A kutatók olyanok mint a szuperhősök, hiszen életeket mentenek és az azon dolgoznak, hogy a világ egy jobb hely legyen, vallja egy 15 éves coloradói kamasz, Gitanjali Rao, akit a Time az év gyermekének választott.
Az amerikai magazin először 1927-ben tette közzé, hogy szerintük ki az év embere, tavaly például a mindössze 17 éves Greta Thunberg kapta meg ezt a címet, és a svéd klímaaktivista lett a legfiatalabb személy, aki ilyen elismerésben részesült. A kiadvány idén gondolt egyet, és úgy döntöttek, be is vezetnek egy új, ifi kategóriát, vagyis nemcsak az év emberét fogják majd kihirdetni, hanem azt is, hogy ki az, aki szerintük megérdemli az év gyermeke címet. Az első évben állítólag több mint ötezer 8 és 16 év közötti amerikai fiatal közül választották ki az öt finalistát, akik közül ugye Gitanjali Rao került a dobogó legfelső fokára.
Gitanjali Rao , az év gyermeke 2020-ban (Fotó: TIME/Profimedia)
Gitanjali Rao, aki az évek során rengeteg elismerésben részesült, például felkerült a Forbes 30 sikeres 30 év alatti listájára és 2017-ben a legjobb fiatal tudósnak választották, elmondta, álmaimban sem gondolta volna, hogy egyszer ilyen megtiszteltetés éri, és
nagyon örül annak, hogy a világ kezdi felfogni, a jövő kulcsa a fiatal generáció kezében van.
Szülei, Bharathi és Ram Rao is a tudomány területén dolgoznak, és persze remélték, hogy lányuk is a nyomdokaikba lép majd, de azért ők is meglepődtek, amikor 10 éves korában kijelentette, a szén nanocsöves érzékelőkkel szeretne foglalkozni. Raot állítása szerint mindig is érdekelte, hogyan tudná jobbá tenni a világot, hogyan tudná megkönnyíteni az emberek életét, és második vagy harmadik osztályos lehetett, amikor rájött, hogy a tudomány és technológia segítségével érhet célt.
Gitanjali Rao legújabb találmánya a Kindly nevű alkalmazás, illetve Chrome-kiegészítő, ami mesterséges intelligencia segítségével képes felismerni az internetes zaklatást. Miután a program jelzi a felhasználónak, hogy az általa használt kifejezés problémás, az illető dönthet arról, hogy átírja a szöveget vagy változatlan formában küldi azt tovább.
„Nem az a cél, hogy büntessünk. Én is kamasz vagyok, tudom, hogy a tinédzserek néha kifakadnak. Ehelyett inkább az a cél, hogy átgondolják, mit is akartak mondani, és legközelebb ennek megfelelően tudnak majd cselekedni” – nyilatkozta a fiatal feltaláló.
Hozzátette, természetesen szülőket, tanárokat és kortársakat is megkérdezett arról, mit gondolnak az alkalmazásról, és annak ellenére, hogy sokan úgy gondolják, a kamaszok nem nagyon szeretik, ha megmondják nekik, mit hogyan csináljanak, a Kindlyt egy hasznos eszköznek tartják, ami segít nekik abban, hogy tanulhassanak a hibáikból, ő pedig nagyon örül annak, hogy megértették, pontosan mi is a célja ennek az alkalmazásnak.
Gitanjali Rao egyik első és legtöbbet emlegetett találmánya a Tethys 9 nevü készülék, illetve telefonos alkalmazás, ami már a korábban említett szén nanocsöves technológián alapszik, és aminek kifejlesztéséhez a michigani Flint városában történt vízszennyezés adta az ötletet. A Tethys 9 képes megállapítani a vízben lévő ólomszennyezés mértékét, és erről értesítést küld az okostelefonokra.
- Rao emellett kifejlesztett egy módszert, ami segít abban, hogy viszonylag korai szakaszban diagnosztizálni lehessen az opioidfüggőséget. Az utóbbi években az Egyesült Államokban járványszerű méreteket öltött a gyógyszerfüggőség, amit az opioidtartalmú fájdalomcsillapítók okoznak.
- Illetve éppen egy olyan módszerrel dolgozik, amivel könnyebb kimutatni a vízben található biológiai eredetű szennyezéseket, például különböző parazitákat.
Gitanjali Rao pedig idő után rájött, nemcsak az fontos, hogy olyan dolgokat fedezzen fel, amelyekkel jobbá teheti a világot, hanem az is, hogy arra ösztönözze a fiatalokat, hogy kövessék a példáját, mert nemcsak ősz, szemüveges, fehér férfiak lehetnek tudósok.
Ha én képes vagyok rá, akkor te is képes vagy rá, mindenki képes rá.
– üzeni a világnak.
A Time-nak adott interjújában elmondta, generációjának nagyon sok olyan problémával kell megküzdenie, amelyekkel korábban az emberiség nem szembesült, illetve rengeteg olyan megoldandó kérdés van, amit a múltból örököltek. De – hangsúlyozza mindig – nincs semmi baj azzal, ha valaki nem akarja minden kérdésre megtalálni a választ, hiszen minden apró erőfeszítés számít.
Nem kell minden problémát megoldani, koncentrálj arra az egyre, ami tényleg érdekel.
Rao az elmúlt években több TED-beszédet is tartott már, emellett írt egy könyvet, amiben gyereknek, valamit szüleiknek és tanáraiknak akarja megmutatni, hogy az ő módszere segítségével hogyan lehet megoldani problémákat, illetve iskolákkal, múzeumokkal és STEM-szervezetekkel közösen innovációs workshopokat tart hasonló céllal.
