Adas, a „jégfiú”
Az emberek akkor kezdenek hipotermiát tapasztalni, amikor testhőmérsékletük 35 °C alá süllyed, és a halál általában 21 °C alatt következik be. 2014 végén azonban egy lengyel kisgyerek szembeszegült ezekkel a természeti törvényekkel, és elképzelhetetlen módon túlélt egy megrázó éjszakát kint a fagyos hidegben, amely során testhőmérséklete teljesen elképzelhetetlen módon 12°C-ra süllyedt – számolt be az esetről a Guardian. Néhány nap kómában eltöltött idő után (az orvosok vitték mesterséges kómába, nehogy agykárosodást szenvedjen) Adas fagyási sérülések nélkül, egy kis tüdőgyulladással megúszta a kihűlést. A fiú egyébként a nagymama háza előtt bolyongott a mínuszokban – nem tudni, miért, csak egy pizsamát viselve, és a rendőrök eszméletlenül találtak rá egy patak közelében a Krakkótól északra fekvő Raclawice faluban, a -7 fokos időjárásban. A gyerekek egyébként hihetetlen módon képesek túlélni a szabadban – erről korábban ebben a cikkben írtunk.
Lucas, az igazi „denevérember”
A vakon született Lucas Murray mindössze ötéves korában megtanulta használni a fülét, hogy „lásson”. Ezt úgy teszi, hogy a nyelvét a szájpadlásába tolja, majd figyel a visszhangokra, amelyek a közelében lévő tárgyakról verődnek vissza. Ez a visszavert hang segítségével történő helymeghatározás, az echolokáció néven ismert folyamat gyakori a denevérek, delfinek és egyes bálnafajok körében. Szinte példátlan az emberi fajnál (bár Lucas egy Daniel Kish nevű embertől tanulta meg), de Lucas három nap alatt elsajátította a képességet, és önállóan képes közlekedik a segítségével.
Aki nem felejt
A memóriavesztés, a demencia kegyetlen betegség lehet. De képzeljük el, mi van, ha épp a felejtés képességét veszítjük el? Amikor Aurelien Hayman 11 éves volt, pontosan ez történt vele, legalábbis az önéletrajzi eseményeket illetően. Most, hogy felnőtt, hihetetlen részletességgel le tudja írni élete bármely múltbeli pillanatát – attól kezdve, hogy mit evett, a hőmérsékleten át a rádió zenéjéig. Például pontosan emlékszik arra, hogy 2006. október 1-jén borús vasárnap volt, meghallgatta a The Killers When You Were Young című számát, és egy lány visszautasította. Emlékszik arra is, hogy az azt megelőző szombaton kék pólót viselt, és Cardiff belvárosában látta azt a bizonyos lányt. Nagyjából minden információt fel tud idézni a beszélgetéseiről, a nézett műsorokról vagy a valaha hallott dalokról.
Hipertimézia
A hipertimézia, szuperemlékezet egy ritka állapot, amely lehetővé teszi az érintett embereknek, hogy szokatlanul nagy mennyiségű részletet felidézzenek életükről. A közelmúltban csak körülbelül 60 embernél diagnosztizáltak hipertiméziát világszerte. Aurelienhez hasonlóan az ilyen állapotú emberek pontosan emlékeznek a részletekre, például a dátumokra és a viselt ruhákra. Azt mondják, hogy ezek az emberek rengeteg időt töltenek a múlton való rágódással, és nehezen tudnak a pillanatban maradni, aludni, pihenni, lazítani. Jill Price, egy 56 éves New Jersey-i írónő például azt mondja, hogy saját emlékének foglya lett, és az ezzel járó érzelmi stresszt túl nehéz elmagyarázni másnak. Naponta akár tízszer is sír a rossz emlékek miatt, amelyek nem hajlandók elhagyni az elméjét. Nincs kikapcsoló gomb, amely megállíthatná a gondolatait, ahogy sajnos Aurelien számára sincs túl sok csendes pillanat.
A legfiatalabb profi bűvész
A most 15 éves Daniel Rhodes kilenc éves korában már hivatásos bűvész/illuzionista volt, így a világ egyik legfiatalabb hivatásos bűvésze, Nagy-Britanniában pedig ténylegesen a legfiatalabb. „A varázslat iránti szeretetem hatéves koromban kezdődött, amikor karácsonyra kaptam egy alap varázskészletet” – mondja, és „azóta sem hagytam abba, hogy bemutassam a trükkjeimet az embereknek!” Itt épp Amanda Holdent, a Britain’s Got Talent zsűritagját vágja félbe.
A farkaskölyök
Romulust és Remust, Róma legendás alapítóit egy nőstényfarkas szoptatta és nevelte fel. Rudyard Kipling A dzsungel könyvének központi figurája Maugli, aki eltévedt az erdőben, és egy anyafarkas menedéket adott neki és felnevelte. Mindez azonban csak fikció, ám tényleg létezett egy farkasok által nevelt fiú – 1976-ban egy tíz év körüli fiút találtak egy farkasfalka között egy indiai erdőben. A fiú, aki soha nem élt emberek között, négykézláb járt és nyers hússal táplálkozott, még tíz évig élt Teréz anya Szeretet Misszionáriusainak gondozásában. Ramu, ahogy hívták, megtanult fürdeni és ruhát viselni, de soha nem tudott beszélni, és soha nem veszítette el a nyers hús ízének szeretetét vagy a jól fejlett vadászösztönét. Végül tífuszban halhatott meg. Azt mondják, a páviánok és a medvék képesek még a farkasokon kívül embert nevelni.
Ramu és Teréz anya. Fotó: AFP
Lekörözte Einsteint
Jacob Barnettet kétéves korában autizmussal diagnosztizálták, és orvosai azt jósolták, hogy soha nem fogja tudni bekötni még a cipőjét sem. De az orvosok tévedtek. Kiderült, hogy Jacob IQ-ja 170, ami 30 ponttal magasabb, mint Albert Einsteiné. (Kevin Sweeney 11 évesen hasonlóan nagy IQ-val rendelkezik, de az övé is „csak” 162.) A 6–12. osztályt kevesebb, mint egy év alatt elvégezte, tízévesen egyetemre járt, és 13 évesen publikáló fizikus lett. Jelenleg 21 éves és a PhD doktoriját írja.
A legfiatalabb Oxfordi diák
Tízévesen a matematikai csodagyerek, Ruth Lawrence lett a legfiatalabb ember, akit felvettek az Oxfordi Egyetemre. Ott két év alatt megszerezte a diplomáját, és diáktársa közül a legmagasabb osztályzatot érte el. Noha a csodagyerekek ritkán válnak felnőtt korukban is zsenivé, Lawrence nem veszett el. Jelenleg 47 éves, matematikus docens a Jeruzsálemi Héber Egyetem Einstein Matematikai Intézetében, valamint számos izgalmas elmélet elismert kutatója.
A 14 éves tinédzser csodagyerek, Ruth Lawrence édesapjával, Harryvel az Oxfordi Egyetemen, miután kitüntetéssel diplomát szerzett matematikából és fizikából. (Fotó: PA Images a Getty Images-en keresztül)
