7 tiltott szülői mondat a mentálisan erős gyerekért

A mentálisan erős gyerekeknek általában magasabb az önbecsülésük, kialakul bennük a rugalmas lelki ellenálló képesség, ennek köszönhetően a kihívások közepette is pozitívak tudnak maradni, és tanulnak a kudarcokból. Bizonyára minden szülő örülne, ha ilyen tulajdonságokkal tudná felvértezni a gyerekét, de ehhez gondosan meg kell választani, milyen szavakkal kommunikálunk velük, különösen stresszes helyzetekben.

Amy Morin pszichoterapeuta szerint bizonyos szavak vagy mondatok akaratlanul is rossz üzenetet közvetíthetnek, és a szülők nagy része használja őket kisebb-nagyobb gyakorisággal, de sosem késő változtatni. „Ez egy lehetőség arra, hogy megtanítsd a gyerekeidet arra, hogyan tanuljon a hibáiból, hogyan tud fejlődni, változni és más módon csinálni a dolgait” – mondta a szakember a CNBC-nek.

Íme hét mondat, amit a gyereknevelés során érdemes kerülniük a szülőknek, ha mentálisan erős gyereket szeretnének nevelni.

1. Nyugodj meg!

Soha nem jó ötlet megmondani a gyereknek, hogy mit kellene érezniük, még akkor sem, ha csak meg akarod nyugtatni vagy szeretnéd felvidítani őket. „Azt kell üzennünk, hogy akárhogyan is érzed magad, az rendben van” – mondja a pszichoterapeuta. Viszont az nagyon fontos, hogy mit kezdünk ezekkel az érzésekkel.

Inkább próbáljunk meg valami olyasmit, hogy „úgy néz ki, most nagyon dühös vagy”. Segítsünk neki megérteni, hogy rendben van, ha feldúltnak érzi magát, és tereljük olyan tevékenység felé, ami segít neki megnyugodni. Tanítsuk meg, mit tegyen, ha dühös, a kiabálás vagy a tárgyak dobálása helyett például színezzen, menjen ki egy kicsit a levegőre vagy hallgasson pár percig zenét.

A szülők által használt fegyelmező mondatok sokszor rossz üzenetet közvetítenek (Fotó: Getty Images)

2. Ne aggódj emiatt!

Az sem hatékony, ha megmondjuk a gyereknek, mit gondoljon, még ha csak a félelmeiket szeretnénk ilyen módon eloszlatni. Attól, hogy azt mondjuk, ne aggódjon, még nem fognak automatikusan megszűnni a kétségei. Jobb stratégia, ha arra koncentrál, mit tegyen akkor, ha aggódik valami miatt.

Például tegyük fel a kérdést: „Ha a barátod ilyen helyzetben lenne, és aggódna, mit mondanál neki?”. Amy Morin szerint a gyerekek racionálisabban tudnak gondolkodni, ha kivonják magukat a helyzetből. Ha megtanulják, hogy kicsit külső szemmel oldják meg a gondjaikat, sokkal könnyebb dolguk lesz.

3. Sikerülni fog!

A pozitív szemlélet sokat segíthet a gyerek egészséges önbizalmának kialakulásában, de senkinek nincs kristálygömbje, amivel látja a jövőt. Nem tudjuk megjósolni, mikor lesz sikeres a gyerek és mikor éri csalódás. Ráadásul ha azt szajkózzuk, hogy sikerülni fog az, amire éppen készül, de nem a várakozásainak megfelelően alakulnak az események, az árthat az önbizalmának.

A szakember szerint ahelyett, hogy azt mondjuk: „Győzni fogsz!” sokkal jobb üzenet az: „Menj oda, és tegyél meg mindent, ami tőled telik!”. És tudatosítsuk benne, ha nem megy jól, az sem baj, azt is megoldjuk.

