A gáztűzhely hatása a beltéri levegőminőségre

Az Egyesült Államokban politikai botrány robbant ki, miután Richard Trumka, a US Consumer Product Safety (CPSC) nevű fogyasztóvédelmi szervezet vezetője egy interjúban megemlítette, hogy egy új tanulmány miatt azt fontolgatják, hogy be kellene tiltani a gáztűzhelyeket, pontosabban azok eladását és üzembehelyezését, a régi készülékekre ez nem vonatkozna.

Január 11-én Alexander Hoehn-Saric, a CPSC elnöke tovább pontosította, hogy az ügynökség keresi a beltéri levegő minőségét veszélyeztető tényezők csökkentésének módjait, de nem tervezi a gáztűzhelyek betiltását.

A tanulmány, amit Richard Trumka említett, még 2022 végén jelent meg az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban, és szerzői egy nagyon komoly állítást fogalmaztak meg, arra jutottak

ugyanis, hogy a gáztűzhelyek használata során keletkező égéstermékek hosszú távon komoly hatással vannak a gyerekek egészségére, és számításaik szerint a gyerekkorban kialakuló asztmás esetek 12 százalékában játszhatnak szerepet ezek a készülékek.

Ez gáz

És sajnos nem ez az egyetlen tudományos munka, ami arra a következtetésre jutott, hogy a gáztűzhelyek rossz hatással vannak a beltéri levegőminőségre. 2018-ban egy ausztrál kutatásban, amiben a fenti tanulmánynál is alkalmazott számításokat használták, hasonló arányokról írtak a gyermekkori asztma kiváltó okaira vonatkozóan, illetve nemrég jelent meg az Európai Közegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance – EPHA) jelentése, amely szerint a gáztűzhelyek annyi szennyező anyagot bocsátanak ki, mint amennyinek az ember passzív dohányzás során ki van téve.

Mint a jelentésben írják, amennyiben nincs megfelelő szellőztetés, a gáztűzhely használata során a beltéri nitrogén-dioxid (NO2) szintje meghaladhatja a WHO levegőminőségi és az Európai Unió ajánlásait. Egyes szervezetek attól tartanak, hogy az energiaválság tovább ronthat a helyzeten, mivel félő, hogy az emberek kevesebbet szellőztetnek, hogy a hő ne szökjön ki az otthonukból. Mások szerint viszont nem eszik olyan forrón a kását, a Slate egyik cikke szerint a tanulmány, amely a vitát elindította, egy már meglévő kutatás alapján számolt, a szerzők abból indultak ki, hogy a korábbi megállapítások helytállóak. A szerző arról is ír, hogy azokban az államokban, ahol a legmagasabb a gáztűzhelyek használatának aránya, nem kiugróan magas az asztmások aránya, tehát más tényezők is közrejátszhatnak. Hozzáteszi, ez nem jelenti azt, hogy a gáztűzhelyekkel ne kellene foglalkozni, csak van, ami lehet, hogy sokkal többet nyom a latban.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) álláspontja szerint a gáztűzhely rendeltetésszerű használatának beltéri levegőminőségre gyakorolt hatása nem jelentős, a sütés-főzés céljából történő átlagos időtartamú (45-75 perc) gáztűzhely-használat nem jelent emelkedett kockázatot, és mint kiemelik, a beltéri nitrogén-dioxid-koncentráció forrása leginkább a kültéri levegő. De azt ők is megerősítették, hogy  amennyiben naponta több mint 3 órát használjuk a gáztűzhelyet, illetve nincs biztosítva az égéstermékek elvezetése, vagy nem történik megfelelő intenzitású és gyakoriságú szellőztetés, úgy a NO2 koncentrációja már számottevően megemelkedhet.

Fotó: David L. Ryan/The Boston Globe via Getty Images

Hozzá kell tenni, jelentősebb egészségkockázatot jelenthet, ha a gáztűzhelyet kiegészítő fűtésre használják. Ez esetben idült, alsó légúti hurutos (bronchitiszes) tünetek jelentkezhetnek. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2015-ben végzett Országos Gyermeklégúti Felmérése alapján (mely több mint 60 ezer, az általános iskola 3. osztályába járó gyermek bevonásával történt) ezen tünetek gyakorisága átlagosan 2,5-szerese volt azon gyermekek körében, ahol a gáztűzhelyet kiegészítő fűtésre is használják otthon ahhoz képest, ahol ez nem fordul elő. Ugyanezen felmérés szerint a legnagyobb kockázatot a széntüzelésű és a nedves, kezelt fával befűtött tűzhely alkalmazása okozhat. 

