Miközben a napokban a frissen megjelent rendeletek és jogszabályok sorában a legtöbbünket az érdekelt, hogy az aktuális járványhelyzetben ki, kivel, mikor, hova és meddig mehet, más „érdekességek” is megjelentek a Magyar Közlönyben. A május 4-én napvilágot látott kiadvány például rendelkezik a március eleje-közepe óta általunk is sokat latolgatott kérdésről, hogy a kialakult járványhelyzetben mire számíthatnak a különvált szülők, akiknél probléma merül fel a kapcsolattartásban. Például mi történik akkor, ha most az egyik szülő nem adja vissza, vagy nem viszi el a megállapodás szerinti időben a gyereket. Az új jogszabályok és módosítások értelmezéséhez Illés Blanka családjogi ügyvéd segítségét kérte az nlc., hogy mindezek mit jelentenek a gyakorlatban.
Milyen büntetésre számíthat, aki a járványhelyzetben nem adja vissza a gyereket?
Korábban írtunk arról, hogy itthon az elmúlt évek során rengeteg probléma adódott a kapcsolattartás terén, vagyis abban a helyzetben, mikor a szülők már átestek a váláson, és megtörtént a bíróságon a szülői felügyelet rendezése (lánykori nevén gyermekelhelyezési per). Közülük sokan nem tartották be a bírósági végzésben meghatározott időpontokat és kötelezettségeket, anyuka vagy apuka például nem hozta el vagy vitte vissza péntek délután vagy vasárnap este a gyereket. A nehézségeket felismerve, az egyre tarthatatlanabb helyzet kezelésére született még tavaly decemberben az új törvény, amely keményebb eszközökkel lép fel a renitens szülőkkel szemben, továbbá teremt az eddigieknél egyenlőbb erőviszonyokat a térfeleken. Az új kapcsolattartási jogszabály részleteit, amelyeket ebben a cikkünkben olvashattok el, most újból nem meséljük el, főleg azok után, hogy a koronavírus azóta további változásokat és jogszabály módosításokat hozott e téren.
Az új végrehajtási törvény szerint végső esetben, ha a szülő következetesen, többszöri felszólítás után sem adta vissza a gyereket, a bíróság az ügyben akár a rendőrség közreműködését is kérhette. Így március 1-től konkrétan előállhatott a helyzet, hogy a gyámhivatal társaságában megjelenik az ajtó előtt a rendőr, és ő adja át, viszi el a másik szülőnek a gyereket. Ez a lehetőség most, míg tart a járványügyi intézkedés, nem él. „Ez persze nem jelenti azt, hogy nem bírságolják meg ugyanúgy az apukát vagy az anyukát, vagy ne tennének büntető feljelentést kiskorú veszélyeztetése és a kapcsolattartás akadályoztatása miatt a szülő ellen” – figyelmeztet Illés Blanka. Az ügyvédnő szerint a rendőri intézkedést leszámítva most is ugyanúgy él az összes eddigi szankció a kijárási korlátozások alatt is. Főleg, hogy jelenleg már nincs ítélkezési szünet a bíróságokon, egy ún. speciális eljárási rend van életben, a szokásosnál jóval több online és szóbeli helyett írásbeli elemmel.
- A szankció első szintje a kapcsolattartást megszegő szülőkkel szemben: bírósági meghallgatás, amikor figyelmeztetnek az elmaradt láthatás pótlására, a kapcsolattartás betartására és a következményekre, továbbá az eddigieknél nagyobb pénzbírság kiszabása az elmaradt láthatások után
- Második szint: A bíróság felkeresheti a gyámhivatalt, hogy indítsanak pert a szülői jog megszüntetésére.
- Harmadik szint: A bíró feljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése és a kapcsolattartás akadályoztatása miatt.
Indok-e a vírus arra, hogy ne adjam vissza a gyereket?
Azt Illés Blanka is megerősíti, nem lehet érv, hogy a járványra és a kijárási korlátozásokra hivatkozva nem adom vissza a másik szülőnek a gyereket. Ez alól a 14 napos, hivatalból elrendelt hatósági házi karantén az egyedüli kivétel, aminél viszont akkor számíthatok büntetésre, köztük pénzbírságra, ha egy pillanatra is elhagyom az otthonom területét. „Több bíróval és bírósági elnökkel is beszéltem a járványhelyzet kezdete óta, és mindenki azt mondja, hogy a hatósági házi karanténon túl, igenis át kell adni a gyereket, hiába félek a vírustól, vagy élünk a gyerekkel egy háztartásban idős, beteg szülőkkel, rokonokkal, nagyszülőkkel. Sőt, azt mondták, hogy csak még szigorúbban fognak eljárni, és még súlyosabb következménye lehet, ha valaki szülőként a kapcsolattartással a koronavírus-helyzetet kihasználva visszaél” – tudtuk meg a családjogi ügyvédtől.
A szakember a saját praxisában még nem tapasztalt hasonló visszaélést, de nem is javasolja, hogy bárki hasonlóval próbálkozzon. Olyan ideiglenes kapcsolattartási intézkedés viszont futott már be az irodájukba a bíróságtól, amiben azt mondták, anyuka ugyanúgy tartsa be a kapcsolattartást, majd miután apuka visszahozta a gyereket, a közös háztartáson belül oldják meg, hogy a kiskorú és a nagyszülők közvetlenül ne érintkezzenek. Az ügyvédnő szerint elképzelhető, hogy valaki mást tapasztalt, és a bíróság engedékenyebb volt e téren, de azok inkább egyedi esetek. Ami viszont szerinte az elvált szülők közül már most, vagy a közeljövőben tömegeket fog érinteni, és jóval komolyabb problémát fog jelenteni, az a tartásdíj kérdése.
„Sok apukának, anyukának teljesen megszűnt vagy jelentősen lecsökkent a jövedelme a koronavírus-válság miatt. Így a gyermektartásdíj-mérték módosító perekből száz százalék, hogy hamarosan rengeteg lesz, ám egyelőre még nem látszik, hogy mi lesz a bírói gyakorlat e téren” – állítja Illés Blanka. Az ügyvédnő hozzáteszi, arra minden érintett nagyon figyeljen, hogy a tartásdíj csökkentését csak hat hónapra visszamenőleg lehet kérni, így akinek csökken a jövedelme, és úgy látja, jó darabig csökkenni is fog, időben időben intézkedjen, és adja be a szükséges papírokat. Különben hiába lesz nulla forint a jövedelme, a gyerektartást akkor is be fogják hajtani rajta.
Kis könnyítés a kapcsolattartás „papírozásában”
Az új jogszabály arról is rendelkezik, hogy a kapcsolattartást a különvált szülők még a járványügyi helyzet ellenére is viszonylag gyorsan tudják rendezni. Vagyis mostantól ha a két szülő közt létrejön a tisztázni való kérdésekben egy közvetítői, ún., mediációs egyezség vagy egy közokiratos egyezség, amit ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzett, ezt már végre lehet hajtani. Korábban ezek a például ügyvédi vagy közjegyzői irodában született megállapodások csak onnantól váltak érvényessé, hogy a bíróság és a gyámhivatal is jóváhagyta. Mostantól a feleknek nem kell várniuk a hivatalos bírósági, gyámhivatali határozatra. A megállapodás behajtása viszont így is megindul, ha az egyik vagy mindkét szülő nem tartja be a kapcsolattartási szabályokat.
