Kevés 17 éves mondhatja el magáról azt,

• hogy egy olyan globális tüntetéshullámnak lesz az elindítója, ami több millió embert mozgat meg,
• hogy a világ vezető politikusai paroláztak vele,
• hogy a Time magazin az év emberének választotta,
• vagy hogy egy alternatív Nobel-díj büszke tulajdonosa.

És kevés 17 éves mondhatja el magáról , hogy élete egyik legmeghatározóbb évéről másfél órás dokumentumfilm készült.

2020 augusztusában volt két éve annak, hogy egy 15 éves diáklány úgy döntött, sztrájkolni kezd a svéd parlament előtt, hogy a politikusokat erőteljesebb fellépésre szólítsa fel a klímaváltozással szemben. Ez a lány nem más, mint Greta Thunberg, a világszerte ismert klímaaktivista, aki soha nem akart egy mozgalom arca lenni, mégis így történt.

Én vagyok Greta

Azt, hogy hogyan lett egy copfos, kék melegítőfelsős lányból egy generáció hangja, egy svéd filmes, név szerint Nathan Grossman I am Greta (Én vagyok Greta) című filmje mutatja be, vagyis igyekszik bemutatni. Teljes képet nem kapunk, de tény, hogy a fiatal klímaaktivistának olyan oldalát is megismerhetjük, amire eddig nem igazán volt mód. A film egy évet ölel fel: végigkísérhetjük, hogy a 2018 augusztusában a svéd parlament előtt magányosan üldögélő Greta hogyan jutott el odáig, hogy kiossza a világ vezetőit az ENSZ 2019 szeptemberében tartott New York-i klímacsúcsán. 

Grossmann jókor volt jó helyen, főnöke ugyanis ismerte Greta Thunberg szüleit. Innen jött a füles, hogy mit csinál a lány a parlamentnél, és így foroghatott egyből a kamera. No persze, amikor filmezni kezdett, maga sem gondolta volna, hogy az utcán kucorgó, visszahúzódó, de nagyon elszánt lány később rocksztárokat megszégyenítő hírnévre tesz szert, hogy ezrek fogják skandálni a nevét, és hogy a rajongókat biztonsági embereknek, rendőröknek kell majd távol tartani tőle.

Amikor első képek miatt a helyszínre értek, nehezen találták meg az egyik legszelesebb szegletben üldögélő diáklányt. Gretának nem volt ellenvetése azzal kapcsolatban, hogy bemikrofonozzák, Grossman pedig felvilágosította, hogy nem tudja, mi lesz a felvételek jövője, meddig jutnak a témával. Lehet, hogy csak egy-két napig fogják követni őt, ez majd eldől. Grosmann a kezdetekkor alacsony képminőségben forgatott, mert nem akarta pazarolni a tárhelyet. Akkor jött rá, hogy milyen fontos témáról kezdett el forgatni, amikor pár hónappal később már nemcsak a skandináv országokban tüntettek a diákok a klímaválság miatt, hanem más régiókban, sőt más kontinenseken is, és már nemcsak pár tucatnyi fiatal protestált, hanem ezrek.

A terv az volt, hogy készülő filmjében az egész mozgalommal foglalkozik majd, hogy nemcsak egy főszereplő lesz, hanem több fiatal aktivistát is bemutat, de Greta háttértörténete annyira megfogta, hogy úgy döntött, csak rá fog koncentrálni. A személyesebb megközelítés azután lett igazán hangsúlyos, hogy a diáklány beszédeit, a kérdésekre adott válaszait hallgatva egyre kíváncsibb lett arra, mi is jár Greta Thunberg fejében.

Greta Thunberg a svéd parlament előtt 2018 augusztusában (Fotó: MICHAEL CAMPANELLA/Getty Images)

A filmes úgy érezte, hogy a róla készült film segíthet tisztázni a dolgokat, mert szerinte a nyilvánosság előtt Greta nagyon „egydimenziósnak” tűnt, sokan csak egy dühös és szomorú kislányt láttak benne. Hogy pontosan mit gondoltak róla, azzal nyilván maga Greta is tisztában volt. 

