A férfi fogamzásgátlás múltja, jelene és jövője

„A fogamzásgátló tabletta a férfiak számára igazságos. Több értelme van a töltényeket kivenni a fegyverből, mint golyóálló mellényt viselni!” – ez az idézet olvasható Dr. Balló András urológus, andrológus szakorvos összefoglalójában, amit a férfi fogamzásgátlás elérhető és elméleti módszereiről írt. Ami a jelent és a jövőt illeti, rendszeresen bukkannak fel cikkek olyan kutatásokról, amelyek sokakban felkeltik a reményt azzal kapcsolatban, hogy már tényleg csak karnyújtásnyira van egy olyan gyógyszer vagy megoldás, ami nem a nőket, hanem a férfiakat célozza.

Nemrég például arról szóltak a hírek, hogy a Minnesotai Egyetem kutatói egy olyan, férfiaknak szánt fogamzásgátló tablettát kísérleteztek ki, amely az egereknél  99 százalékos hatékonyságot mutatott, és amivel kapcsolatban hamarosan elindulhatnak az embereken végzett vizsgálatok. A tabletta mellett szól, hogy nem hormonális úton fejti ki a hatását, a hatóanyag az emberi szervezet és az A-vitamin kölcsönhatását célozza, pontosabban kísérleti vegyület blokkolja a sejtekben a vitamin egyik formájához való kötődésért felelős fehérjét, így hosszan tartó, de még visszafordítható sterilitást idéz elő. Az, hogy ez lehet az egyik lehetséges út, az messze nem újdonság, csaknem 100 éve tudott, hogy az A-vitaminnak fontos szerepe van a spermatogenezisben, vagyis a sperma sejtek képződésében.

„Ha minden jól megy, és a gyógyszer kellően biztonságosnak és hatékonynak bizonyul a klinikai vizsgálatokban, akkor biztosra vehetjük, hogy még ebben az évtizedben, de talán már öt éven belül a piacra kerülhet” – nyilatkozta az Gizmodónak az egyik kutató, Abdullah Al Noman, aki figyelmeztet azért arra, hogy lehet, hogy több időre lesz szükség, és megjegyezte, hiába foglalkoztatja a tudósokat hosszú évtizedek óta ez a téma, egyelőre nem kapható kereskedelmi forgalomban fogamzásgátló tabletta férfiak számára, annak ellenére, hogy születtek ígéretes eredmények. Nem véletlenül viccelődnek a szakmabeliek azzal, hogy

immár hatvan éve hallgathatjuk azt, hogy már csak öt év és elérhető lesz fogamzásgátló tabletta férfiak számára.

„Pár évente megjelenik a hír, hogy mindjárt kijön, aztán mégsem. Itt is be kell avatkozni a hormonháztartásba, csak ez a férfiaknál nem tud olyan gyorsan hatni, mint a nőknél, mert a megtermékenyítésre alkalmas spermium képződése pár hónapot vesz igénybe. A nőknél egyszerűbb beavatkozni a hormonális folyamatba. Nem valószínű az sem, hogy 19 éves férfiak elkezdenének női hormont tartalmazó szert szedni, ami a spermiumképzésüket megszünteti. Másrészt vannak olyan vélemények, hogy a női fogamzásgátlás kikísérletezett, megoldott, és ezzel a dolog el van intézve” – nyilatkozta nlc-nek néhány évvel ezelőtt  dr. Kardos Róbert urológus főorvos.

Egyelőre a nőknek kell elviselni mindenféle mellékhatást a szabadságért cserébe (NorLevo esemény utáni tabletta – Fotó: Jasper Juinen/Getty Images)

Ami miatt talán bizakodóbbak lehetünk, az a hormonmentesség, voltak ugyan nagyon hatékonynak mutatkozó hormonális alapú fogamzásgátlók, de a kísérleti alanyok által tapasztalt mellékhatások miatt ezeket mégsem dobták piacra, vagyis ahogyan egy 2016-os „a vizsgálatban résztvevőkre jelentett kockázatok meghaladták a lehetséges előnyöket”. Az egyik leggyakoribb mellékhatás a pattanások megjelenése volt, sokan panaszkodtak hangulatingadozásra, de volt, aki izomfájdalomról számolt be, a ritkábban megjelenő kísérő tünetek között pedig a herefájdalom, a fokozott éjszakai izzadás és a zavartság szerepelt. Itt fontos megjegyezni, hogy mindezek ellenére a megkérdezett férfiak 75 százaléka továbbra is használta volna ezt a kísérleti szert. „A vártnál nagyobb számú nemkívánatos esemény ellenére sok résztvevő elégedettségét fejezte ki a módszerrel kapcsolatban, és jelezte, hogy partnereik megkönnyebbültek, hogy nem kell magukra vállalniuk a fogamzásgátlás terhét” – állt a hivatalos sajtóközleményben.

