nlc.hu
Család

Érettségi szóbeli nélkül

Érettségi szóbeli nélkül: „Az oktatásirányítás már most megbukott az érettségin”

Nagy felzúdulás követte a pénteki bejelentést, miszerint nem lesz szóbeli érettségi – kevés kivétellel –, csak az írásbeli vizsgát tartják meg. Megnéztük, hogyan reagáltak a hírre a szülők, tanárok és a legfontosabb: mit gondolnak az érettségiző diákok?

A pénteken bejelentett, majd a Magyar Közlönyben megjelent döntés szerint a középiskolák május 10-én nyitnak (az óvodák és általános iskolák maradtak a jelenlegi álláspont szerint az április 19-i nyitásnál) és nem lesz szóbeli érettségi, csak az írásbelin kell számot adni az érettségizőknek a tudásukról. Kevés kivétel lesz azért a szóbelik terén, azoknál a tantárgyaknál, amik csak szóbeli vizsgával rendelkezik (mint például a bibliaismeret vagy népművéeszet), értelemszerűen szóbelizni fognak a diákok, illetve akkor is javíthatnak szóban, ha az írásbelin nem érik el a 25 százalékot. Testnevelésből is megtartják a szóbelit és gyakorlati vizsgát, a többség azonban marad szóbeli nélkül, csupán az írásbeli érettségivel. Mit gondolnak ezekről a hírekről a szülők, tanárok és a diákok?

Mit szólnak a szülők?

A szabály szerint az érettségin egy helyiségben legfeljebb 10 vizsgázó lehet, és a május 10-i középiskolai nyitás is leginkább az érettségizők egészségének megőrzése miatt történik. A kisebb gyerekek szülei főleg erre kapták fel a fejüket, és jogosnak tűnik a felháborodásuk a közösségi oldalakon, mert mégis miben különbözik a középiskolások egészsége az általános iskolások és óvodások egészségétől? A kamaszokra veszélyes a tömörülés, maximum 10-en lehetnek egy teremben, de az általános iskolásokat és ovisokat nyugodtan lehet egymás nyakára engedni harmincasával, majd ott biztos nem lesz baj (spoiler: de, lesz baj, össze fogják fertőzni egymást és hazaviszik az oltás nélkül tengődő szülőknek a vírust, aztán imádkozhatnak, hogy ne legyen nagy a baj).

A szülői panaszokból az tűnik ki, hogy a többség feleslegesnek tartja a fennmaradó négy hétre kinyitni az iskolákat – akár gimnázium, akár általános iskola a szóban forgó intézmény. A Szülői Hang Közösség is annak az aggodalmának adott hangot egy sajtóközleményben, hogy az április 19-i nyitás túl korai és nincs garancia arra, hogy biztonságos kinyitni az általános iskolákat és óvodákat:

Egy iskolai osztályban vagy óvodai csoportban a 20-30 gyerekhez kb. 100 egy háztartásban élő családtag tartozik, akik között így átlagosan ezek szerint akár öt fertőzött is lehet.

Az általános iskolákban, óvodákban nagy a fertőzésveszély, hiszen ott a biztonságos távolságtartás, a maszkviselés betarthatatlan

Tavaly májusban kinyitottak az óvodák is (Fotó: MTI / Komka Péter)

A jelenlegi hivatalos fertőzöttségi adatokból tehát az olvasható ki, hogy az iskolai osztályok és óvodai csoportok jelentős részénél a gyermekek és az egy háztartásban élő családtagok között is jelen lehet a vírus, ami az iskolakezdéssel a gyerekeken keresztül a többi családra is átterjedhet még akkor is, ha az iskolákban és óvodákban óvatosan és körültekintően járnak el.” Azt is hozzáteszik, hogy érthető teljesen az is, hogy a kisebb gyerekek szülei milyen lehetetlen helyzetbe kerültek, hiszen egyszerre kellene dolgozni és gyerekeket terelgetni, tanítani, de „a nehézségek ellenére mégis a biztonság, az élet védelme kell, hogy az elsődleges szempont legyen: várjuk a nyitást, de nem bármilyen áron.