Persze azzal, hogy Grossmann filmjének végül ő lett a főszereplője, nem egészen ért egyet, szerette volna, ha az a klímakrízisről, és nem róla szól. És úgy általában nem ért egyet azzal, hogyha bármilyen mozgalomról vagy kezdeményezésről van szó, annak mindenképpen kell, hogy legyen egy arca, egy személy, ami az egész tömeget képviseli. Pontosan érti, tudja, hogy így könnyebb eljuttatni az emberekhez az üzenetet, de nem ért vele egyet, szerinte nem szabadna olyen mértékben előre tolni embereket, ahogyan a média teszi, úgy véli, sokkal inkább a problémákra kellene fókuszálniuk.

– nyilatkozta Thunberg a New York Timesnak. 

“Az idősebbek csak azt látják, hogy a fiatalok furán lázadnak és nem tisztelik őket”

Hogy az idősebb generáció mit gondol a fiatal aktivistákról, azt Grossmann finoman már az első percekben bemutatja: a svéd parlament előtt elhaladó járókelők közül sokan furcsán néznek a klímasztrájkoló Gretára, egy idősebb hölgy pedig meg is jegyezi, hogy az iskolában lenne a helye.

A helyzet pedig nem lesz jobb akkor sem, amikor Greta már kellően ismert lesz ahhoz, hogy politikusok és más döntéshozók előtt tartson beszédeket. Ahogyan a kamera a közönség sorait pásztázza, látni, ahogyan a felnőttek a telefonjukat nyomkodják vagy kétkedve nézelődnek, miközben Greta éppen arról beszél, hogyan veszik el gyerekeiktől a jövőjüket. Mindeközben persze piszok fontosnak tartják, hogy kezet fogjanak vagy szelfizzenek vele, hiszen így bizonyítani tudják a világnak, hogy igen, őket igenis érdekli a klímaváltozás és a fiatalok véleménye.

Greta Thunberg egy interjúban azt mondta, bárcsak lett volna nála rejtett kamera, akárhányszor politikussal beszélt, mert nem hinnénk el, miket mondanak. Állítása szerint sokan érveltek a nyilvánosságtól távol azzal, hogy ők nagyon szívesen tennének valamit, de támogatottság híján meg van kötve a kezük, és tőle, a 15-16 éves diáklánytól vártak segítséget. Ezeknél a jeleneteknél nézőként kényelmetlenül fészkelődünk a székben, de mindig van egy kis feloldozás, például amikor látjuk, hogy mennyien támogatják őt, amikor olyan közegbe kerül, ahol láthatóan nem terméketlen talajra hullanak a szavai. 

Ugyan sokan azt várják egy dokumentumfilmtől, hogy legyen objektív, mutassa be teljes egészében a valóságot, ez a műfaj nem mindig erről szól. Az I am Greta sem egy életrajzi film, inkább a zeitgeistot bemutató videónapló: nincs narrátor, senki nem beszél a kamerába, nincsenek szakértői megszólalók, akik segítenének jobban megismerni, hogy mi az az Asperger-szindróma, amire a lány maga egyszer szupererőként hivatkozott. Greta állítja, hogy az aktivisták között valószínűleg azért vannak olyan nagy arányban az autisták, mert őket nem korlátozzák szociális szabályok, elvárások, és nem nagyon érdekli őket, hogy mit gondolnak róluk. A filmnek pedig az az egyik legerőteljesebb pillanata, amikor Thunberg kijavít egy riportert, hogy

ő nem Asperger-szindrómában szenved, hanem Asperger-szindrómája van. 