A fogamzásgátlás múltja

Ugyan a fogamzásgátlás terhe, ahogyan a fenti idézet is mutatja, most főként a nők vállán nyugszik, de ez nem jelenti azt, hogy csak az utóbbi időben kezdtek volna el foglalkozni azzal, hogyan vehetik ki a részüket a férfiak ebből azonkívül, hogy óvszert húznak vagy mondjuk sterilizáltatják magukat. Persze régebben főként a különböző növények vélt vagy valós fogamzásgátló hatásait igyekeztek hasznosítani, az ókorban például a kender és kerti ruta magjával védekeztek, a középkori perzsák sok minden más mellett pedig a levantei gyapot magját használták erre.

A tudomány ugyan bizonyította, hogy a gyapotnövényből kinyerhető gosszipol valóban hat a termékenységre, de amiatt, hogy bizonyos százalékban hosszú távon terméketlenséget okozhat, valamint kis számban ugyan, de volt, akinél súlyos hypokalaemia alakult ki, vagyis a vérben túl alacsony volt a kálium koncentrációja, úgy gondolták, nem biztonságos a használata. A Trypterigium wilfordii nevű növényben található triptolid is ígéretes lenne, ha nem bizonyosodott volna be, hogy irreverzibilis meddőséghez vezet, illetve egyes vizsgálatok szerint immunrendszert gátló hatása is van. És nemcsak a belsőleg alkalmazható módszerekkel igyekeztek védekezni őseink, a hővel történő fogamzásgátlást Hippokratész is említi, aminek alapja az, hogy a spermiumtermelés a hőmérséklet növekedésével megzavarható. Ezen úton sok modernkori kutató is elindult, volt, aki az ultrahang hatására történő hőmérséklet-emelkedéssel kísérletezett. 

Ha már az újabb időkről beszélünk,

1960. augusztus 18-án dobták piacra a világ első fogamzásgátlóként engedélyezett tablettáját, az Enovidot.

A  nőknek szánt tablettának azonban számos kellemetlen, sőt veszélyes mellékhatása volt, és egyes orvosok szerint ma már nem kapná meg az engedélyt. Kevesen tudják, de ekkoriban férfiaknak szánt gyógyszereken is dolgoztak. Ennek története meglehetősen bizarr, ha lehet ilyet mondani. Az 1950-es években a Sterling Drug, egy mára már megszűnt gyógyszeripari vállalat tudósai egy olyan kártevők elleni szeren dolgoztak, és sikerült is azonosítaniuk egy vegyületet, ami átmenetileg terméketlenné tette a kísérleti állatokat.  Ezt a felfedezést követően úgy döntöttek, meg kellene vizsgálni, hogy WIN-18446 hasonló hatással van-e az emberekre is. A kísérleti alanyokat az Oregon Állami Büntetés-végrehajtási Intézet elítéltjei közül választották ki. A vizsgálatok jól haladtak, úgy tűnt, nincs komolyabb mellékhatása a szernek, ráadásul hatásos is, mindössze tizenkét hét alatt minden egyes férfinál csökkent a spermiumszám, amikor pedig felhagytak annak szedésével, ez visszaugrott a normális szintre.

