Ed Gein borzalmas gyilkosságai olyan nagy hatással voltak a filmesekre, hogy több horrorfilm főszereplőjét is a sorozatgyilkosról mintázták. Ha láttad az olyan klasszikus horrorokat, mint a Psycho, A bárányok hallgatnak vagy A texasi láncfűrészes mészárlás, akkor találkoztál Ed Gein, vagy ahogy elhíresült: a plainfieldi mészáros személyiségének egyes részeivel, ugyanis ezek a rettenetes szereplők az ő élete és tettei alapján születtek meg a filmvásznon. Amikor 1957-ben a rendőrök egy eltűnt nőt keresve eljutottak Ed Geinig, a házában valódi horrorra akadtak: nemcsak a keresett nő lefejezett testét találták meg, hanem többek között koponyákat, emberi testrészeket, sőt, még olyan lámpát is, melynek a lámpaernyőjét emberi bőrből, konkrétan egy arcból készítette a gyilkos. Mint később kiderült, Ed Gein fő célja az volt, hogy elhunyt édesanyját alkossa újra és a bőrébe tudjon bújni.
Az első áldozat
Teljes nevén Edward Theodore Gein 1906-ban született egy elnyomó és fanatikus vallásos anya gyerekeként. A bátyjával, Henry-vel együtt olyan nevelésben részesültek, melynek alapja az volt, hogy a világ gonosz, a nők a bűn megtestesítői, az alkohol és a paráználkodás pedig ördögtől való. Plainfieldbe, a kisvárosba is azért költözött az anya a két fiával, hogy megvédje őket a nagyvárosok szennyétől, de még itt is inkább a városon kívüli területen éltek, hogy ne fertőzze meg a két gyerek lelkét a gonosz a többi emberen keresztül. Ed Gein csak akkor hagyta el a teljesen izolált házat, amikor iskolába ment, ám ott nem tudott beilleszkedni az osztálytársak közé. Később a társai úgy emlékeztek vissza Geinre, mint furcsa gyerekre, aki különcként viselkedett, és mivel beszédhibás is volt, így a iskolai bántalmazások céltáblájává vált nagyon hamar.
Ed egyébként imádta az anyját – az apja 1940-ben belehalt az alkoholizmusba -, itta minden szavát és teljes mértékben magáévá tette anyuka világnézetét. A bátyja, Henry azonban olykor ellenszegült az anyjuknak, valószínűleg ezért is lett ő Ed első áldozata 1944-ben: egy éjjel mezőgazdasági okokból kellett felégetniük egy földet, ám csak Ed élte túl az éjszakát. Később azt vallotta a tűzoltóknak a gyilkos, hogy a bátyja csak úgy eltűnt az elszabadult tűzben, ezért végül tragikus balesetként ítélték meg az esetet. Henry halála után Ed még inkább elszigetelve élt az anyjával a házukban egészen az anya 1945-ben bekövetkezett halálig, ezután kezdődött el Gein sorozatgyilkos pályafutása.
A plainfieldi mészáros
Az anyja halála után Ed Gein az egészet házat átalakította egy nagy szentéllyé a nő számára. Az anya által egykor használt szobákat lezárta, bedeszkázta és érintetlenül hagyta, míg ő maga beköltözött a konyhából nyíló kis hálószobába. A várostól messze, egyedül abban az emlékhellyé alakított házban kezdett eluralkodni rajta a megszállottsága. A napjait azzal töltötte, hogy a náci orvosi kísérleteket és az emberi anatómiát tanulmányozta, pornót nézett – bár soha nem próbált meg igazi nőkkel randizni – és horrort olvasott. Beteges fantáziáit ekkor kezdte kiélni, ám ez az elszigeteltség miatt észrevétlen tudott maradni, egy évtizeden át bármit művelhetett, mert senkit sem érdekelt, mi zajlik a várostól távoli Gein házban. Akkor változott meg minden, amikor 1957-ben a helyi kisbolt tulajdonosa, Bernice Worden eltűnt vérnyomokat hagyva maga után, az utolsó vásárlója pedig nem más volt, mint Ed Gein, aki fagyállóért tért be a boltba. A rendőrség végül ezért látogatott el a nyomozás keretében Gein házába, ahol aztán egyenesen besétáltak a megvalósult horrorba.
A rendőrök a konyhában egyből megtalálták Bernice Worden holttestét: a gerendáról lógott levágott fejjel, a bokájánál megkötözve. A házkutatás során pedig még több borzalommal kellett szembesülniük, szanaszét heverő emberi csontok, karóba húzott koponyák Gein ágyán, illetve szerte a házban olyan használati tárgyak várták a rendőröket, melyek emberi testrészekből készültek. A hatóságok emberi bőrrel kárpitozott székeket, bőrből készült szemeteskosarat, lábszár bőréből készült nadrágot, arcokból készült maszkokat, mellbimbóból készült övet, ablakredőny húzójaként használt ajkakat, női felsőtestből készült fűzőt és egy emberi arcból készült lámpaernyőt is találtak. Mindezek mellett több levágott testrészre is akadtak, volt köztük négy orr, kilenc különböző nő nemi szerve és rengeteg köröm. Megtalálták Mary Hogan kocsmárosnő maradványait is, aki 1954-ben tűnt el.
Hány embert ölt meg Ed Gein?
A gyomorforgató és sokkoló házkutatás után Ed Gein azt mondta, hogy a legtöbb testrészt a temetőből gyűjtötte, olyan nőket keresve a sírokban, akik hasonlítottak az édesanyjára. A miért kérdésre pedig szintén megvolt a válasza: létre akart hozni egy olyan „ruhát” a bőrökből és testrészekből, melybe belebújva a saját anyjává válhatott volna.
Ed Geint ugyan letartóztatták, ám nem ítélték el végül a bíróságon az elmeállapotára hivatkozva, hanem a Central State Hospital elmebeteg bűnözőknek fenntartott részlegére zárták skirzofénia diagnózissal 1957-ben. Ugyanebben az évben Ed Gein háza misztikus módon leégett. Tíz évvel később Gein elmeállapotát annyira stabilnak találták, hogy bíróság elé állították, hivatalosan ekkor ítélték el Bernice Worden meggyilkolásáért. Más áldozatokat nem kötöttek hozzá, állítólag leginkább azért, mert az ügyészség szerint az elmebetegsége miatt úgyis az elmegyógyintézetben tölti a hátralévő életét, ezért pénzkidobásnak látták, hogy tovább nyomozzanak.
Egészen Ed Gein 1984-ben bekövetkezett haláláig nem derült ki, hogy pontosan hány embert ölt meg, a saját bevallása szerint csak két nő volt az áldozata. A rendőrség ugyan több mint 40 holttestet (részeket) talált a házában, de azokkal kapcsolatban Gein azt vallotta, hogy mindet sírokból rabolta. Talán soha nem tudjuk meg, pontosan hány áldozatot követelt a sorozatgyilkos elmebetegsége, de az biztos, hogy Ed Gein a történelem egyik leghátborzongatóbb gyilkosa, nem véletlen lett az ő története és személye olyan sok ikonikus horrorfilm főszereplőjének a forrása.