklámhordozóként, sokszor úgy, hogy maguk sem tudnak róla.
És akkor most mi legyen?
Vegyünk példaként egy teljesen átlagos ünnepi posztot, amit azért teszel ki az Instagramra, hogy az ismerőseid lássák: csodásan érzed magad! A kanapén ülve olvasgatsz egy most kapott könyvet, melletted egy pohár forralt bor, a háttérben karácsonyfa, a kicsomagolt ajándékok dobozában üldögél a macskád elégedett fejjel. Írsz egy szívhez szóló idézetet mellé, és ráteszel néhány hashtaget: #bestbook #holiday #cat #wintermood . Ennek köszönhetően a posztod megérkezik egy könyvterjesztő céghez, egy utazási irodához, egy téli sportszereket gyártó céghez és egy macskatápot forgalmazó vállalathoz, mivel ők kifejezetten keresik a profiljukba vágó címkéket. Lehet, hogy kommentelnek valamit a posztod alá. Te kíváncsiságból rákattintasz az oldalukra, lájkolsz ott ezt-azt, és már meg is vagy te is és az ismerőseid is, akiket érdekel, te milyen oldalakat követsz.
Most akkor meneküljünk egy barlangba a közösségi média ártalmai elől? Nem valószínű, hogy ez a jó megoldás. Inkább el kell fogadni, hogy ilyen világban élünk, és tudatosan használni azokat az eszközöket, amit mások is ismernek és használnak. Szóval: jöhetnek azok a karácsonyi posztok, irigykedjenek csak a többiek, és higgyék csak azt a forgalmazók, hogy mi vagyunk az ideális vásárlójuk! Ha mi is ismerjük a szabályokat, senki nem csaphat be, és talán az év végi pánik is alábbhagy egy kicsit.
