Kedves fiatal, akinek most kezdődött az érettségi!
Lehet, hogy még nem is látsz tovább a vizsgáknál, és csak azon jár most az eszed, hogy mennyire fogod magad leinni, ha sikeresen leteszed az érettségit. Megértelek, még emlékszem rá, mekkora stressz és nyomás volt a vállamon a vizsga, amiről azt hittem akkor, hogy életem egyik legfontosabb eseménye. Így 25 év távlatából persze már tudom, hány sokkal fontosabb történés van egy életben, aminek semmi köze az iskolákhoz. De most, a te 18-19 éves fejeddel ezt még nem kell tudni, neked most a jövőre kell koncentrálni, megtervezni a következő lépést az álmaid felé – még akkor is, ha a lehetséges lépések nagy részét elvette tőled a járvány.
Nézem a statisztikákat és megértem, ha el vagy keseredve, mert úgy látod, esélyed sincs elhelyezkedni érettségi után. A továbbtanulás bizonytalan és ez a jövőben csak fokozódni fog, a munkakeresés pedig szinte reménytelen egy érettségivel, tapasztalat nélkül, hiszen az utóbbi egy évben inkább elveszítették az állásukat a sok éve dolgozók is, nem pedig az álmaikat valósították meg. Mi lesz veletek, egy egész generáció kerül kispadra a járvány miatt?
Azt írja a KSH, hogy a 2020. november és 2021. január közötti időszakban „A 15–24 éves munkanélküliek száma 40 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 2,3 százalékponttal, 13,0%-ra nőtt. Az összes munkanélküli közel ötöde a fiatalok köréből kerül ki.” Nem csoda, ha azt érzed, nincs hova menni, hiába lesz meg az érettségi, nem tudsz majd továbblépni.
De nem azért írom ezeket, hogy még jobban elkeserítselek, hanem azért, hogy megnyugtassalak: van még időd megvalósítani a céljaidat, csak most türelmesnek kell lenned. A járvány a te korosztályodra akkora csapást mért, ami miatt egy ideig olyan érzésed lehet, mintha megállt volna az idő körülötted és beleragadt volna a lábad egy kád rágóba.
Érthető a türelmetlenség és reménytelenség, de hidd el, nem is olyan sok idő alatt ez is el fog múlni és ráléphetsz majd arra az útra, amit kitaláltál magadnak. Jelenleg a túlélésre kell koncentrálni, arra buzdítalak, hogy hozd ki a legjobbat a körülményekhez képest saját magadból. Ha nincs munka, segíts a szüleidnek, amiben lehet. Ha nem vesznek fel egyetemre, akkor képezd magad tovább könyvekkel, online tanfolyamokkal. Mindegy hogyan és mit teszel érettségi után, csak érezd tőle azt, hogy előrefelé tartasz.
Ha pedig elöntene a teljes nihil, akkor képzeld magad az időskori éned helyébe, ahogy visszagondol a fiatalkorára és tedd fel az ő fejével a kérdést: mennyire számít a jelenlegi megrekedtség? A válasz jó eséllyel az lesz, hogy évtizedek múlva nem érzed már majd akkor problémának a mostani helyzeted, mert már tudod, hogy megoldódik minden, így vagy úgy, de boldogulni fogsz az életben. Ne keseredj el, ünnepeld meg a sikeres érettségit (mert sikerülni fog, ez nem is kérdés), aztán apró lépésekben kezdd el építeni a jövőt. Az sem baj, ha még jó ideig a szülőkkel maradsz, mert nem lesz annyi jövedelmed, hogy albérletet fizess, csak ne vedd magadra miatta a sok rosszindulatú mamahotelezést. Ebben a szituációban muszáj, hogy összefogjon az egész család és támogassák egymást, mert ez az egyetlen út, hogy ti, fiatalok ne veszítsétek el a jövőképeteket és a reményt, hogy lesz ebből még normális élet, csak a járvány miatt jó sok türelem kell hozzá, hogy valósággá váljon.