Múlt hét végén adtunk hírt arról, hogy megérkezett az elutasított keresztnevek aktuális listája. A szülők egyre lelkesebben nyújtanak be kérvényt új utónevek anyakönyvezésre, ezek között azonban akad jó pár olyan, ami nem megy át a rostán. Aktuálisan elbukott az Annarebeka, a Bodzaróza, a Katamari és szerencsére a Sanya is, mégis nem mindig érthető, melyik névre csap le a Nyelvtudományi Kutatóközpont szigorú ostora, és melyik megy át a palánkon.
Általánosságban elmondható, hogy leginkább azok a keresztnevek esnek ki a rostán, amelyek idegen eredetűek, és a helyesírásuk nem felel meg a jelenlegi jogszabályoknak. „Ilyen a Lilith, a Rose, a Nora, a Maya, a Dasha vagy a fiúnevek között az Arthur, a Noah vagy a Johann. Sok a török név a különböző sorozatokból, de szívesen választanának a szülők nevet a különböző mesékből, rajzfilmekből is, többen kérvényezték például a Röneszmé és a Pumba nevet is” – mondta el lapunknak Raátz Judit, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Az azonban valahogy nehezen érthető, hogy miért anyakönyvezhető a Hannaróza, míg a Ninaróza vagy a Pannalina nem.
Nem nyelvtudományi, sokkal inkább lélektani kérdés viszont az, vajon mi jár a szülő fejében, amikor azt gondolja, jó ötlet olyan hülye utónévvel útnak indítani a gyerekét, mint a Bentli vagy Szüntüké. A jelenség persze nem honi sajátosság, az USA-ban vagy az Egyesült Királyságban például nem is szabályozzák, milyen név adható a gyereknek, ennek eredményeként viszont igencsak meglódul a szülők fantáziája. Az egyik legmeghökkentőbb kislány utónév az Abcde, és még szomorúbb, hogy a 2017-es adatok szerint 373 lányt neveztek el így. A névnek nincs különösebb jelentése vagy története, csak az ábécé első öt betűje. Ehhez hasonló agyszülemény az Alphabeta. Vajon azok a szülők, akik ilyen névvel szentségtelenítik meg a gyereküket, még nem heverték ki a traumát, amiért az abc végén voltak? Ennél már csak a Bacardi jobb vagy a Babyboy. El tudjuk képzelni, mennyire komolyan vehető valaki, aki egy üzleti meetingen Babyboyként mutatkozik be, de
az anonim alkoholisták gyűlésén sem lehet könnyű dolga egy Bacardinak.
Jó név egy majomnak, de kevésbé egy embernek a Banana. A Brick (Tégla) névről pedig az a szőrös vicc juthat eszünkbe, melynek csattanója valahogy így szól: „Hát te meg miért lettél Tégla, kisfiam?” Mert amikor anya hasában voltam, ráesett egy tégla.” Hasonlóképp a Blue Jeans, a Burger, a Candida, a Fanta, a Drug, a God’s Masterpiece, a Hashtag, az Ikea, a Netflix vagy a Lasagna is csak egy elhajlott éjszaka agyszüleménye lehet. És persze ne feledkezzünk meg Elon Musk gyerekéről sem, aki nemes egyszerűséggel a X Æ A-Xii névre hallgat, és otthon csak Little X-ként becézik. Nem vagyok a szigorúság híve, és azt vallom, hogy a felnőtteket kezelje felnőttként a társadalom, de ilyenkor azért örülök, hogy az MTA Nyelvtudományi Intézete igyekszik megfékezni az elszabadult szülői kreativitáscunamit, amire nyilvánvalóan a terhességi hormonok és a gyerekszülés miatt bekövetkező normatív krízis is erősen negatív hatással van.
Forrás: Getty Images
Miért adnak a szülők hülye neveket?
Hajlamosak vagyunk elítélni azokat a szülőket, akik ilyen módon szúrnak ki a gyerekükkel, pedig nem feltétlenül az ő hibájuk a szokatlan névadás, legalábbis egy evolúcióbiológus szerint, aki azt mondja, valójában evolúciós okok állnak a hóbort háttérben.