Ne veszélyeztessük a gyermekeket, tegyünk meg mindent, hogy ne legyen több árván és félárván maradt gyermek, ne legyen több megözvegyült szülő, ne legyen több pedagógus áldozat!

A május 10-i középiskolai nyitásra reagálva a fenti állásponttal ért egyet PDSZ elnöke, Komjáthy Anna is, ahogy a hvg.hu-nak tett nyilatkozatában kifejtette: „Az általános iskolákban, óvodákban nagy a fertőzésveszély, hiszen ott a biztonságos távolságtartás, a maszkviselés betarthatatlan, így nem tudjuk elfogadni, hogy ezek az intézménytípusok kinyitnak április 19-én.”

A szóbeli érettségivel kapcsolatban kevesebb szülő szólalt fel a közösségi oldalakon, leginkább olyan véleményekkel találkozni, hogy milyen elavult az egész érettségi rendszer, teljesen feleslegesen kínozzák a gyerekeket, inkább át kellene venni a svéd modellt, ahol az év végi jegyek alapján született eredménnyel zárják az utolsó középiskolai tanévet. Aki akar, tehet javítóvizsgát, de nincs ez a kötelező, tömeges nyomasztás, mint nálunk a 12. év végén, amit érettséginek hívnak.

Mit szólnak a tanárok?

Egy ismerős gimnáziumi történelemtanár is egy másik országból hozott példát, amikor arról kérdeztem, mit szól a szóbeli vizsga nélküli érettségihez: „Egyrészt nem akkora baj, hogy elmarad a szóbeli érettségi, mert így sokkal több eséllyel lesz a gyerekeknek érettségije. Ha ugyanis pont szóbelire betegedne le a gyerek, akkor akár az egész érettségit is bukhatná.

A fő probléma inkább az, hogy a tapasztalataim szerint a szóbelin általában javítanak a gyerekek az érettségi jegyeken, ha másért nem, hát azért, mert kihúzunk belőlük válaszokat, tudunk valamennyit segíteni nekik. Így elesnek egy lehetőségtől, hogy javítsanak az írásbeli érettségi jegyükön.

Egyébként én úgy oldottam volna meg ez a helyzetet, ha az érettségi körüli kontaktcsökkentés a cél, ahogy Szlovákiában volt már tavaly is a járvány miatt: az év végi jegyet adnám érettségi jegynek, és csak a felsőoktatási felvételi tárgyakból kellene érettségizni a gyerekeknek, akik tovább akarnak tanulni. Így teljesen elkerülhetnénk a tömegjeleneteket. De persze ezt nem akarják bevezetni itthon, mert jó eséllyel a gyerekek lecsapnának a lehetőségre, hogy matekból nem kell érettségizni és elfogadnák habozás nélkül az év végi jegyet érettségi jegynek is.”

Ezt az év végi átlagolást azonban nem minden pedagógus tartja jó ötletnek, egy másik gimnáziumi tanár véleménye szerint sokkal egzaktabb eredményt kaphatunk a végzős évfolyamokról így, hogy központi feladatlapon mérik az érettségi során a tudást, ugyanis egy gyengébb iskolában jobb jegyet kaphat év végén egy gyengébb teljesítményre a tanuló, mint az erősebb iskolában az erősebb tanuló – ez pedig nem lenne igazán igazságos, főleg, ha a továbbtanuláshoz szükség van a pontokra. Példának hozta fel a tavalyi brit történetet, ott ugyanis tavaly nem tartottak a járvány miatt érettségit, hanem kitaláltak egy algoritmust a diákok osztályzására. Ezzel csak az volt a probléma, hogy az algoritmus úgy működött, hogy azt feltételezte, hogy könnyebb jó jegyet szerezni a gyengébb suliban, míg az erősebbekben nehezebb jó jegyhez jutni, így aztán egészen furcsa értékelések kerültek a gyerekek lapjaira. Több egyetem nem is fogadta el később az algoritmus által adott értékelést és csak az iskolai jegyek alapján döntöttek inkább a felvételről.