Fotó: SSPL/Getty Images

Később azonban kiderült, van egy komoly ellenjavallat, az alkoholfogyasztás, egyes források szerint az egyik elítélt hozzájutott egy kis whiskyhez, aminek elfogyasztása után nagyon rosszul lett. És kiderült, ez nem véletlen és elszigetelt eset volt, ha valaki ilyen szert szed és mellé alkoholt fogyaszt, akkor nagy mennyiségű acetaldehid keletkezik a szervezetében, ez pedig durva másnaposságot okoz. Ez a fordulat véget is vetett ennek a kutatásnak, igaz, az elmúlt években vannak szakemberek, akik újra megpróbálják kiaknázni a WIN-18446 nevű vegyületben lévő lehetőségeket. Mindeközben pedig folytak a kísérletek a hormonalapú gyógyszerekkel, Gregory Pincus, aki a női fogamzásgátló tabletta egyik feltalálója, is elindult többek között ezen az úton. Sikerült bebizonyítani, hogy van olyan kombináció, ami átmenetileg gátolta a spermatermelést, csak van egy kis probléma, amellett, hogy a férfiaknál is felléptek különböző mellékhatások, a tabletta az esetükben lehet, hogy egyébként sem jó megoldás, valószínűleg az implantátum, az injekció vagy a gél formájában érdemes próbálkozni vele.

A fogamzásgátlás jelene és jövője

A fogamzásgátlásban használt módszereket egyébként többféleképpen is lehet csoportosítani, ahogyan Balló András írja hatásmechanizmusuk alapján három fő kategóriába sorolhatjuk ezeket: 

• a spermiumoknak a női reproduktív rendszerhez való eljutásának gátlása révén ható módszerek (pl. óvszer, vazektómia)
• a spermatogenezis, vagyis a spermaképződés gátlása révén ható módszerek
• a hímivarsejtek érését vagy a megtermékenyítő képességét gátló módszerek

De megkülönböztethetjük a módszereket ugye aszerint, hogy hormonok útján működnek-e vagy másképpen, nem hormonális módszer például a termikus módszer vagy az ultrahang használata, de beszélhetünk mechanikus módszerekről, mint amilyen a vazektómia és az azzal rokon eljárások. Néhány évvel ezelőtt írtunk egy indiai orvosok által kifejlesztett módszerről, aminek az a lényege, hogy egy speciális polimerfajtát juttatnak az ondóvezetékbe, ami megakadályozza, hogy a spermiumok eljussanak az ejakulációs csatornába, és mások is vannak, akik hasonló terméket szeretnének piacra dobni. És ez nem minden, lehetett olvasni egy kínai kutatócsoportról, aki szerint az lehet a megoldás, ha nanorészecskéket fecskendeznek a herékbe, és infravörös lézerrel melegítik fel őket, vagy a britek által kiötlött tisztasági tablettáról, amely megakadályozná, hogy a férfiak orgazmus közben ejakuláljanak.

Hogy a fent említett példákból vagy más próbálkozásokból lesz-e bármilyen, szélesebb körben kapható termék, az jó kérdés. Az biztos, hogy komoly egészségügyi fordulatot jelentene, ha lendületet kapna a férfi fogamzásgátlók piaca. Ez pedig a gyógyszercégeknek is megérné, Global Market Insights Inc. kutatócég szerint a fogamzásgátlók piaca 2023-ra várhatóan egy 33 milliárd dolláros üzletet jelent majd, és kereslet is lenne valószínűleg. Egy 2002-es német felmérés során, amelyet kilenc országban, köztük Brazíliában, Franciaországban, Németországban, Mexikóban, Mexikóban és az Egyesült Államokban 9000 férfi körében végeztek, a válaszadók több mint 55 százaléka mondta, hogy hajlandó lenne használni a férfi fogamzásgátlás új formáját. A Johns Hopkins Egyetem egy későbbi tanulmánya úgy becsülte, hogy az ilyen termékek a kilenc országban 44 millió vásárlót eredményezhetnek, írja a Bloomberg. 

Fotó: Samsul Said/Bloomberg via Getty Images

A fogamzásgátló tabletta feltalálása mindenesetre óriási szabadságot hozott el a nők számára, nélküle valószínűleg nem lett volna szexuális forradalom, de persze semmi sem fekete és fehér, mindennek ára van, főleg a korai készítményeknek rengeteg mellékhatása volt. Ugyanaz az orvoscsoport, amely a női tablettát kikísérletezte, az férfiak számára is elő akart rukkolni egy ilyen szerrel, de a herék zsugorodása – más mellékhatások mellett – arra késztette őket, hogy letegyenek róla.  

– írja a Vice.