Kritikusai sokszor azzal próbálták hitelteleníteni őt, hogy azt mondták róla, ő egy beteg kislány, akit a szülei egyszerűen csak kihasználnak (még maga Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is beleesett ebbe a hibába), illetve sokan vádolták azzal, hogy életkorát és az autizmust csak pajzsként használja. A film egyik jelenetében látni, hogy Greta az édesapja társaságában támadó kommenteket olvas fel, de míg apja arca elkomorodik, úgy tűnik, ő jól szórakozik ezeken. Maga Grossman is azt mondta, hogy ha valami rosszul is esik Gretának, gyorsan lerázza magáról, és megy tovább. Még akkor is, ha maga Vlagyimir Putyin vagy Donald Trump gúnyolódik rajta. 

– nyilatkozta a fiatal aktivista, amikor arról kérdezték, mit érzett, amikor megnézte a két politikus nyilatkozatait. És hogy mi a válasza azoknak, akik a szemére vetik, hogy úgy harcol a klímaváltozás ellen, hogy megoldási javaslatokkal még nem igazán állt elő.

Állítása szerint az ő szerepe csupán annyi, hogy bemutassa a valóságot, és meglátása szerint szükség volt arra, hogy valaki kíméletlen őszinteséggel világítson rá a helyzetre. Hiú ábrándokkal nem megyünk sokra, és az a helyzet, hogy a fejlődés gátja sokszor maga a túlgondolkozás.

A filmből kiderül az is, hogy Greta édesapja, Svante (aki minden útjára elkísérte) eleinte nem támogatta lánya klímaharcát, és miután a 2018-as katowicei COP24 klímakonferencián végre sikerül kiszabadulniuk az újságírók gyűrűjéből, meg is beszélik, hogy ugyan ez hihetetlen élmény volt, de pár nap múlva már senki nem fog emlékezni Gretára, és ez így van jól. Greta édesanyja, Malena Ernman is feltűnik pár kép erejéig, de mivel a felvételek többsége útközben, és nem otthon készült, ezért inkább Svante és gyermeke kapcsolata az, amiről többet tudunk meg.

A legérzelmesebb jelenetek pont hogy azok, amikben apa és lánya együtt szerepel: ezekből ismerhetjük meg igazán Greta másik oldalát, azt, hogy sokan bármennyire szeretnék, ő sem egy szuperhős, hanem egy tinédzser, aki szereti a kutyáit, akinek az ágyán plüssállatok hevernek, aki néha összezörren a szüleivel, és hogy nem mindig búskomor. Igenis szokott felszabadultan nevetni, sőt, táncolni is. 

Kapunk egy kis bepillantást abba is, hogy mi indította el Gretát ezen az úton, hogy mi volt abban az iskolai filmben, ami miatt elhatalmasodott rajta a klímaszorongás, és ami később arra sarkallta, hogy rávezesse családját, fenntarthatóbban kellene élni, majd hogyan döntött úgy, hogy 2018 nyarán, hogy péntekenként nem megy iskolába, helyette egész nap a Riksdag előtt fog sztrájkolni. És abba is, hogy az a lány, aki 2019 szeptemberében az ENSZ-klímacsúcson egy hihetetlenül erőteljes beszédet tartott, miket élt át a New Yorkba tartó úton.

– küszködik könnyeivel Greta Thunberg annak a vitorlásnak a fedélzetén, amivel Európából az Egyesült Államokba utazott.

Nathan Grossman egy interjúban kulisszatitokként egyébként elárulta, ugyan az elején a fiatal aktivistát valóban megviselte az utazás, de voltak felnőttek (például ő maga), akik rosszabbul bírták az óceánon hánykolódást. Hozzátette, ebben a bő két hétben készült felvételek jól mutatják, hogy

milyen erő rejlik a természetben.

15 napig tartott, mire Greta Thunberg Európából New Yorkba ért (Fotó: Atilgan Ozdil/Anadolu Agency/Getty Images)

Hol van most Greta Thunberg?