A Michigani Egyetem biológusa, Dr. Mitchel Newberry azt a rejtélyt szeretné megválaszolni, hogy
egyes nevek hogyan tudnak túlélni és népszerűvé válni, míg mások kihalnak.
Newberry szerint sok szülő kerüli a népszerűvé váló neveket, és ehelyett megpróbál ritkább neveket találni annak érdekében, hogy a baba jobban kitűnjön a tömegből. Ez az úgynevezett negatív frekvenciafüggő szelekció.
Newberry átnézett egy adatbázist az Egyesült Államokban a múlt századból származó babanevekről, hogy megnézze a gyakori neveket, és megtudja, hogyan választották ki ezeket a szülők. Azt látta, hogy a szülők a népszerű nevek használata helyett megpróbálnak segíteni gyermekeiknek abban, hogy kitűnjenek a többiek közül, és ez pont olyan, mintha olyan genetikai tulajdonságokat próbálnának kiválasztani, amelyek evolúciós szempontból kívánatosabbak. Szerinte a nevek sokfélesége a megfelelés elleni nyomásból is ered.
Kifejtette, hogy a nevek népszerűsége ciklikus. Az egyedi nevek népszerűvé válnak, de a szülők elkezdenek más, kevésbé népszerű neveket keresni, hogy gyermekeik jobban kitűnjenek. Ez viszont kevésbé népszerűvé teszi a korábban népszerű neveket, míg végül azok eltűnnek – gondoljunk csak a Manó névre, amely a 19. század elején még teljesen elfogadott és gyakori keresztnév volt. „Ez igazából egy esettanulmány, amely bemutatja, hogy a fellendülés-visszaesés ciklusok önmagukban hogyan felejtetik el a gyakori típusokat és segítik elő a sokszínűséget. Ha az emberek mindig a legújabb dolgokra szomjaznak, akkor az sok új dolgot/nevet fog létrehozni.”
Ez rossz hír a Hanna és a Dominik nevek számára, amelyek Magyarország legnépszerűbb nevei közé tartoznak jelenleg. Newberry szerint hamarosan ezek megszűnnek elsődlegesek lenni, és lejjebb csúsznak a névsorban.
Ennek ellenére a szokatlan névadás traumatizálhat. Helen Petrie professzor a Yorki Egyetemről a szokatlan nevek pszichológiai hatásait tanulmányozta. „Úgy tapasztaltam, hogy a szokatlan nevű embereknek nagyon nehéz dolguk volt, különösen gyerekkorukban – mondja. – Leírták, hogyan ugratták őket, és ez milyen traumatikus lehet – mert minden gyerek be akar illeszkedni. Csak a felnőttek örülnek annak, hogy van valami, amivel kitűnhetnek a tömegből.”
Simán lehetett lánynak fiúnevet adni Magyarországon
Nálunk kizárólag a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által jóváhagyott utóneveket lehet a születési anyakönyvbe bejegyezni. Az állami anyakönyveztetés 1894-ben indult, onnantól megszabták, hogy a neveket magyar nyelven és alakban kell bejegyezni. Mégis egészen sokáig az anyakönyvvezetők maguk dönthették el, hogy elfogadják-e a szülők agymenéseit, így fordulhatott elő, hogy például Bozsetyecha, Nyagoe, Pafnuc nevek is bejegyzésre kerültek, sőt nem volt ritka az sem, hogy fiúk lánynevet kaptak és fordítva. Csak 1965-ben szabályozták, hogy a gyerek csak saját nemének megfelelő nevet kaphat. Rengeteg vita folyik arról, Magyarországon miért nem nevezheti egy szülő úgy a gyerekét, ahogyan csak akarja, és szigorú szabályok vannak Dániában, Izlandon, Japánban, Kínában, Argentínában, Németországban és Portugáliában is. Eközben például az angolszász országokban gyakorlatilag bárminek elnevezheted a gyerekedet, igaz a hatóságok ott is megakadályozhatják a gyerekek fejlődését károsan befolyásoló vagy offenzív nevek választását (bár jó kérdés, mi számít traumatizáló keresztnévnek vajon). Új-Zélandon, az Egyesült Királysághoz hasonlóan, kevés szabályozás van a szülők által választható nevekkel kapcsolatban, de egy családnak megtiltották, hogy fiukat 4Real néven regisztrálják, mivel tilos a számokkal kezdődő nevek használata. Ő ehelyett Superman lett.
