Gyerekeink teljesítményét és eredményeit hajlamosak vagyunk az iskolai osztályzatok alapján mérni. Pedig sokkal összetettebb kérdés, hogy miben jók a magyar gyerekek, és hol vannak komoly problémák az életükben. Az iskola ráadásul csak egyetlen szelete életüknek. Jóllétük, mentális egészségük és az élethez való hozzállásuk gyakran szinte alig kap hangsúlyt.
Az elmúlt évek nagy nemzetközi felmérései azonban ezekkel a kérdésekkel is foglalkoztak, ezek alapján pedig meglehetősen határozott kép rajzolódik ki. A magyar fiatalok kíváncsiak és érdeklődők, az ötletelés is relatív erősségük. Több egészségi és jólléti mutató azonban kimondottan aggasztó, sőt alkohol- és nikotinhasználatban kifejezetten rosszak az eredmények.
Kíváncsiak, tele vannak ötletekkel, de nem hisznek a fejlődésben
A PISA 2022-ben külön vizsgálta a 15 évesek kreatív gondolkodását. A magyar diákok összesített eredménye ugyan elmaradt az OECD átlagától, hiszen 31 pontot értek el a 60 pontos skálán az átlagos 33 ponttal szemben, egy valamiben viszont saját összteljesítményükhöz képest erősebbek voltak: a sokféle ötlet létrehozásában.
A kíváncsisággal sincs nagy baj. A magyar 15 évesek 80 százaléka mondta azt, hogy örömet okoz számára új és kreatív tevékenységgel foglalkozni, 73 százalékukat érdekli, hogy mi hogyan működik, 64 százalékuk pedig szeretné megérteni, miért viselkednek úgy az emberek, ahogy.
Vagyis nem az ötlet és az érdeklődés hiánya tűnik a magyar gyerekek fő problémájának. Az alapvető kíváncsiság nagyon is dolgozik bennük. Szomorú, hogy úgy tűnik, mégis jóval kevésbé hisznek önmagukban, mint sok külföldi társuk. Abban legalábbis mindenképpen, hogy kreativitásuk akár fejleszthető is lenne.
A magyar 15 évesek 61 százaléka ugyanis úgy gondolja: kreativitása olyan tulajdonság, amelyen nem nagyon tud változtatni.
Megdöbbentően erős a családi háttér hatása
Látványos különbséget generál a családi háttér. Sokkal látványosabbat, mint ahogyan sok más országban érzékelhető. A kedvező társadalmi-gazdasági helyzetű magyar diákok 13 ponttal teljesítettek jobban a kreatív gondolkodás tesztjén hátrányos helyzetű társaiknál.
Magyarországon a vizsgálatok szerint az átlagosnál erősebben összefügg a családi háttér azzal, hogyan teljesít egy gyerek kreatív gondolkodásban. Hazánkban ugyanis a társadalmi és gazdasági háttér a kreatív gondolkodás teljesítményében az eltérések 20 százalékát magyarázta, míg ez az OECD-országokban átlagosan 12 százalékot ér el csupán.
(Forrás: nlc illusztráció)
Egyre kevesebben érzik kitűnőnek az egészségüket
A WHO magyar HBSC-adatai egy másik problémát is megmutatnak.
2014-ben a 11–15 éves magyar gyerekek 31,5 százaléka mondta azt, hogy kitűnő az egészsége. 2022-ben azonban mindezt már csak 19,7 százalékuk jelentette ki. Néhány év alatt tehát jelentősen és fájdalmasan visszaesett az önmagukat teljesesen egészségesnek ítélők aránya.
A lányoknál különösen látványosan emelkedett a több testi-lelki panaszról beszámolók aránya: 2010-ben még „csak” 37,1 százalék, 2022-ben azonban már 62,2 százalék tartozott ebbe a csoportba. Drasztikusan nőtt tehát a fiatal lányok körében azok aránya, akik akár testi, akár mentális problémákkal küzdenek. A fiúknál kevésbé drámai, mégis figyelemfelkeltő a változás: 28,7-ről 39,4 százalékra emelkedett náluk ez a mutató.
Sőt sajnos a WHO adatai szerint 2018 és 2022 között a 11–15 éves magyar kamaszok élettel való elégedettsége is csökkent.
Nem érzik jól magukat a bőrükben a magyar tinédzserek
A 2024-es ESPAD a 15–16 évesek mentális jóllétét is vizsgálta. Magyarországon 47 százalékuk került a jó mentális jóllétet jelző kategóriába, miközben a vizsgált országokban a fiatalok láthatóan jobban érzik magukat, hiszen a válaszok átlaga lényegesen magasabb: 59 százalék volt.
A kép ugyanakkor nem teljesen fekete-fehér. A UNICEF 2025-ös, 43 OECD- és EU-országot összehasonlító jelentésében Magyarország a mentális jóllét összesített dimenziójában kedvezőbb helyen szerepelt, fizikai egészség terén ugyanakkor mégis az országok alsó harmadába került.
A két kutatás eltérő korosztályokat és mutatókat használ, ezért eredményeik közvetlenül nem vethetők össze. Arra viszont jó példát adnak, miért nem érdemes egyetlen adattal leírni a magyar gyerekek mentális állapotát.
Jelentős probléma az alkohol, cigaretta és e-cigaretta használata
Bár laikusként gyakran úgy tűnhet első ránézésre, hogy a mai fiatalok egészségtudatosabbak és kevesebb káros szenvedéllyel élnek, mint a korábbi generációk, a 2024-es ESPAD több mint 113 ezer 15–16 éves diák részvételével, 37 európai országban készült vizsgálata szerint a magyar eredmények három mutatóban különösen feltűnőek.
- Hagyományos cigaretta: a magyar diákok 51 százaléka próbálta már ki. Az ESPAD-átlag 32 százalék volt.
- E-cigaretta: a magyar 15–16 évesek 57 százaléka próbálta már.
- Alkohol: 91 százalékuk fogyasztott már életében alkoholt, miközben az ESPAD-átlag 73 százalék volt.
Mindhárom mutatónál Magyarországon mérték a legmagasabb arányt a vizsgálat országai között annak ellenére, hogy az átlaghoz képest kimagaslóan sokan vettek részt a vizsgálatot megelőző 2 évben prevenciós programban.
Akkor végül „miben jók” a magyar gyerekek?
A magyar fiatalok kíváncsiak, szeretnek kreatív dolgokkal foglalkozni és számos ötletük is van. Ezzel szemben jelenleg az átlag alatt teljesítenek kreatív gondolkodásban, az átlaghoz képest pedig jóval erősebb kapcsolat látható teljesítményük és társadalmi hátterük között.
Az egészségi és jólléti adatok több kedvezőtlen tendenciát mutatnak, különösen a kamaszoknál. A legélesebb figyelmeztetés pedig a szerhasználati adatokból érkezik: a 2024-es európai vizsgálatban a magyar 15–16 éveseknél mérték a legmagasabb arányt az alkohol, a hagyományos cigaretta és az e-cigaretta kipróbálásában is.
A kíváncsiság és az ötletgazdagság tehát megnyugtató jövőt sugall, az egészség, a jóllét és az esélyek oldalán viszont már jóval több a figyelmeztető jel.
