A Veszprémi Törvényszék döntését követően a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is elismerte: a transz nőknek is jár a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség. A kérdést az Európai Unió Bírósága már 2006-ban eldöntötte, a kormányhivatal kekeckedése miatt mégis a bíróság közbelépésére volt szükség – írja a Háttér Társaság közleményében.
Elvira, akiről korábban mi is írtunk, a Háttér Társaság ügyfele azon szerencsések közé tartozik, akik még 2020 előtt kérelmezték nemük jogi elismerését. 2013 óta hivatalos iratai szerint is nő: női nem és női név szerepel születési anyakönyvi kivonatában, személyi igazolványában, TAJ-kártyáján is. Így aztán igencsak meglepődött, amikor 2021-ben kiderült: a nyugdíjfolyósító továbbra is férfiként tartja nyilván, így nem vonatkoznak rá a nők 40 év munkaviszony utáni kedvezményes nyugdíjazására vonatkozó szabályok.
Elvira nem hagyta annyiban az ügyet, a Háttér Társaság segítségével bíróságon támadta meg a határozatot. A kormányhivatal döntése annál is inkább problémás volt, hogy az Európai Unió Bírósága már 2006-ban, egy brit transznemű nő esetében kimondta: a nemi alapú diszkriminációt a szociális biztonság terén is tiltó EU-s irányelv alapján a transzneműekre az új nemük szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik. A kormányhivatal a perben arra hivatkozott, hogy a Nők 40 kedvezmény célja a nők kompenzálása a gyermekneveléssel és a családi élet fenntartásával összefüggő szerepvállalásukért, de arra már nem tudott válaszolni, hogy akkor miért jár a kedvezmény a gyermektelen vagy egyedülálló nőknek is. A bíróság elvi éllel mondta ki: a kormányhivatal jogellenesen szűkítette le a jogszabályban szereplő „nem” fogalmát a születési nemre. A bírósági döntésnek eleget téve a kormányhivatal módosította felperes nemére vonatkozó adatot a nyilvántartásban, így Elvira 2 év múlva, 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhat.
A transznemű emberek jogait az európai intézmények széles körben védik. Az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2002-ben kimondta: a transznemű embereknek joguk van nemüket a születési anyakönyvi kivonatukban megváltoztatni, majd a strasbourgi Bíróság azt is előírta, hogy az elismerés nem tehető függővé műtéti beavatkozások elvégzésétől, és az eljárásnak gyorsnak, átláthatónak és hozzáférhetőnek kell lennie. A Bíróság nemrégiben pont egy magyar ügyben állapította meg az Európai emberi jogi egyezmény megsértését e téren. Az Európai Unió Bírósága ezen alapelveket az EU-s jog területén is érvényesíti, a már említett ügy mellett a Bíróság azt is kimondta, a transznemű emberek munkahelyi diszkriminációja az EU-s jog alapján is tilos.
Az egyértelmű nemzetközi jogi környezet ellenére Magyarországon a transznemű emberek rendszerszintű hátrányos megkülönböztetés áldozatai: bár közel két évtizeden keresztül volt lehetőségük nemüket és nevüket hivatalosan is megváltoztatni, ezt a kormány javaslatára az Országgyűlés 2020 májusában bármiféle társadalmi egyeztetés vagy vita nélkül, egy közigazgatási salátatörvénybe rejtve egyik pillanatról a másikra megszüntette. Azon transznemű embereknek, akik korábban nem kérelmezték nemük jogi elismerését ma olyan iratokkal kell élniük, amelyek nem tükrözik nemi identitásukat, megjelenésüket. Minden olyan esetben fel kell fedniük transz mivoltukat, amikor igazolniuk kell magukat, pl. a munkakeresés, banki ügyintézés vagy egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során.
“Fontos szimbólum ez a döntés más transznemű embereknek is. Nagyfokú türelem kell hozzá, és mindenképpen érdemes segítséget igénybe venni, mert egyedül szerintem szinte kivitelezhetetlen nálunk ma egy ilyen ügy” – nyilatkozta Elvira egy videóinterjúban.
“Bár messze még a teljes győzelem, hiszen továbbra sem érhető el a nem jogi elismerése Magyarországon, a bíróság Elvira ügyében egyértelműen jelezte: a transznemű személyeket, akiknek még lehetőségük volt a nem- és névváltoztatásra, emiatt semmilyen szempontból nem érheti hátrány” – tette hozzá Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.
Fotó: Youtube/Háttértársaság