4. Ezt meg ne lássam még egyszer!

Az ilyen és ehhez hasonló mondatok általában a szülők frusztrációja miatt hangzanak el, és azt szeretnék elérni vele, hogy a gyerek elkerülje a rossz vagy veszélyes szokásokat. De ezzel valójában csak a lebukás veszélyeire figyelmeztetjük őket, a gyerekek pedig okosak, hamar megtalálják a módját annak, hogy elfedjék, eltitkolják a rossz viselkedésüket.

„Legközelebb majd csendben összeragasztják a lámpát, ha eltörik, vagy hallgatnak egy rosszul sikerült dolgozatról” – mondja a pszichoterapeuta hozzátéve, hogy ha a gyerekek őszinték a hibáikkal kapcsolatban is, akkor segíthetünk nekik tanulni és fejlődni. A titkolózás és hazudozás helyett beszéljük meg vele, hogy a jövőben mit kellene tenni hasonló helyzetben.

5. Te vagy a legjobb!

Semmi baj nincs azzal, ha megdicsérjük a gyerekünket, ha jól teljesít. De ha azt gondolja, hogy csak akkor érdemel dicséretet, amikor mindenki mást felülmúl, akkor irreális elvárásoktól és szorongástól fog szenvedni – mutat rá Morin. Szélsőséges esetben ez odáig vezethet, hogy a gyerek mindenáron az első akar lenni, akár a szabályok megszegésével is.

„Ezek azok a gyerekek, akik akkor is csalnak, amikor idősebbek lesznek, mert úgy gondolják, anyának vagy apának az a legfontosabb, hogy a legjobbak legyenek, a kedvesség vagy a becsületesség pedig nem fontos” – folytatja a szakember.

Ezért ne az elért eredményért, hanem inkább a folyamatért, a kemény munkáért, a komoly erőfeszítésekért dicsérjük meg a gyereket. Ez segíthet neki motiváltnak maradni, és tudatosul bennük, hogy a sikerhez gyakran sok munkára, szorgalomra és kitartásra van szükség.

6. Ez tökéletes!

Arra is oda kell figyelni, hogy ne neveljünk maximalista gyereket, aki azt gondolja, hogy mindig tökéletesnek kell lennie ahhoz, hogy kiérdemelje a szülei elismerését. A perfekcionizmus a gyerekeknél mentális betegségekhez vezethet a szorongástól a kényszerbetegségig.

Ártalmatlannak tűnhet, ha azt mondjuk a gyerek rajzára, hogy tökéletesen sikerült, vagy arról beszélünk, milyen tökéletesen játszott a focimeccsen. Ám ezek a megjegyzések oda vezethetnek, hogy a gyerek a hibái megszállottjává válik.

Ebben az esetben is azt tanácsolja a pszichoterapeuta, hogy inkább a gyerek erőfeszítését dicsérjük meg, még akkor is, ha valóban úgy gondoljuk, hogy a kép gyönyörű lett vagy kifogástalanul mozgott a pályán. Azt méltassuk, hogy keményen dolgozott és próbálkozott, ha pedig elesett, újra felállt.

7. Megőrjítesz!

Meglehetősen kontraproduktív az a gondolat, hogy mások viselkedése határozza meg az érzéseinket. Elhiteti a gyerekkel, hogy nem felelős a tetteiért, ami akár manipulatív viselkedéshez is vezethet, például a többi gyereknek parancsolgat ahelyett, hogy feldolgozná a saját érzéseit.

„Nem akarjuk, hogy a gyerekek úgy nőjenek fel, hogy másokat hibáztatnak azért, mert feldühítik őket, elrontják a napjukat és miattuk érzik szörnyen magukat – magyarázza Morin. – Azt szeretnénk, hogy a gyerekek tudják, képesek irányítani, hogyan gondolkodnak, éreznek és viselkednek.” Ezért inkább használjunk olyan mondatokat, mint például: „Most nem tetszik, ahogy viselkedsz”, és tegyük hozzá, beszéljük meg, mit tehetnék helyette.