A diákok, akikkel együtt dolgozok, sokszor nem tudják, hogyan vágjanak bele. De ha megadjuk nekik a kezdő lökést, amire később építeni tudnak, az mindent megváltoztat
Állítása szerint több mint 30 ezer mentoráltja van. És persze igyekszik időt szakítani kedvenc hobbijaira, vagyis a vívásra, táncra és a zongorázásra is, a karantén alatt pedig – mint oly sokan szerte a világban – ő is rákapott a sütésre.
És a többiek
A 14 éves Tyler Gordonnak fiatal kora ellenére komoly megpróbáltatásokon kellett keresztülmennie, a siket fiú ötévesen hallásjavító műtéten esett át, és közel két évre kerekesszékbe kényszerült, miután D-vitaminhiány miatt csípő- és lábtörése is volt. Az általános iskolában diáktársai sokszor cikizték, és emiatt inkább hallgatásba burkolózott, nem szívesen beszélt mások előtt. 10 éves volt, amikor úgy döntött, édesanyja nyomdokaiba lép, és ő is megpróbálkozik a festéssel. A portréval, amit iskolája igazgatójáról készített, első helyezett lett egy helyi rajzversenyen.
A világ akkor figyelt fel Gordonra, amikor 2018-ban megfestette az NBA egyik játékosának, Kevin Durantnak a portréját, és azóta számtalan sztár kérte meg, hogy készítsen róluk festményt. A fiatal festő emellett fontosnak tartja, hogy alkotásaival komoly társadalmi kérdésekre is felhívja a figyelmet. Az elmúlt négy évben több mint 500 olyan ember arcképét festette meg, akik inspirálóan hatottak rá, nemrég például az USA leendő alelnökéről, Kamala Harrrisről készített festményt.
A tehetséges kamasznak természetesen saját Instagram-oldala is van, ahova rendszeresen tölt fel oktatóvideókat több mint 50 ezer követőjének.
A 14 éves Jordan Reeves, akinek bal karja nem fejlődött ki könyöktől lefelé, szintén sokat tett azért, hogy a világ egy picivel jobb, színesebb, kedvesebb és elfogadóbb hely legyen. A Missouri államban élő kamasz akkor lett ismert, amikor néhány évvel ezelőtt bemutatta a magának, illetve sorstársainak tervezett műkezet, amit az egyszarvúak inspiráltak. Reeves azóta írt életrajzi könyvet arról, hogy milyen végtaghiánnyal élni, illetve tanácsadóként több cég munkáját is segítette, például a világ egyik legnagyobb játékipari vállalattal, a Mattellal is dolgozott együtt, hogy olyan játékokat gyárthassanak, amikkel a fogyatékkal élő gyerekek is könnyebben azonosulni tudnak.
Emellett édesanyjával létrehozták a Born Just Right alapítványt, illetve ő az egyik alapítója a Steam Squad nevű szervezetnek. „Vágj bele, bízz magadban, ne foglalkozz azzal, hogy másik mit gondolnak rólad. Te is képes vagy megváltoztatni a világot, és mindegy, hogy kis vagy nagy változásokról van szó” – vallja Reeves, akit a világjárvány sem állított meg abban, hogy megmutassa kortársainak, hogyan milyen csodákat rejt a tudományok és a művészetek világa.
A 10 éves Bellen Woodard egy különleges zsírkréta-készlettel hívta fel magára a figyelmet. Éppen rajzolgattak az osztálytársaival, amikor rájött, hogy nincs olyan zsírkréta-paletta, amivel a saját bőrszínét meg lehet festeni. Így született meg az a 12 árnyalatból álló készlet, amivel ez már egyetlen gyermek számára sem jelenthet problémát. A Woodward család egyúttal létrehozta a More Than Peach nevű alapítványt, amin keresztül eddig 40 000 dollár értékben osztottak szét multikulturális zsírkréta-készleteket és kifestőkönyveket szerte az országban. Bár a szülők többsége úgy gondolja, hogy a kisgyermekkel nem érdemes ilyen témákról beszélni, mert úgy sem értik meg, a Skidmore College és a Boston University kutatása szerint a gyerekek már négy évesen elkezdik kapizsgálni, mi is az, hogy faji előítélet. Bellen Woodard édesanyja szerint a zsírkréta-készlet viszont egy jó módja annak, hogy megmutassuk a gyereknek, hogy milyen sokfélék vagyunk és mennyire fontos az elfogadás
A most 16 éves Ian McKenna harmadik osztályban szembesült azzal, hogy vannak diáktársai, akik szinte éheznek. Először önkéntes szervezeteken keresztül szeretett volna rajtuk segíteni, de elküldték őt arra hivatkozva, hogy túl fiatal. McKenna ezt nem hagyta annyiban, és úgy döntött, saját kezébe veszi az ügyet. Édesanyjával régóta kertészkedtek, és a felséges terményt mindig szétosztották azok között, akik rászorultak. Innen jött az ötlet, hogy az iskolában is létre lehetne hozni egy veteményest, és amit megtermelnek a diákok, azt szétosztják a hátrányos helyzetű társaik között. Közösségi támogatással sikerült beszerezni a szükséges eszközöket és a vetőmagokat, és a projekt olyan sikeres lett, hogy már öt tankörzetben is vannak iskolakertek. Ian McKenna pedig a karantén idején sem tétlenkedett, Instragram-oldalán kertészeti és főzési tanácsokat is ad.