A gáztűzhelyeknél maradva, egyes források szerint nemcsak nitrogén-dioxid miatt kell aggódni, ezen készülékek szén-monoxidot, és más szennyező anyagokat is termelnek, amelyek súlyos betegségeket okozhatnak a gyerekeknél. Az Európai Unióban (EU) az elmúlt évben több mint 700 ezer gyermekkori asztmás esetet hoztak összefüggésbe az otthoni gázfőzéssel, ez az összes eset mintegy 7 százalékát teszi ki Európában.

És – mint a Euronews cikke kiemeli – a gáztűzhelyeket korábban összefüggésbe hozták már a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarával (ADHD), valamint a felnőttek légző- és idegrendszerében megjelenő betegségekkel is.

– nyilatkozta Christine Egan, az előbb említett jelentést jegyző egyik szervezet, a CLASP vezetője.

Hozzátette, az Európai Uniónak lépnie kellene az ügyben, változtatni kellene a jelenlegi szabályozáson az emberek egészségének védelme érdekében. Az EU-ban egyébként sokan használnak gáztűzhelyet, Olaszországban, Hollandiában, Romániában és Magyarországon például háztartások több mint fele, de az Egyesült Államokban is bőven akadnak még, akik gázzal sütnek-főznek, összesen 40 millió amerikai háztartásban, vagyis körülbelül az otthonok 38 százalékban van gáztűzhely. 

Az utóbbi években a gáztűzhelyek ellen nemcsak az esetleges egészségkárosító hatásaikkal érvéltek, sokan a környezetvédelem, illetve a klímaváltozás szemszögéből kérdőjelezték meg használatukat. Csak egy pár adat: a kutatók szerint csak az Egyesült Államokra vetítve a gáztűzhelyek használatával annyi metán kerül a levegőbe, mintha minden évben 500 ezer új autó kerülne forgalomba, más források szerint pedig a gázüzemű háztartási készülékek felelősek az USA üvegházhatású-gáz kibocsátásának 12 százalékáért, igaz, itt nemcsak a gáztűzhelyekkel, hanem számoltak, hanem például a bojlerekkel és társaikkal is. Közel egy évvel ezelőtt az orosz-ukrán háború egy újabb frontot nyitott ebben a kérdésben, hiszen még égetőbb kérdés lett, hogyan lehet mérsékelni a gázfogyasztást, hogyan lehet visszaszorítani a fosszilis tüzelőanyagok használatát.

Fotó: Davide Bonaldo/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

És vannak helyek a világon, ahol már a tettek mezejére léptek, a kaliforniai Berkeley-ben már 2019-ben betiltották az új építésű házaknál a gáz bevezetését, és azóta több tucat kaliforniai város követte a példájukat, illetve az Egyesült Államokban több mint 4 milliárd dollárt különítettek el arra, hogy a fogyasztók gázzal működő készülékeiket lecserélhessék. Ami Európát illeti, Dánia és Hollandia betiltotta, hogy az újonnan épített házakat rákössék a gázhálózatra, és több más ország is tervezi, hogy 2025-ig erre az útra lép majd, de vannak, akik aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen váltás túl nagy terhelést jelentene az áramhálózatnak. 

Valami van a levegőben

A WHO adatai szerint évente közel 4 millió ember hal meg a beltéri légszennyezettséggel összefüggő betegségben,

ez elég ijesztő szám, és ugyan bele lehetne kapaszkodni abba, hogy Magyarországon például csökkenő a tendencia beltéri levegőminőséghez köthető halálozás számában, míg ennek a 100 ezer főre vetített értéke 1990-ben körülbelül harminc, 2017-ben közelítőleg már csak nyolc volt, de a Másfélfok cikke szerint azért nem szabad elbízni magunkat, hiszen sok minden változott az elmúlt években, és a távmunka elterjedése, valamint a klímaváltozás kedvezőtlenül befolyásolhatja ezeket a számokat. 

Nem is tudjuk, hogy mennyi veszély leselkedik ránk, ugyan a szén-monoxid viszonylag ismert beltéri szennyező, évente mégis több tucatnyi mérgezés történik, és fontos kiemelni, ugyan elsősorban a fűtés a fő forrása, de főzés során is megnőhet beltéri koncentrációja. Ugyanez igaz a szén-dioxidra is, igaz, ennek nemcsak a főzéssel, de légzéssel és dohányzással is növelhetjük a mennyiségét. Előbbit nyilván nem hagyhatjuk el, utóbbit viszont több szempontból is ajánlott.

A Levegő Munkacsoport tájékoztatója szerint hazai vizsgálatok kimutatták, hogy a légúti megbetegedések kialakulásának esélye kétszeresére nő a lakásban is dohányzó szülők gyerekeinél, és a passzív dohányzás is növeli a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések esélyét, a dohányfüstnek ugyanis nincs olyan kis mennyisége, ami még biztosan ártalmatlan, és koncentráció növekedésével egyre nagyobb az egészségügyi kockázat. 

És a beltéri szennyezőknek hosszú még a listája, az NNK szerint az egészségkockázatok szempontjából legjelentősebb légszennyezők a kisméretű aeroszol részecskék (PM2.5, PM10 vagy hétköznapi nevén szálló por), amelyeknek koncentrációja jelentősen magasabb lehet a belső térben nem megfelelő takarítás, portalanítás vagy a leülepedett por miatt. 

Fontos tudni emellett, hogy tapadásgátló, vagyis teflon bevonattal ellátott konyhai eszközökből magas hőmérsékleten perfluorozott vegyületek szabadulnak fel, ezek a szervezetbe kerülve felhalmozódnak és károsíthatják egészségünket, az odaégő ételekből pedig poliaromás-szénhidrogének kerülnek a levegőbe.

Fotó: Getty Images

Nem szabad megfeledkezni a műanyagtermékekből, ragasztóanyagokból, tisztítószerekből, kozmetikumokból és illatosítókból is távozó illékony szerves vegyületekről (volatile organic compounds – VOC), amelyek már kisebb mennyiségben is rosszullétet, fejfájást, koncentrációzavarokat vagy nyálkahártya-irritációt okozhatnak, hosszabb távon pedig növelik a légzőszervi és a daganatos megbetegedések esélyét. De meg kell említeni a számos tárgynál használt  égésgátló, illetve lágyító vagy stabilizáló adalékokat, amik szintén problémát okozhatnak.

Emellett ott vannak a vegyszerek, amiket takarításhoz, fertőtlenítéshez használunk, ahogyan nem árt elolvasni, a különböző rovarirtó és növényápolószerek tájékoztatóját sem. De maga a természet is tartogat számunkra kellemetlen meglepetéseket: a radon nevű nemesgáz a szabad légkörben is megtalálható, de egyes földrajzi területeken problémát jelent a beltéri jelenléte. Egészségügyi szempontból felerősíti a radon negatív hatását, ha magas a szálló por koncentrációja, így a dohányosokat fokozottan veszélyezteti a belélegzett levegő szennyezettsége.

És természetesen ott van a penész, ami azért is veszélyes, mert olykor rejtve marad, és nem is vesszük észre, hogy baj van. Ahogyan korábban írtuk, ha hosszabb távon, magas koncentrációban van jelen az allergén gombafaj, és az ott tartózkodó ember érzékeny rá, akkor allergia, asztma, allergiás túlérzékenység okozta tüdőgyulladás alakulhat ki, a penésszel ráadásul gyakran társulnak a poratkák is, azok pedig még sokkal erősebben allergizálnak, mint a gombák, asztmát és ekcémát is okozhatnak.

Mit lehet tenni?

„Javasoljuk, hogy mindig figyeljünk oda a megfelelő mértékű szellőztetésre, építkezésnél, felújításnál válasszunk alacsony szennyezőanyag-kibocsátású építő- és burkolóanyagokat. Részesítsük előnyben az ökocímkével ellátott termékeket és tisztítószereket. Minimalizáljuk a különböző vegyszerek, például padlóápolók, fényezők, ragasztók, köröm- és hajlakkok használatát, illetve alkalmazásuk közben mindenképpen figyeljünk a rendszeres szellőztetésre” – tanácsolja az NNK. 

Ezt olvastad már?

Veszélyek az otthonainkban: célkeresztbe kerültek a gáztűzhelyek

Ez is érdekelhet Megnézem

Ha csak a gáztűzhelyeket nézzük, akkor azokat nyilván lecserélhetjük egy elektromos vagy indukciós tűzhelyre, de nyilván van, amikor ez nem életszerű. Vannak, akik azt javasolják, hogy amennyiben van elektromos vízmelegítő vagy mikrohullámú sütő, akkor amikor csak lehet, ezeket használjuk, illetve fontos, hogy gondoskodjunk a megfelelő szellőzésről, erre pedig nyilván több mód is van, ki lehet nyitni például az ablakokat, bár így kiszökik a hő, és beengedjük a kültéri szennyezőket. A legtöbb konyha már fel van szerelve szagelszívóval, ez is segíthet, illetve érdemes beszeretni egy légtisztító-berendezést, ez segít felvenni a harcot más beltéren előforduló szennyezőanyagokkal szemben is.