Az oktatásirányítás már most megbukott az érettségin

Érkező diákok állnak sorban az írásbeli történelem érettségi vizsga előtt, egy székesfehérvári gimnáziumban, tavaly májusban (Fotó: MTI / Vasvári Tamás)

Kerényi Kata gimnáziumi tanár erőteljesen bírálta az oktatásirányítást az egész káosz miatt, ami az érettségi körül kialakult: „Az oktatásirányítás annyit tett az érettségi ügyében, hogy egy az egyben átemelte a tavalyi megoldást arra hivatkozva, hogy az már bevált. Csakhogy az akkor egy vészhelyzeti döntés volt, amit nagyon gyorsan és kapkodva hoztak meg, a különleges helyzetre való tekintettel. Olyan volt, amilyen, halogatták is az utolsó pillanatig, de a semminél jobb volt. Csakhogy azóta eltelt egy év. Egy olyan év, amikor már menet közben pontosan lehetett látni, hogy egy tartósan elhúzódó járványról van szó.

Nincs mit szépíteni rajta: az oktatásirányítás elvesztegetett 12 hónapot, amit hasznosan is eltölthetett volna: többféle verzió kidolgozásával és azok szakmai vitára bocsájtásával,  esetleg egy online vizsgarendszer kifejlesztésével és tesztelésével.

Vannak remek oktatáskutatóink, nagyon jó, elhivatott tanáraink, akik mindannak ellenére, ami az elmúlt időszakban történt a magyar oktatásügyben, nagy elszántsággal vetették volna bele magukat egy ilyen munkába. De senki nem kérte őket erre, és lehetőséget sem kaptak arra, hogy maguk kezdeményezhessenek valami hasonlót.

Az már tavaly is nehezen volt érthető, hogy egy esetleg online is kivitelezhető szóbeli miért lenne veszélyesebb, mint egy több embert egy légtérbe terelő írásbeli vizsga. Az sem világos számomra, hogy miért ne lehetne akár kicsit később tartani a vizsgákat, vagy legalább azokét, akik nem tanulnak most tovább. Én a gyerekekért kevésbé aggódom: az egész káoszban ők a leghiggadtabbak, legéletrevalóbbak, és biztos vagyok benne, hogy meg fogják tudni oldani az érettségit, bármennyire is megnehezíti a jelenlegi helyzet a számukra. De az oktatásirányítás már most megbukott az érettségin.”

Mit szólnak a diákok?

Egy tavaly érettségizett diák kifejezetten jó ötletnek tartja, hogy elmarad a szóbeli, az ő szemében ugyanis egyáltalán nem javítási, sokkal inkább rontási lehetőség lett volna, ha szóban is kellett volna felelnie. „Így legalább most egy esélyed van, az írásbeli. Amilyenre ezt megírod, olyan lesz az érettségi és kész. Igaz, hogy nem tudsz szóban javítani, de mások sem tudnak, úgyhogy könnyebb lesz az átlagpontot összeszedni, ami egy normál egyetemre elég. Aki meg a nehezebb egyetemet célozza meg, az úgyis olyanra írja az érettségit is, hogy kihozza magából írásban a legjobbat. De ha emiatt mégsem sikerülne a felvételi, akkor sincs vége a világnak, majd jövőre lehet újra próbálkozni.” 

Nem ennyire derűlátó az a diák, aki most készül az érettségijére, és már annyira magába fordult a nagy magányban, hogy nem is izgatja, hogy lesz-e szóbeli vagy sem. Ahogy írja, neki már csak a „lehangoló” jelző jut eszébe mindennap, amikor leül egyedül, a szobájában begubózva az asztalához tanulni, magolja a tételeket és alig mer kilépni a lakásból, hogy nehogy épp az érettségire kapja el a vírust. Egy osztálytársa ennél sokkal lelkesebben vette a hírt, hogy nem lesz szóbeli, mert szerinte csak lehúzná az érettségi eredményét, jobbnak érzi magát írásban. Lehetőségként éli meg, hogy így sokkal több energiája marad készülni az írásbelire, és talán ezzel könnyebben össze tudja szedni a szükséges pontokat az egyetemhez. 

Felkészültél a vakcinákból?

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése