nlc.hu
Család
Nyílt levél a kanapéról társkeresőző férjhez

Nyílt levél a kanapéról társkeresőző férjhez

Házas vagy, de már rég elhidegültél a feleségedtől, új életet kezdenél annyi év mellőzöttség után, és csak arra vágysz, hogy szeressenek, ugye? Tudom, hiszen te magad is ezt fogalmaztad meg, és villanásnyi időre talán, még el is hiszed. Én nem.

Van, akinek bejött a netes társkeresés, van, akinek nem, és van, aki még reménykedik abban, hogy be fog neki jönni. Persze, nem mindegy, ki, mire használja. Te kapaszkodásra, majomszerű csimpaszkodásra, önáltatásra, meg egy kis levegővételre. Persze, megértem, hogy onnan, ahol vagy, nagyon jól esne a friss levegő, de feljönni érte már nem szándékozol.

férfi telefonnal a kezében

Nagy szavak tettek nélkül (Fotó: Getty Images)

Mert ugye, ott vannak a gyerekek és a közös hitel, de esküszöl, hogy már nem szeretitek egymást a feleségeddel, és már az idejét sem tudod annak, hogy mikor szexeltetek. Azt mondod, totális az elhidegülés, már csak a papírok tartanak össze – azok viszont jó erősen. Annyira, hogy együtt is éltek, és a válópert sem adtátok be. De ha találsz valakit, akiért megéri kilépned, akkor ugrasz, bele a nagybetűs boldogságba – mondod te.

A valóság meg az, hogy eszed ágában sincs kilépni a megfeneklett kapcsolatodból. Nem jó, de nem is kifejezetten rossz, már megszoktad. A környéket is ismered, a hentest, a zöldségest, a kisboltost, a környező utcákat, parkokat, kényelmes a napi rutin, még, ha tetszhalottként is létezel benne. De időről időre feljön benned a vágy egy normális életre, azon viszont már nem gondolkozol el, hogy az nem jár mindenkinek. Nem jár csak úgy. Azért tenni kell, merni kell, lépni kell, fájni kell. De ezekhez, köszönöd szépen, neked semmi kedved.

Neked ahhoz van kedved, hogy jöjjön valaki, aki elfeledteti veled azt, hogy miben is élsz, aki elfeledteti a valóságodat, és együtt szövögessetek soha be nem teljesülő álmokat. Ami neked levegőt adó meseszövés, az a másiknak fájdalmas hazugság. Meg a feleségednek is. Aki talán sejti, hogy mit teszel, de félrenéz. Kettőtök közös hazugsága ez, kettőtök fájdalma, és a harmadiké, negyediké, ötödiké, aki azt gondolja, majd ő lesz az, aki miatt felnyílik a szemed, és lépsz. Mindig jön valaki, aki a saját értékét abban méri, meg tud-e menteni valakit – magának. Persze, a vége borítékolható: egy kis fájdalom után kéred a következőt. Mindeközben a gyerekek, ha nem is látnak mindent, de éreznek, és mintákat másolnak, de persze, te miattuk maradsz. Miattuk társkeresőzöl a fotelből.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top