Forrás: Getty Images
„Olyan Marikás típus”
A szülők sok időt töltenek azzal, hogy eldöntsék, mi legyen a tökéletes név kisbabájuk számára, de sokszor nem veszik számításba, hogy egy személy nevéhez számos vélt vagy valós tulajdonság társul. Bár már évszázadokkal ezelőtt is úgy tartották, hogy a nevek hatással vannak a baba személyiségére, ám ennek tudományos bizonyítékai viszonylag újak. Egyes tanulmányok azt találták, hogy szokatlan kapcsolat van egy személy neve és személyisége között.
Mindez valószínűleg annak köszönhető, hogy embereknek bizonyos kollektív felfogásuk van arról, hogyan néz ki egy adott névvel rendelkező személy. A Kunigundáról például sokaknak egy jól megtermett, erős nő jut eszükbe, a Marikák és Bözskék idősebbek és az államigazgatásban dolgoznak, a Bélák meg… Szegény Bélák hiába voltak királyok, az emberek legtöbbször a Béna Béla, Nyúl Béla csúfolódókra asszociálnak, ennek megfelelően pedig olyasvalakire, aki általában nincs a helyzet magaslatán. Sajnos a név tényleg működhet önbeteljesítő jóslatként; egy tanulmányból kiderül, hogy a választott név befolyásolhatja még a fizikai tulajdonságaidat is olyan módon, hogy tudat alatt kialakíthatunk egy bizonyos megjelenést, viselkedést, arckifejezést, testtartást, járást, amely igazodik a név által sugallt jelentéshez, illetve az ahhoz kapcsolt elváráshoz. Kinek jutna eszébe például egy Lili nevű nőt agresszívnek feltételezni? Leginkább egy nőies, visszafogott, finom, halk beszédű nő képe jelenik meg a lelki szemeink előtt.
Az érem másik oldala
Helen Petrie professzor szerint azonban
a nagyon gyakori névvel rendelkező emberek néha úgy érzik, hogy nem elég egyediek, vagyis ha minden második ember Dominik az országban, az eljelentéktelenítheti az embert.
„Egy szokatlan név önbeteljesítő prófécia, amely végül szokatlan vagy kreatív gondolkodáshoz vezet” – mondja Adam Alter, a New York-i Egyetem pszichológia- és marketingprofesszora. A szülők tehát, akik szokatlan nevet adnak gyermekeiknek, segítenek nekik egyedi felnőtté válni – nemcsak a névadással, hanem azzal is, hogy eszerint is nevelik őket.
A nevek nemcsak azt befolyásolják, ahogyan gondolkodnak rólunk, hanem ahogy bánnak velünk mások, mert tudat alatt meghatározzák az észlelésünket. A kutatások feltárták, hogy a tanárok magasabb osztályzatokat adnak a tetszetős nevű gyerekeknek, ellenben a nem elfogadott nevű főiskolai hallgatók nagymértékű társadalmi elszigeteltséget élnek át. Azok az emberek pedig, akiknek vezetéknevük történetesen negatív konnotációt hordoz (mint pl. „kis”, „görbe”) különösen nagy valószínűséggel szenvednek kisebbrendűségi érzéstől.
Ha tehát a szülők szokatlan neveket adnak gyermekeiknek, és közlik velük, hogy különlegesek, az akár még pozitívan is elsülhet. Amerikában, ahol egy gyerek megkaphatja családnevét keresztnévként is, ez a gyakorlat magas elvárásokat támaszt a gyerek felé, és gyakran magas eredményekhez vezet. A férfias vagy nemileg semleges nevű lányok pedig nagyobb valószínűséggel folytatnak felsőfokú természettudományi és matematikai tanulmányokat, mint azok, akiknek egyértelműen nőies csengésű neveik vannak – állapították meg a témában folytatott kutatások.
