Ha több ember él együtt egy háztartásban, akkor elkerülhetetlen, hogy a legbanálisabb dolgokon vitázzanak akár minden nap. Azok az apróságok a legidegesítőbbek, amikről nem is gondolnánk, hogy érdemesek a balhéra. Aztán ott találjuk magunkat, hogy már megint a villanykapcsolón vagy a vécéülőkén vitázunk. Mintha minél kisebb és banálisabb a probléma, annál nagyobbat tudnánk veszekedni rajta. Most pedig, hogy egész nap össze vagyunk zárva, ezek az apróságok még nagyobb súllyal nehezednek a családra.
Egy közösségi oldalon feltett körkérdés után kirajzolódott, hogy a leggyakoribb viták természetesen a házimunka körül vannak, de a berögzött szokásainkkal is az őrületbe bírjuk kergetni a családtagokat. Íme az öt leggyakoribb vita, amiben mind bűnösök vagyunk.
1. Az a fránya szennyes nem mászik magától a fürdőbe
Ha gyerekeid vannak, szinte reflex lesz abból a vitából, hogy „miért nem találsz el a szennyesig?” A mi családunkban is rendszeresen áll a bál miatta, hogy valamelyik kamaszom szobájába belépek és ruha halmokat találok – szemmel láthatóan nem tisztákat -, és egyszerűen nem bírom felfogni, hogy miért nem találnak el a szennyessel a szobájuktól két lépésre található szennyestartóba. Ezért bevezettem azt, hogy nem szedem össze mások után a szennyest a lakás minden pontjáról, behajigálok mindent az ágyukba, és majd akkor mosom ki, ha kiteszik a szennyesbe. Ez egy igazi háború a szennyesek felett.
2. Ne álldogálj már a hűtő előtt!
Melyik táborba tartozol? Aki először eldönti mit szeretne enni, és csak pár pillanatra nyitja ki a hűtőt, amíg kiveszi az ételt, vagy aki ott álldogál a nyitott hűtőajtóban és próbálja kitalálni, mit is akar kivenni belőle. Ha ez a két típus egy háztartásban él, akkor bizony napjában többször is jó alapot ad a hűtő nyitogatása a vitára. Most főleg, hogy egész nap nyitjuk-csukjuk az ajtaját. Még gyerekkorunkban égett belénk valószínűleg a hűtős minta, a hűtő központi problémaforrásként jelen volt már akkor is minden család életében, hányszor szóltak ránk a szüleink, hogy nem mozi, hogy ott álljunk előtte és bambuljuk a tartalmát. Tették ezt nyilván spórolás céljából, hogy ne fogyasszuk az áramot annyira, tehát abszolút igazuk volt, mégis, a sok vita miatt sokan úgy nőttek fel, hogy a lázadás egy formájaként nyitott hűtőajtóban álldogálással tüntetnek az elnyomás ellen.
3. Cipő, papucs, ami sosincs jó helyen
Rendszeresen visszatérő elem volt a nem reprezentatív felmérésünk során az a sok cipő és papucs, amit valahogy sosem sikerül odarakni, ahova kellene. Az egyik csak lerúgja az ajtóban, és nem képes lehajolni, hogy a tartóra tegye. A másik a házipapucsában slattyog ki a kertbe, majd vissza a házba, aztán csodálkozik, ha kosz van. A harmadik pedig egyszerűen le sem veszi a cipőjét, és úgy mászkál a lakásban, amitől élete párja összes haja szála égnek áll. Ez utóbbival mélyen együtt tudok érezni, ilyenkor a lelki szemeim előtt megjelenik, hány kutyapisis járdán haladt át azzal a cipővel, amivel épp a nappali szőnyegét tapossa.
4. Túl hideg, túl meleg, sosem jó a hőfok
A hőmérséklet szempontjából talán a panelben élőknek van egyszerűbb dolga: a távhő eldönti helyettük, hogy melegük van vagy fáznak, sokat nem tudnak tenni a hőfok ellen, maximum az ablak nyitogatásával lehet szabályozni valamennyire. Ám akik saját maguknak állítják be otthon, hogy hány fok legyen a lakásban, azoknak jó sok vitatémát adhat a hőmérséklet. A válaszok szerint a tipikus problémaforrás az, hogy a feleség fázósabb, mint a férj, így aztán lehet küzdeni a termosztát fölött, és tekergetni ide-oda, hogy valaki mindig meg legyen sértődve miatta.
5. A folyamatosan bekapcsolt tévé
Nagy súrlódások alakulnak ki a tévé miatt is, főleg, ha az egyik úgy szeret aludni, hogy szól közben valami a háttérben, míg a másik a teljes csendet preferálná. Az utóbbinak van amúgy igaza, mert rendkívül rossz hatással van az alvás minőségére, ha megy a tévé közben. A körkérdésre olyan válaszadó is akadt, aki egyenesen külön szobába száműzte a tévé miatt a férjét.
Magadra ismersz valamelyik vitában? Esetleg egész más banális problémákon szoktál vitázni a családtagjaiddal? Az üzenet minden esetben az, hogy ezeken az apróságokon nem igazán érdemes fennakadni, bár bosszantók, de kenyértörésre nem érdemesek, még a mostani, összezárt helyzetben sem.