És valahol érthető, hogy nők hajlandóak elviselni mindenféle mellékhatást cserébe a szabadságért. Azzal, hogy képesek kontrollálni, hogy teherbe esnek-e és mikor, rengeteg lehetőség nyílt meg a nők előtt, olyan lehetőségek, amelyekhez korábban szinte csak a férfiaknak adatott meg. Mindazonáltal nehéz tagadni, hogy férfiaknak egyenlő felelősségük van a nem kívánt terhességek megelőzésében, ahogyan azt is, hogy a nemek nem egyformán viselik a következményeket, a nők számára egy nem kívánt terhesség minden szempontól több kockázattal jár, és a költség-haszon elvet nézve mondhatnánk, a férfiaknak nem éri meg vállalni a gyógyszerek okozta a mellékhatásokat, és az is tény, hogy számukra kevesebb módszer áll rendelkezésre. 

Maga a biológiánk sem könnyíti meg a helyzetet, nagyon egyszerűen fogalmazva a peteérést könnyebb szabályozni, mint a spermiumtermelést. „A spermatogenezis elég félelmetes ellenfél. A testünk évezredek alatt úgy fejlődött ki, hogy sok spermiumot termeljen” – nyilatkozta John Amory, a Washingtoni Egyetem orvosi karának kutatóorvosa. Mindemellett arról sem szabad elfeledkezni, hogy a férfiak tovább maradnak termékenyek, mint a nők, ezért évtizedekkel tovább kellene használniuk a fogamzásgátlót, egy a témával foglalkozó cikk pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyógyszerrel olyankor csak 50 százalékban hatásosak, és a fogamzásgátlók esetében az 50 százalékos sikertelenségi arány nem igazán elfogadható. 

Jó hír, hogy ha korábban úgy is tűnt, hogy a férfiakat úgy kondicionálták, hogy azt higgyék, a fogamzásgátlás csak a nők felelőssége, bőven akadnak olyan férfiak, akik hajlandóak nagyobb szerepet vállalni ebben. A korábban már említett összefoglalóban az andrológus azt írja, hogy 

a férfiaknak több mint a fele szeretne partnerével egyenlő mértékben részt venni a családtervezésben, azonban a férfi fogamzásgátló módszereket világszerte csak 14%-ban alkalmazzák, és jelenleg nincs elérhető gyógyszerkészítmény.

„Elköttettem magam, hogy a feleségemnek ne kelljen fogamzásgátlót szednie”

Az Egyesült Nemzetek (UN) egyik dokumentuma szerint a világon egyébként a női sterilizáció és az óvszer a legelterjedtebb fogamzásgátlási módszer, bár régiónként vannak eltérések, Európában például a női fogamzásgátló tabletta az egyik fő módszer. Érdekes ilyen szempontból a YouGov egyik felmérése, ami szerint a briteknél minden harmadik szexuálisan aktív férfi (33%) fontolóra venné a tabletta férfi változatának szedését, ez pontosan ugyanannyi, mint a jelenleg hormonális fogamzásgátlást használó nők aránya, és van még egy közös pont, nagyjából egyenlő arányban aggódnak a mellékhatások miatt, a megkérdezettek férfiak 31 százaléka és a nők 33 százaléka tart ezektől. Mindez úgy, hogy a férfiaknak csak másodkézből van tapasztalatuk arról, mivel is jár tablettát szedni. 

„Kísérleti alany nem szívesen lennék, szóval biztosan nem állnék sorba érte az elsők között, de ha idővel látnám, hogy biztonságos és nincsenek komolyabb mellékhatásai, akkor miért ne? Mondjuk vesztenivalóm nincs sok: már van két gyerekem, és nem igazán szeretnék többet” – írta nekünk egy kétgyermekes édesapa. „Kétlelkű vagyok ezzel kapcsolatban, mert korábban több olyan párkapcsolatom is volt, ahol a partnerem szedett fogamzásgátlót, miközben én nem szednék, mert nem tenném ki magam a hormonális mellékhatásoknak. Viszont akkor hogy várhatom el ezt egy nőtől? Épp ezért az a véleményem, hogy amíg van más út a nem kívánt terhességek elkerülésére, addig kikerülném a kemikáliákat” – írta egy másik kollégánk, aki hozzátette, fontos leszögezni, hogy