Kékfény-ügy: így használják ki a szexmunkásokat

Néhány nappal ezelőtt Budapesten elfogtak egy 44 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy készpénzért biztosított bérelt ingatlanokat szexmunkások számára. A férfi, akiről kiderült, hogy a Kékfény riportereként dolgozott, 2021 augusztusától vett saját nevére bérbe lakásokat az ország több nagyvárosában, például Budapesten, Szolnokon, Debrecenben. A szexmunkások, akiket állítólag internetes szexoldalakról toborzott, naponta 12 és 15 ezer forint közötti összegeket fizettek neki az ingatlanokba helyezett széfbe dobva, miközben élőképes videóhívásban voltak vele, és hivatalos források szerint így 30 millió forintot meghaladó jövedelemre tett szert.

Az ügyészség közleménye szerint bordélyház fenntartásával elkövetett prostitúció elősegítésének bűntette miatt indult eljárásban rendelték el a férfi letartóztatását, és erre azért volt szükség, mert büntetett előéletű, jelenleg is több büntetőeljárás van vele szemben folyamatban, és tartanak attól, hogy megszökne vagy újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. Ugyan a férfi teljes beismerő vallomást tett, de védőjével a letartóztatás ellen fellebbezett.

Fotó: Getty Images

Legális vagy illegális? 

Magyarországon bizonyos feltételek mellett nem büntetendő tevékenység a prostitúció, a szexmunkások egyéni vállalkozóként dolgozhatnak. Ezenkívül minden más, ami erre épül, ezzel kapcsolatos, az büntetendő.

„Ami ennek törvényi hátterét jelenti, a szexmunkás a saját ingatlanában legálisan dolgozhat, de ha kiskorú gyereke van, akkor abban a házban, lakásban nem dolgozhat, és akinek pedig két saját ingatlanja van, az valószínűleg nem szexmunkával keres pénzt. Ahogyan az sem életszerű, hogy valaki egyszerre bérel két ingatlant is, vagyis a szexmunkásoknak az éri meg nekik a legjobban, ha azokon a napokon, amikor dolgoznak, kifizetik azt a 10-15 ezer forintot, amit kérnek tőle a bérbeadók” – nyilatkozta az nlc-nek Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének (SZEXE) elnöke, aki hozzátette, 

Amennyiben kiderül, hogy valakinek a lakásában szexmunkások dolgoznak, akkor akkor bérbeadót vonják felelősségre prostitúció elősegítése miatt, még akkor is, ha esetleg nem volt tudomása, milyen tevékenység zajlik az otthonában. „Ez általában úgy szokott zajlani, hogy a rendőrök figyelmeztetik, mondja fel a bérleti szerződést. Ezzel azonban megint a szexmunkások veszítenek, hiszen nem kapják vissza a korábban kifizetett kauciót, ráadásul mivel egy másik bérleményre lesz szüksége, ott is fizetnie kell pénzbiztosítékot, ami több százezer forintot jelent.” 

Hozzátette, hogy mi minősül bordélyháznak, annak megítélése nem olyan egyszerű. Előfordul, hogy a szexmunkások nem maradnak sokáig egy helyen, hanem mondjuk három hetente más városban kezdenek el dolgozni, ugyanis egy idő után a vendégek keresik az újat.

Ugyan nagyobb biztonságot jelentene az, hogy a szexmunkások egymással összefogva bérelnének lakást, de a jelenleg hatályos törvények alapján ez nem járható út, ilyen esetben őket is felelősségre lehet vonni, hiszen egymás elősegítőinek számítanak. „Gyakran előfordul az is, hogy a hatóságok nem olyanokra csapnak le, akik – kvázi kihasználva a szexmunkásokat – bérbe adják az ingatlanokat, hanem azokra a szexmunkásokra, akik nem akartak mást, csak biztonságban érezni magukat és megosztozni a költségeken.”

Az, hogy mikor jelenik meg a rendőrség egy szexmunkások által használt ingatlannál, sok tényezőtől függ, például attól, hogy mennyire zavarja mindez a lakóközösséget, hányszor jelez a közös képviselő a rendőrségnek, illetve a hatóságok mennyire foglalkoznak a bejelentésekkel. Ahhoz, hogy az együttéléssel járó problémák megszűnjenek, többek között arra lenne szükség, hogy a Magyarország által is aláírt New York-i egyezményt az emberkereskedelemről és a prostitúcióról – ha csak részlegesen is –, de felmondják, ennek egyik tilalma ugyanis ingatlan és egyéb helyiségek prostitúciós célra való rendelkezésére bocsátásról szól. 

Hogyan tovább?

„Így lenne lehetőség például arra a megoldásra, ami Ausztriában is van. Náluk vannak olyan épületek, ahol a lakásokban csak szexmunkások dolgoznak, csak nekik vannak kiadva. Ennek pedig megvan az az előnye is, hogy sokkal nagyobb biztonságban is vannak, sokkal jobban tudnak egymásra és magukra is vigyázni, előbb kérhetnek a rendőrségtől segítséget” – tette hozzá Földi Ágnes. Ez persze csak egy példa a sok közül, Európán belül sok jó gyakorlat van, amit át lehetne venni, de ő egyelőre nem bizakodó.

A szexmunka is munka jelentésű falfirka mellett sétál el egy férfi a francia szexmunkások tüntetésén, amelyet az ügyfeleik büntethetőségéről szóló törvényjavaslat elfogadásának ötödik évfordulóján tartanak Párizsban 2021. április 13-án (Fotó:
MTI/EPA/Yoan Valat)

„Az elmúlt nagyjából negyed évszádban csak annyit haladtunk előre, hogy végre munkaként tekintenek a szexmunkára, adófizető állampolgárok lehetnek, és ez persze óriási előny, nagyon sokan is élnek vele, de azért még bőven van tennivaló. De a döntéshozóknak nem érdeke változtatni, mert félnek attól, hogy mi lesz a lakosság véleménye, az egyének nem érdeklik őket. Pedig jó lenne, ha lenne egy politikai erő az országban, amelynek tagjai elgondolkodnának azon, hogy amellett, hogy beszedik az adót a szexmunkásoktól, elfogadható körülményeket is teremtsenek. Ennek hiányában változást nem nagyon várhatunk, és így mindig lesznek emberek, akik ki fogják használni a szexmunkásokat” – hangsúlyozta a SZEXE elnöke.