Egy évvel azután, hogy a vitorláson hánykolódva azt kívánta, bárcsak otthon lehetne, bárcsak minden a régi lenne, bizonyos értelemben teljesült a kívánsága. Greta Thunberg 2020 szeptemberében, egy év kihagyás után visszatért az iskolába.

„Nagyon hiányzott. Nagyon jó érzés visszajönni az iskolába, és normális dolgokat csinálni. Hogy újra van napi rutin. Szeretem, amikor rendszer van az életemben, ez valószínűleg az autizmusom miatt van így – nyilatkozta. Greta örül, hogy egy kicsit visszasüllyedhetett a névtelenségbe, már amennyire ez lehetséges. – Az emberek persze tudják, ki vagyok. De nem vagyok holmi főállású híresség. Olyan vagyok, mint bárki más” – jegyzi meg, és de hozzáteszi, hogy nem csinálná vissza az elmúlt időszakot. 

– tette hozzá.

Greta természetesen az elmúlt hónapokban is odafigyelt, hogy véletlenül se feledkezzünk el arról, milyen kihívásokkal állunk szemben. Januárban több beszédet is tartott a davosi Világgazdasági Fórumon, majd részt vett egy bizottsági gyűlésen az Európai Parlamentben, ahol a készülő klímatörvény volt a téma – és amivel ő természetesen elégedetlen. Később bejelentette, hogy karanténba vonul, mert lehet, hogy ő is megfertőződött a koronavírussal. Egy nyilatkozatában arról is beszélt, hogy bárcsak a klímaváltozás ellen is olyan komoly lépéseket tennénk, mint a világjárvány terjedése ellen.

Erőfeszítéseit a pandémia közepette is elismerték, júliusban megkapta a legmagasabb portugál emberi jogi elismerést, a Gulbekian-díjat és a vele járó egymillió eurót. Thunberg az összeget olyan szervezeteknek adományozza, amelyek környezetvédelemmel foglalkoznak és a klímaváltozás ellen küzdenek. 2020. augusztus 20-án, klímasztrájkja kezdetének második évfordulóján három aktivista társával egy nyílt levelet adtak át Angela Merkel német kancellárnak, és bejelentették, hogy ismét szeretnék globális szintre emelni a tüntetéseket, igaz, a járványhelyzettől függ, hogy virtuálisan vagy az utcákon tiltakoznak majd. Greta az utóbbit választotta,

szeptember 25-én több fiatallal együtt ismét a svéd parlament elé vonult.

Nem ment el szó nélkül a George Floyd halála utáni Black Lives Matter-tüntetések mellett sem, és természetesen az amerikai elnökválasztással is foglalkozott. Októberben arra buzdított mindenkit, hogy szavazzon Joe Bidenre, a Demokrata Párt jelöltjére, majd megragadta az alkalmat, hogy elégtételt vegyen Donald Trumpon, és stílszerűen a Twitteren trollkodta meg. Amikor Gretát a TIME magazin az év emberének választotta, az elnök azt javasolta neki, hogy „nyugodjon le”, mire a fiatal aktivista, kihasználva azt, hogy Trump a választási eredmények miatt kissé dühbe gurult, hasonlókat javasolt neki. 

Állítása szerint tanulságos volt figyelni, hogy a választási hajrában a környezetvédelem és a klímaváltozás témája mennyire háttérbe került. 

(Az Én vagyok Greta szerepel a 2020-as Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál programjában is, a rendezvény, amit a járvány miatt a virtuális térbe költözött 2020. november 22-ig tart.)

Még több klímaváltozás:

• Föld napja: Vajon a járvány hosszú távon is jót tesz a környezetünknek?
• „A kifogások nem oldják meg a klímaválságot” – Udvaros Dorottya a Karmelita kolostor előtt tüntet
• A jelenlegi irányokkal nem menthető meg az ökosztisztéma